Ugrás a tartalomhoz

Szeretve mind a vérpadig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. február 17., 07:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Szeretve mind a vérpadig
Az első kiadás
Az első kiadás
SzerzőJókai Mór
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
TémaRákóczi-szabadságharc
Műfajregény
Kiadás
Kiadás dátuma1882
Magyar kiadóAtheneum
Média típusakönyv
Oldalak száma628 (1965)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

A Szeretve mind a vérpadig Jókai Mór 1882-ben megjelent történelmi regénye. A mű a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, és Ocskay László életét dolgozza fel, valamint a korszak számos más fontos történelmi személyei is felbukkannak benne.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Nemzetes Tisza Istvánné nagyasszony egyetlen leányát, a még elég fiatal Ilonkát akarja férjhez adni, 1698-ban. Míg a lakodalomra készülnek, akkor érkezik egy szolga a hírrel az asszonyhoz, hogy egyetlen fiát, Tisza Gábort megölték párbajban. Az asszony titokban tartja ezt lánya előtt, hogy ne szegje kedvét. Az esküvő napján, mikor a vőlegényt várják, az már csak holtan érkezik, mert a labancok rajtaütöttek az esküvői meneten. Ilonka a kettős veszteségből csak a bátyját siratja, mivel a házasság nem az ő választása lett volna.

Megkezdődik a szabadságharc. Rákóczi oldalán tűnik föl egy ifjú hadnagy, Ocskay László, aki sorra nyeri a csatákat, foglalja el a várakat, és országszerte híressé teszik tettei.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Feldolgozások

Képregény

Szeretve mind a vérpadig címmel Cs. Horváth Tibor forgatókönyvéből, Sebők Imre rajzaival 1964-ben a Népszavában[1] 1976-ban a Pesti Műsorban képregény jelent meg. 1986-ban a Kockás, később a Füles is közölte. Fazekas Attila saját kiadású képregényújságjában, a Botond a 18. számában 2011-ben újra megjelent a Jókai-regény feldolgozása.[2]

Jegyzetek

Források

További információk