Szentélyrekesztő
A szentélyrekesztő (németül Lettner - a latin lectorium, azaz olvasóállvány szóból, miután az olvasóállványt gyakran építették egybe a rekesztővel) szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől (a templomhajót a kórustól) elválasztó, gazdagon díszített elem. Egyes esetekben (például Exeterben) itt helyezték el az orgonát. Állandó alkotórésze a felső galéria díszes – általában az utolsó ítélet vagy a passió témaköréből választott – ábrázolással.
Példák[szerkesztés]
Sorsuk[szerkesztés]
A szentélyrekesztőket a 16. századtól kezdve nagyrészt lebontották, mivel eltakarták a miséző papot a hívek elől.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentélyrekesztő témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentélyrekesztő témájú médiaállományokat.
Nézd meg a szentélyrekesztő címszót a Wikiszótárban!
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |