Szerkesztő:ASotetkekTinta/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Örökségünk Őrei: Gyulay Ferencz kastély őrei[szerkesztés]


A marosnémeti Gyulay Ferencz kastély műemlék épület Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Ezt fogadta örökbe a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum egyik osztálya 2016-ban, amikor a gyerekek hetedik osztályosok voltak.

A kastély történelme[szerkesztés]

Marosnémeti történelme[szerkesztés]

A hőerőmű mellett, a Maros partján állt a Micia táborhoz kapcsolódó polgári település, egy kisebb castrummal. Nevéből következtethetünk rá, hogy a falut a középkorban német telepesek alapíthatták. 1330-ban Nempty, 1389-ben Nymiti, 1425-ben Nemethy, 1506-ban pedig Nemethfalvwa néven említik. Német lakosságát később magyarok váltották fel, vagy pedig elmagyarosodott. A reformáció korában református egyháza alakult, amely 1766-ban, Lesnyek filiával együtt 52 férfit és 49 asszonyt számlált. A 17–19. században a római-katolikus Gyulay család birtokolta, amely előneveként is a falu nevét választotta. Román lakóinak jelentős jövedelemforrása volt a marosi tutajozás. 1784-ben a parasztok feldúlták a Gyulay-, Pogány- és Nádudvari-udvarokat és megölték a református papot.

1966–69-ben itt építették fel Románia harmadik legnagyobb hőerőművét. Egykori református családai elköltöztek, asszimilálódtak vagy kihaltak, mai magyar lakossága zömében római-katolikus és a hőerőmű építése után költözött ide. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 1994-ben cigányóvodát létesített a településen.

A marosnémeti Gyulaiak[szerkesztés]

A nemesi Gyulay család a 16. századi adatok szerint, ezekben az években helyezi Marosnémetire családi rezidenciáját, a nemzeti fejedelmek korában. A család földesurainak a sora Gyulay Mihály fejedelmi tanácsossal kezdődik. Izabella királyné halálát követőel 1559-ben az országgyűlés Isztambulba küldi, hogy elnyerje I. Szulejmán szultán jóváhagyását az Erdélyi Fejedelemség elismerésére, és Szapolyai János Zsigmond fejedelemmé nyilvánítására. Gyulay Mihály az Erdélyi Fejedelemség első állandó követe a szultán udvaránál, aki Isztambulban állandó rezidenciát tarthat fenn. Jelentős jövedelmeit felhalmozva növelte Hunyad vármegyei birtokainak területét, és főúri székhelyét Marosnémetibe helyezte át.

A marosnémeti kastély története[szerkesztés]

Az első telekkönyvi bejegyzések 1640-1642-ben Gyulay Ferencet jelölik Marosnémeti tulajdonosának. Gyulay Ferenc – Dévai várkapitány, később Zaránd vármegye főispánja, majd Nagyvárad alkapitánya (1651) valamint I. Rákoczi György híres generálisa – 1640 táján, a régi kúria helyén, egy új kastélyt építtetett, ami 1869-ig a marosnémeti uradalommal együtt a Gyulay család leszármazottainak tulajdona és rezidenciája maradt. Az építő Gyulay Ferenc után fia, II. Ferenc – Apafi Mihály tanácsosa, Közép-Szolnok főispánja – örökölte, aki 1694. június 2-án bárói, majd 1701. január 13-án pedig grófi rangot nyert I. Lipót magyar királytól. Két házasságából egy-egy fia született, amivel a család két ágra szakad. Második házasságából, Kapi Máriától született II. István fia örökölte tovább Marosnémetit, ami először ennek idősebb fiára, IV. Ferenc tábornokra szált.

Mivel Haller Karolinával való házasságából nem maradt utódja, fiatalabb öccsére, Józsefre, a kővári kapitányra szált a marosnémeti birtok. József idősebb fia, III. István következett, aki megalkotta a marosnémeti parkot. Bánffy Borbálával való házasságukból gyermekük nem született, így az akkor már elhunyt öccsének fiára, Gyulay Lajosra szált Marosnémeti, és az általa építetett Dédácsi kastély is, ahol az anyja lakott. Gyulay Lajos volt az, aki a marosnémeti kastélyt 1834-ben a mai klasszicista formájára átépíttette. Agglegény maradt, így 1869-ben bekövetkezett halála után örökösének unokaöccsét, Kuun Gézát tette meg.

