Dévai Szent Ferenc Alapítvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Böjte Csaba és a gyerekek

A Dévai Szent Ferenc Alapítványt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes hozta létre. A gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben embertelen körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Böjte Csaba és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően mára már több mint 2500 gyermek nevelkedik az intézmény valamely otthonában, megmenekülve a mérhetetlen nyomor jelentette kilátástalan sorstól.

Története[szerkesztés]

Böjte Csabát több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Lelkiismerete szavától hajtva oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ezt nem nézték jó szemmel, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte Csaba válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg.

Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára Böjte Csaba nevét és tevékenységét ismerik egész Erdélyben, Romániában, Magyarországon, Nyugat-Európában, de hallottak róla még a tengerentúlon is. Döbbenetes és lélekindítón nyomorúságos körülmények közül gyűjti maga köré a kilátástalan sorsú gyermekeket. Nem csak ételt, otthont, ruhát biztos nekik, de törődik taníttatásukkal, szellemi és lelki fejlődésükkel, vallási és erkölcsi nevelésükkel. Szeretetet ad nekik.

A Hunyad megyei Gyámhatóság 1998-ban ismerte el hivatalosan a magán-gyermekvédelmi központot.

Az „árvaházi” élet[szerkesztés]

A dévai kolostor illegális elfoglalása után szobáról szobára újították fel az épületet. Saját óvodája, iskolája és kiszolgáló épületei vannak. Déván a kolostorral szembeni két tömbházat megvásárolták. A gyermekek itt kaptak otthont főállású nevelőszülőknél, családoknál. Egy családnál nyolc-tíz gyermek nevelkedik, lehetőleg különböző korúak, hogy a nagyobbak segíteni tudjanak a kisebbek gondozásában. A gyermekotthonban már a második generáció nő fel, és van olyan nevelőszülő házaspár, amely Böjte Csaba szárnya alatt nevelkedett és úgy maradt itt, hogy a munkáját segítse. A gyerekek szakmát tanulnak, érettségi vizsga után többen egyetemre mennek. Az itt élők száma minden nap szaporodik, messzi vidékekről hoznak gyermekeket hozzájuk, és Böjte Csaba is fáradhatatlanul kutatja őket. 2015-ben több mint 2500 volt az alapítvány valamely intézményében élő gyermekek száma, amihez még hozzájön a nevelőszülőknél élőké.

Az intézmények[szerkesztés]

A gyermekotthonnak ma már Erdély több városában van intézménye. A szervezetet működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból több telket és ingatlant vásároltak. Költségvetésük szinte teljes részét adományokból finanszírozzák, állami támogatást Romániától igen csekély mértékben kapnak. Volt azonban olyan év (2005), amikor a magyarországi személyi jövedelemadó 1%-át felajánlók között a hetedik helyen szerepelt az alapítvány mint célintézmény. 2016-ban a szovátai gyermekotthon sportpályájához a magyar állam 15 millió forinttal hozzájárult.[1]

A szervezet a megjelölt évtől kezdve a következő településeken működtet bentlakó intézményt:

Napközi otthonok: Ágya, Erdőhegy, Simonyifalva, Székelyhíd (Napraforgó csapat), Bihardiószeg, Majlát, Zerind, Feketegyarmat, Udvarfalva, Búzásbesenyő, Nyárádszereda (Szent Veronika), Nyárádremete (Szent Imre), Illyésmező, Parajd (Szent Borbála), Parajdbánya, Alsósófalva, Felsősófalva (Remény), Farkaslaka (Szent Fausztina), Oroszhegy (Tamás György Szeretet Háza), Szászváros (Szent Bernadett), Szentkirály (Szent Mónika), Székelyvarság (Szent Péter és Pál), Zetelaka (Dr. P. Boros Fortunát), Máréfalva (Összefogás Háza), Kápolnás (Szent Johanna), Szentkeresztbánya, Szentegyháza, Csíkszentdomokos (Márton Áron), Gyergyóremete, Csutakfalva (Árpád-házi Szent Margit), Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós 1–2., Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu, Tekerőpatak (Keresztelő Szent János), Mádéfalva, Gyergyócsomafalva (Páli Szent Vince), Orotva, Borszék, Salamás, Csíkkarcfalva, Hidegség, Csatószeg, Bükszád, Esztelnek (Szent Rita), Kézdiszentlélek (P. Bartók Albert)

Egyéb ingatlanok[szerkesztés]

2004-ben megvásárolták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházát, ami Marosillyén található. A vásárlás célja itt nem gyermekotthon létesítése, hanem az épület megmentése.

Rekecsinben moldvai csángó iskolaközpont épül, amely a csángók magyarságának megőrzését szolgálná. Az épület alapkövét 2005 májusában rakták le.

A keresdi várkastélyt az erdélyi Bethlen család örökösei 2014-ben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre, ott az alapítvány képzési és nevelési központját akarják létrehozni.[6]

Támogatás[szerkesztés]

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonait legnagyobbrészt támogatásokból tartják fenn. A pénzadományok[7] és a természetbeni adományok mellett nagyon fontos az önkéntesek munkája[8] is. Ők teszik lehetővé például, hogy a nevelőnők elmehessenek szabadságra, de olyan önkéntesek is vannak, akik akár egy évre is vállalják a nevelőnői munkát. A támogatás egy speciális formája a keresztszülői program,[9] amelynek keretében a fogadott keresztszülők vállalják egy-egy gyerek rendszeres támogatását annak mintájára, ahogy a valódi keresztszülők is szükség esetén az igazi szülő helyébe lépve segítik a gyermeket. A fogadott keresztszülők lehetnek egyének, családok, munkahelyi csoportok, kis közösségek, felekezeti közösségek, iskolák. A bentlakó gyerekeknek napi egy euró, a napköziotthonokba járó gyermekek napi 100 forint támogatást kapnak a keresztszülőktől. Lehetőség van arra is, hogy a fogadott keresztszülő kapcsolatot tartson a keresztgyerekével.[10]

Böjte Csaba munkáját bemutató filmek[szerkesztés]

Elismerések[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]