Az EGT és Norvég Alap bázisát az EGT-megállapodás adja. E megállapodás értelmében Izland, Liechtenstein és Norvégia az Európai Egységes Piac része, amely lehetővé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad mozgását a belső piacon. Az EGT-megállapodás meghatározza az együttműködés közös céljait az európai társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése és az európai országok közötti együttműködés megerősítése érdekében.
Az EGT-megállapodás hatálybalépése óta Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárult a társadalmi és gazdasági fejlődéshez az EU és az EGT számos országában. A hozzájárulásokat a Finanszírozási Mechanizmuson (1994–1998), a Finanszírozási Eszközön (1999–2003), valamint az EGT és Norvég Alapokon (2004–2009, 2009–2014, 2014–2021) keresztül folyósították. Összességében Norvégia, Izland és Liechtenstein egymást követő támogatási rendszerek révén 1994 és 2014 között 3,3 milliárd eurót nyújtottak. További 2,8 milliárd eurós hozzájárulást bocsátottak rendelkezésre a 2014–2021 közötti finanszírozási időszakban. A három donorország mérete és GDP-je szerint adja a hozzájárulást. Tehát a 2014–2021 közötti EGT és Norvég Alap támogatásaiból együttesen Norvégia 97,7%-ot, Izland 1,6%-ot és Liechtenstein 0,7%-ot biztosított.
2004 óta két különálló mechanizmus létezik: az EGT Alap és a Norvég Alap. Az EGT Alapot a három adományozó ország finanszírozza: Izland, Liechtenstein és Norvégia; míg a Norvég Alapot kizárólag Norvégia finanszírozza.
Az EGT és a Norvég Alapra való jogosultság tükrözi az EU Kohéziós Alapjára megállapított kritériumokat azon tagállamok számára, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint az EU átlagának 90%-a. A 2014–2021 közötti támogatási időszakra ezek az országok Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Azok az országok, amelyek 2004 előtt léptek be az EU-ba, mentesülnek a Norvég Alap keretében nyújtott támogatásoktól; Görögország és Portugália ezért csak az EGT-támogatásokból részesül.[3]
Először az EU és a három adományozó állam a kedvezményezett államok szerint egyetértési egyezményben megállapodik a finanszírozás teljes hozzájárulásáról és elosztásáról. Az országonkénti elosztás a népesség méretén és az egy főre jutó GDP-n alapul, így Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezett állam, amelyet Románia követ. Málta a legkisebb kedvezményezett állam.
Másodrészt Izland, Liechtenstein és Norvégia tárgyalásokat folytat minden kedvezményezett állammal, és megállapodik arról, hogy milyen programokat kell létrehozni, a célkitűzéseikről és az egyes programok esetében a támogatás nagyságáról. A megállapodások a kedvezményezett államok nemzeti szükségletein és prioritásain, valamint az adományozó államokkal folytatott együttműködés lehetőségein alapulnak. Az átfedések elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozást olyan területekre összpontosítsák, ahol a legnagyobb hatást fejti ki, a tárgyalások során konzultációt folytatnak az Európai Bizottsággal. Az EGT és a Norvég Alap keretében végrehajtott programoknak meg kell felelniük az emberi jogokra, a jó kormányzásra, a fenntartható fejlődésre és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós szabályoknak és szabványoknak.
Az EU, valamint az EGT és a Norvég Alap által nyújtott támogatások kiegészítik egymást, általában nemzeti szinten ugyanaz az irányító hatóság kezeli. Az EGT és a Norvég Alap gyakran finanszíroznak projekteket olyan területeken, ahol ritkán áll rendelkezésre uniós vagy nemzeti támogatás.