Ezek után Kuun Géza lakta, és szépítette tovább Marosnémetit. Húga Irén, Fáy Bélával való 1878-as házassága hozományául megkapta a dédácsi, mai nevén a piski kastélyt. Kuun Géza 1905-ös halála után felesége, Kemény Vilma unokaöcsének Kemény Józsefnek (1873-1925) adományozta, mivel gyermekeik nem voltak, majd őmaga Kolozsvárra költözött.

Kemény József egy sikertelen vállalkozása miatt anyagi gondokba került, és 1910 körül eladta Horváth-Tholdy Rudolfnak, és feleségének Wass Ráchelnek. Fiuk, Horváth Tholdy István örökölte tovább, akitől a II. világháborút követően államosították a birtokot. A román restitúciós törvények következtében végül 2007-ben Horváth-Tholdy István fia, Péter kapta vissza, aki azóta is ott lakik feleségével, Horváth-Tholdy Evával.

Az Örökségünk Őrei programról[szerkesztés]

A programot 2012-ben indították útjára a Téglás Gábor Elméleti Líceum falai közül. Fő megálmodója Winkler Gyula, europarlamenti képviselő, és Hegedűs Csilla voltak. Eleinte csak az iskola falain belülről vettek részt a versenyen, de utána nagy népszerűségre tett szert és hamar országos méretű versennyé nőtte ki magát.

A kezdeményezés célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése és fejlesztése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, épített örökségünk védelme, ápolása által. Kiemelt cél ugyanakkor megértetni a kisiskolásokkal, a nagyobbakkal, de a pedagógusokkal, szülőkkel is, hogy a kultúra – amelynek az épített örökség is része – köt össze egy nemzetet, az ezekre való odafigyelésnek van igazán megtartó ereje. Akkor vagyunk biztonságban, ha épített örökséget nem lerombolják, hanem műemlékeket, templomokat, kastélyokat karbantartják, felújítják, ismerik és látogatják.

A program, közösségépítő szerepe mellett a diákok, fiatalok kitartását, egy közös ügy melletti elhivatottságát, kreativitását is fejleszti. Az örökbefogadó diákok csapatokat alkotnak, a program a csapatok közötti verseny formájában valósul meg. A csapatok ismertető, népszerűsítő tevékenységeket szerveznek, melyek célja az általuk örökbefogadott műemlékek köztudatba emelése, felhasználva a modern technika, a média, az internet nyújtotta lehetőségeket is. A verseny alatt kifejtett tevékenység így általában két kategóriába osztható:online (közösségi média, rádió és televíziós szereplés, stb.) és offline (kiadványok, takarítási akciók és vetélkedők szervezése, flashmobok és kirándulások) tevékenységük során mérik össze a csapatok lelkesedésüket, elhivatottságukat, csapatszellemüket. A verseny záróeseményén, a döntőn, az online és offline tevékenység mellett, egy-egy közönség előtti rövid előadás, kvízjáték, próbatétel dönti el a verseny végkimenetelét.

A csapatról[szerkesztés]

Alakulásuk[szerkesztés]

A 2016-2017-es tanévben az akkor hetedikes tanulók az RMDSZ által meghírdetett Örökségünk Őrei programon belül “örökbefogadta” a marosnémeti Gyulay Ferencz kastélyt. A most kilencedikes diákok három év után is hűségesen támogatják a kastélyt, és annak tulajdonosait.

Történetük[szerkesztés]

2016-2017: Az osztály még ismerkedik a kastéllyal és tulajdonosaival. A verseny szempontjából nem sokat tudnak még csinálni, még éppen csak ismerkednek az új helyzettel. Ebben az évben az iskolában 4.-ek lettek.