A kedvezményezett országban az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok felelnek a programok átfogó irányításáért. A programüzemeltetők dolgozzák ki és irányítják a programokat, gyakran az adományozó államok partnerével együttműködve és támogatást ítélnek oda a projektekhez. A projekteket nagyrészt a programüzemeltetők által indított pályázati felhívások után választják ki.[4]
A kétoldalú együttműködés megerősítése[szerkesztés]
Az EGT és Norvég Alap két fő célja az együttműködés és a kapcsolatok javítása a kedvezményezett és az adományozó országok között. A kedvezményezett országok szervezetei és az izlandi, liechtensteini és norvég társaik közötti partnerségek a támogatások alapvető részét képezik, és egyedülálló lehetőséget kínálnak a közös európai kihívások kezelésére.
Az adományozó és a kedvezményezett országok állami és magánintézményei közötti kétoldalú partnerségeket széles körben ösztönzik. Közigazgatási és politikai szinten, valamint a magánszektorban, a tudományos életben és a civil társadalomban az emberek és intézmények közötti kétoldalú kapcsolatok megerősítésének az együttműködés előfeltétele.
A 2014–2021 közötti időszakára 2,8 milliárd eurót különítettek el az Alap számára. Az EGT Alapot (1,55 milliárd EUR) Izland (3%), Liechtenstein (1%) és Norvégia (96%) közösen finanszírozzák, és mind a 15 országban rendelkezésre állnak. A Norvég Alapot (1,25 milliárd EUR) kizárólag Norvégia finanszírozza, és 13 országban érhető el, amelyek 2003 után csatlakoztak az EU-hoz. Az egyes adományozó országok hozzájárulása a bruttó hazai termékükön (GDP) alapul.
A 2014–2021-es időszakban finanszírozott öt prioritási ágazat (PÁ) és a kapcsolódó 23 programterület (PT) tükrözi az „Európa 2020 stratégia” – az Európai Unió tíz éves stratégiája az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért – és az EU 11 kohéziós politikájának célkitűzéseit. Céljuk, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, kezeljék az éghajlatváltozást és az energiafüggőséget, miközben csökkentik a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. A kétoldalú és a nemzetközi együttműködést is előmozdítják.
1. PÁ: Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség[szerkesztés]
Az EGT és a Norvég Alap 2014–2021 új vonása az fjúsági Foglalkoztatási Alap (65,5 millió euró) és a Regionális Együttműködési Alap (34,5 millió euró) létrehozása. Ezek az alapok támogatják a határokon átnyúló és transznacionális európai kezdeményezéseket, hogy megoldásokat találjanak Európa közös kihívásaira.
Az EGT és a Norvég Alap 2014–2021 keretében nyújtott összes program 2024. április 30-ig tart.
Az adományozó programpartnerek (APP-k) stratégiai szerepet játszanak a program tervezésében és végrehajtásában, valamint a projekt partnerségének megkönnyítésében. A 2014–2021-es finanszírozási időszakban 21 APP vesz részt (kettő Izlandról, egy Liechtensteinből és 18 Norvégiából).
Az adományozó programpartnerek többnyire állami szervek, amelyek saját területükön nemzeti mandátummal rendelkeznek és kiterjedt nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. Ezeket a APP-ket az adományozó országok kezdeményezésére nevezték ki.
A kormányközi szervezetek és szereplők fontos szerepet játszanak az EGT és a Norvég Alapban, mivel egész Európában figyelemmel kísérik a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását. Ezek a szervezetek segítséget nyújtanak az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos területeken. Annak biztosítása érdekében, hogy az EGT és Norvég Alap programjai és projektjei összhangban legyenek az európai és a nemzetközi szabványokkal, az adományozók stratégiai partnerségeket alakítottak ki három európai partnerrel, amelyek a 2014–2021 közötti finanszírozási időszakban nemzetközi partnerszervezetekként működnek.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) számos programban és projektben vesz részt a roma befogadással és az alapvető jogokkal kapcsolatban. A támogatások együttműködnek az FRA-val az alapvető jogokkal kapcsolatos magas szintű események szervezésében is.
Az Európa Tanács (CoE) a támogatások legátfogóbb külső partnere, és számos programban vesz részt. A szervezet stratégiai tanácsokat és technikai segítséget nyújt az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén.
A 2009–2014-es időszakra 1,8 milliárd eurót különítettek el az Alapok keretében. Az EGT-támogatások (993,5 millió EUR), amelyeket Izland (3%), Liechtenstein (1%) és Norvégia (96%) közösen finanszíroztak, 16 országban voltak elérhetők. A kizárólag Norvégia által finanszírozott norvég támogatások (804,6 millió euró) álltak rendelkezésre a 13 országban, amelyek 2003 után csatlakoztak az EU-hoz. Spanyolország csak átmeneti támogatást kapott a 2009–2014 közötti időszakban. A 2013. évi EU-hoz való csatlakozását követően Horvátország 2014-ben lett az EU és az EGT tagja, következésképpen az EGT és Norvég Alap kedvezményezett országa.
1. táblázat Az EGT és Norvég Alap 2009-2014 finanszírozása
A 2009–2014 közötti időszakban az EGT és Norvég Alap támogatását kilenc prioritási ágazat (PÁ) és 32 programterület (PT) keretében nyújtották, a 2. táblázatban bemutatottak szerint. A prioritási ágazatonként elosztott pénzeszközöket az alábbi ábra mutatja.
2. táblázat Az EGT és Norvég Alap 2009-2014 keretében a prioritási ágazatok (PÁ) és programterületek (PT)
EGT Alap
Norvég Alap
Környezetvédelem és -irányítás
Integrált tenger- és belvízgazdálkodás
Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások
Környezeti megfigyelés és integrált tervezés és ellenőrzés
Veszélyes anyagok csökkentése
Szén‐dioxid‐leválasztás és ‐tárolás
Szén‐dioxid‐leválasztás és ‐tárolás
Klímaváltozás és megújuló energia
Energiahatékonyság
Megújuló energia
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Tengeri ágazat
Környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás és technológia
Környezetbarát ipari innováció
Környezetbarát ipari innováció
Civil társadalom
Nem kormányzati szervezetek alapjai
Tisztességes munka és háromoldalú párbeszéd
A tisztességes munka és a háromoldalú párbeszéd globális alapja
Bel- és igazságügy
Családon belüli és nemi alapú erőszak
A schengeni együttműködés és a határokon átnyúló és szervezett bűnözés elleni küzdelem, ideértve az emberkereskedelmet és a „vándorló” bűnözői csoportokat is
Igazságügyi kapacitáfejlesztés és együttműködés
Büntetés-végrehajtási intézmények, beleértve a szabadságelvonással nem járó szankciókat
Bel- és igazságügy
Humán és szociális fejlesztés
Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok
Helyi és regionális kezdeményezések a nemzeti egyenlőtlenségek csökkentésére és a társadalmi integráció előmozdítására
Közegészségügyi kezdeményezések
A nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a munka és magánélet egyensúlyának előmozdítása
Intézményi keret a menekültügyi és migrációs ágazatban
Humán és szociális fejlesztés
Kapacitásépítés és intézményi együttműködés a kedvezményezett állam és a norvég állami intézmények, a helyi és regionális önkormányzatok között
Határokon átnyúló együttműködés
Közegészségügyi kezdeményezések
A nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a munka és magánélet egyensúlyának előmozdítása
A kulturális örökség védelme
A kulturális és természeti örökség megőrzése és újjáélesztése
A kulturális és művészeti sokféleség előmozdítása az európai kulturális örökség keretében
A kétoldalú programok és projektek révén folytatott együttműködés lehetőséget teremt a tudás megosztására, a bevált gyakorlatokból való kölcsönös tanulásra és a közös politikák kidolgozására. A 2009–2014-es finanszírozási időszakban 23 adományozó programpartner (APP) vett részt (20 Norvégiából, kettő Izlandról és egy Liechtensteinből). Ezenkívül az Európa Tanács több programban is APP-nek számított.