2017-2018: A verseny átszerveződik, ezentúl már regionális döntőn is részt kell venni. Ebben az évben ők az iskola egyetlen csapata. Nagyobb sikerrel veszik az akadályokat, majd a döntőn 3. helyezést érnek el. Sokkal nagyobb színvonalú előadással, és több aktivitással a bronzérem egy Kalotaszentkirályon megrendezett Örökségünk Őreis táborba repíti őket, ahol hasznos tudásra és gyakorlatra tesznek szert.

2018-2019: Az ÖŐ országos méretű versennyé válik, már van országos döntő is. A regionális szakasz első két helyezettje jut tovább a döntőre. A már kilencedikes csapat új társakkal bővülve vág neki teljes gőzzel a versenynek, felhasználva a táborban tanultakat sokkal többet tud szervezni és tenni a kastély népszerűsítéséért. Fáradozásaik megtérülnek, ugyanis a regionális szakaszon másodikak lettek, csak egy ponttal lemaradva az első helyezett mögött. Az országos szakasz már a jövő dolga, de jó esélyekkel indulnak.

Tevékenységük[szerkesztés]

           Rendszeresen szerveznek a csapat tagjai különböző versenyeket, értekezleteket, nyilvános bemutatókat a kastéllyal kapcsolatban. Ezek közül listázva vannak a legsikeresebbek:

  • A Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjainak való bemutató
  • Az iskola által megszervezett 16. Adventi koszorú: vallásos versek szavalóversenyén résztvevő szavalóknak és kísérő tanáraiknak való bemutató
  • Slam Poetry verseny a kastélyról, és annak környékéről
  • Számos rajzverseny a kastéllyal kapcsolatos témák kapcsán
  • A magyar kultúra napja alkalmával megszervezett közös versfelolvasás a Szent Antal Közösségi Ház és a dévai RMDSZ Nőszervezet hozzájárulásával
  • Diákoknak szervezett kiszállások a Gyulay Ferencz kastélyhoz
  • Különböző, az RMDSZ által megszervezett programon való népszerűsítése a kastélynak

A tevékenységük a magyar és a román médiában is nyomot hagyott, úgy helyi, mint megyei és országos szinten. Íme a lista:

  • Glasul Hunedoarei – román nyelvű, helyi napilap                                      
  • Replica Info HD – román nyelvű, megyei napilap  
  • Antena 1 Observator– román nyelvű, helyi híradó
  • Antena 1 – román nyelvű, országos híradó
  • Nyugati Jelen – magyar nyelvű napilap
  • Hunyad megyei Hírmondó – magyar nyelvű, megyei havilap
  • Temesvári Rádió – magyar nyelvű, temesvári rádió
  • Bukaresti Rádió – magyar nyelvű, bukaresti rádió

Ez a lista egyre bővül az idő elteltével.

Jövőkép[szerkesztés]

           Itt a csapat által előre megtervezett események és tevékenységek listája van feltüntetve. Ez a lista sem véges-bővülni fog új pontokkal, és a már megvalósított tervek átkerülnek a fentebb látható listára.

  • A Gyulay család ereklyéinek felfedezése, tanulmányozása
  • A kastély könyvtárának helyreállítása (A kommunista rezsim ideje alatt a könyveket is elkobozták, ezeket szeretnék visszaszerezni)
  • Minden évszaknak megfelelő kastélynapok megszervezése
  • A kastélyhoz tartozó parkban levő filagória renoválása
  • Biciklitúra szervezése a Déva – Marosnémeti útszakaszon
  • A Marosnémeti falunapok alkalmával nyitni az ott élő közösség felé is

Forrás[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

  1. ↑ Az Örökségünk Őrei program szabályzata. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  2. ↑ RMDSZ honlap, Örökségünk Őrei program. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
  3. ↑ A gyulay Ferencz kastély őreinek Facebook oldala. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  4. ↑ A Gyulay Ferencz kastély Facebook oldala. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  5. ↑ A Gyulay Ferencz kastélyról, kastelyerdelyben.hu. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  6. ↑ A Gyulay Ferencz kastélyról 2, kastelyerdelyben.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:ASotetkekTinta/próbalap&oldid=21120135”