Az ebben az időszakban finanszírozott 7000 projektnek több mint 30%-ában vett részt adományozó projektpartner. Közel 1000 partner volt az adományozó országokból (185 Izlandról, 11 Liechtensteinből és 780 Norvégiából).
Az EGT és Norvég Alap 2009–2014 záró értékelése rávilágít az Alap támogatására 16 EU-országban. A 2009–2014-es finanszírozási időszakra a következő független értékeléseket és felülvizsgálatokat végezték:
Az EU 2004. évi bővítésével tíz új ország – Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – nemcsak az EU-hoz, hanem az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) is csatlakozott.
A bővítés az európai kohézióhoz való hozzájárulás lényeges növelését tette szükségessé. Az új tagállamok többsége jelentősen elmaradt az EU társadalmi és gazdasági fejlődésének átlagszintjétől.
Az EGT és Norvég Alap 1,3 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre a 2004–2009 közötti időszakra. Az EGT Alap (672 millió EUR) 15 kedvezményezett államot támogatott Közép- és Dél-Európában. A Norvég Alap további 567 millió eurót nyújtott 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tíz ország számára.
E két mechanizmuson kívül Norvégia 68 millió eurót különített el a norvég kétoldalú együttműködési programok révén Bulgáriával és Romániával, miután a két állam 2007-ben csatlakozott az EU-hoz.
Norvégia, mint a legnagyobb adományozó, a 2004–2009-es teljes finanszírozás közel 97% -át nyújtotta.
2004 és 2009 között 1250 projekt részesült pénzügyi támogatásban az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus révén. Ezeket a projekteket a következő támogatási területeken finanszírozták:
Környezet és fenntartható fejlődés
Kulturális örökség védelme
Civil társadalom
Schengen és az igazságszolgáltatás
Egészségügy és gyermekgondozás
Intézményi kapacitásépítés és humánerőforrás-fejlesztés
Öt támogatott projekt közül több mint egy a kedvezményezett országok, valamint Izland, Liechtenstein vagy Norvégia szervezetei közötti partnerségi projektek voltak.
Az EGT és Norvég Alap 2004–2009 záró értékelése arra a következtetésre jutott, hogy „az EGT és Norvég Alap 2004–2009 hozzájárult az egyenlőtlenségek csökkentéséhez Európában […], és a helyi előnyök jelentősek voltak” (Záró jelentés, Nordic Consulting Group, 2012. január).
A 2004–2009-es finanszírozási időszakra a következő független értékeléseket és felülvizsgálatokat végezték:
Az 1999–2003 közötti időszakban Görögország, Írország, Észak-Írország, Portugália és Spanyolország 119,6 millió eurót kapott az EGT-EFTA-államoktól (Izland, Liechtenstein és Norvégia). A projektek a környezetvédelem, a városmegújítás, a légszennyezés a városi területeken, a kulturális örökség védelme, a közlekedés, az oktatás és képzés, valamint az akadémiai kutatás területeit támogatták. A finanszírozás mintegy 93%-át a környezetvédelemmel kapcsolatos projektekre költötték.
Az 1994–1998 közötti Finanszírozási Mechanizmus Görögországot, Írországot, Észak-Írországot, Portugáliát és Spanyolországot fedezi. A projekteket a környezetvédelem, az oktatás és képzés, valamint a közlekedés területén támogatták. Az 500 millió eurós projekttámogatáson kívül az Európai Beruházási Bank (EBB) 1,5 milliárd eurós kölcsönökre kamat-engedményeket biztosított.
Finnország, Svédország és Ausztria, amelyek 1994-ig az EFTA tagjai voltak, az EU-hoz való csatlakozás érdekében kiléptek a társulásból. Az Európai Bizottság átvette a három ország tekintetében a Finanszírozási Mechanizmus 1994–1998 hozzájárulásával kapcsolatos felelősségét.
↑Affairs, Ministry of Foreign: The European Economic Area Agreement (brit angol nyelven). Government.no, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
