Szent Rumbold-katedrális

Ez a katedrális a világörökség része

Szent Rumbold-katedrális
világörökségi helyszín része védett műemlék
A Szent Rumbold-katedrális, előtérben Ausztriai Margit szobra
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye
Védőszent	Szent Rumbold
Építési adatok
Építése	1200
Stílus	Brabantine Gothic gótika
Tervezője	Andries I Keldermans Jan II Keldermans Jean d'Oisy Frans Baeckelmans Antoon I Keldermans Rombout II Keldermans
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	943-016
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV
Felvétel éve	1999
Település	Mechelen
Elhelyezkedése
Szent Rumbold-katedrális Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 01′ 44″, k. h. 4° 28′ 42″51.028888888889, 4.4783333333333
A Szent Rumbold-katedrális weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rumbold-katedrális témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A flandriai Mechelen városában található Szent Rumbold-katedrális a Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye főtemploma, illetve a belga egyháztartomány metropolitájának temploma, ezzel a belga katolikus egyház központja is. A katedrális késő gótikus stílusban épült és egyik jellegzetessége 97 méter magas, befejezetlen harangtornya. A torony 56 másik belgiumi és franciaországi harangtoronnyal együtt az UNESCO világörökségének része

Története

A katedrális tornya, előtérben a Grote Markt házai

A katedrálist a németalföldön tevékenykedő ír misszonárius, Szent Rumbold emlékének szentelték. A templom építése a 13. században kezdődött, háromhajós, kereszt alaprajzú elrendezéssel. Ekkor épült fel a főhajó, a kereszthajó (vagy transzept), a három mellékhajó és a kórus. A katedrálist 1312-ben szentelték fel.

1335-ben a város kezdeményezésére a templomot átépítették, a főhajó belmagasságát növelték, a kórust megnagyobbították, az oltár mögé kerengőt és hét mellékkápolnát toldottak be. Az építkezés feltehetően Jean d'Oisy tervei alapján zajlott. A kórus mennyezetét csak 1451-ben sikerült befejezni. Innentől kezdve minden erőforrást a torony befejezésére fordítottak (ld. lent), illetve 1500-ban egy kápolnát toldottak az északi mellékhajóhoz.

A németalföldi szabadságharcot megelőző vallásháborúk során a katedrális megrongálódott, az eredeti berendezés teljesen megsemmisült. Súlyos károk érték az épületet az első világháború során is és 1972-ben, amikor tűz ütött ki a katedrálisban.

A templom egyes, 14. század során épített részei a brabanti gótikus stílus legkorábbi képviselői. A katedrális egészében a késő gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, az itt alkalmazott stílust később széles körben másolták, mint például a lieri St. Gummaruskerk építése során.

1999-ben a katedrális tornyát, 56 másik belga és francia középkori harangtoronnyal együtt, felvették az UNESCO világörökségi listájára.

Főbb adatok

Lucas Faydherbe, a templombelső díszítéséért felelős szobrász

• Építész: Jean d'Oisy, majd később a Keldermans család tagjai
• Építőanyag: brabanti mészkő és homokkő
• Teljes külső hossza: 118 méter
• Kereszthajó külső szélessége: 41,2 méter
• Középső hajó belmagassága :28 méter
• Nyugati torony magassága: 97 méter (befejezetlen – a teljes tervezett magasság 167 méter)
• Lépcsők száma: 514
• A kórus legnagyobb szélessége: 13,3 méter
• Teljes alapterülete: 3870 m2
• Bejáratok: a torony lábánál, illetve az északi és déli mellékhajóban
• Oltár: barokk stílusú, fa, Szent Rumbold ereklyéivel, Lucas Faydherbe alkotása
• Egyéb: a templom belsejét Anthony van Dyck, Michiel Coxie és Gaspard de Crayer festményei díszítik. Az apostolok szobrai és a kripta Lucas Faydherbe alkotása

A templom belseje

A templom eredeti belső kialakítása a németalföldi protestánsok és katolikusok összecsapásainak következtében megsemmisült. A jelenlegi belsőt 1655-ben Lucas Faydherbe alakította ki, aki barokk stílusban díszítette fel a katedrális belsejét. A barokk főoltárt Szent Rumbold ereklyetartójával fából faragta ki. A főhajót a 12 apostol kőből faragott szobra díszíti. Faydherbe alkotása még Andreas Cruesen érsek sírboltja is.

A templombelső díszítő festmények közül a legnevezetesebb a Szt. Anna kápolnában található Van Dyck kép, a Krisztus a kereszten. A többi festmény Abraham Janssens, Gaspar de Crayer és Michiel Coxcie németalföldi festők munkája.

A torony

A katedrális tornya és a déli mellékhajó

A katedrális befejezetlenül is 97 méter magas tornya dominálja a városközpontot, illetve a környező sík vidéket. A torony tetejéről tiszta időben akár a 25 km-re levő Brüsszelt is lehet látni.

A katedrális építése során a torony tervezett magassága 600 mecheleni láb volt, ami kb. 167 méternek felel meg. A torony megtervezésével és felépítésével a Keldermans kőműves-dinasztiát bízták meg, akik 1449-ben kezdtek el dolgozni az alapokon és 1452. május 22-én Jan Van Muse polgármester fektette le a torony alapkövét. Az építkezés minden évében 1,5 méterrel magasították a tornyot.

A torony befejezésére végül a város pénzügyi nehézségei miatt nem került sor. Az 1500-as évek közepére a protestánsok és katolikusok között kiéleződő feszültségek a katedrális megrongálódásához vezettek. A város által védelmi célokra felhalmozott lőpor 1546-ban felrobbant, a 200 halott mellett a város csaknem harmada romba dőlt és újjá kellett építeni. Ekkor kezdték volna csak a nyolcszögletű folyosó felépítéséhez, ahol a város tűzőrsége állomásozott volna. Az építkezést végül a 97,28 méteres magasság elérése után leállították.

A torony szintjei

A katedrális tornyának keresztmetszeti rajza
Ingang – Bejárat
Kraankamer – Daruszoba
Smidsekamer – Kovácsszoba
Klokkenkamer – Harangszoba
Uurwerkenkamer – Óraműszoba
Beiaardkamer – Harangjátékszoba
Askelder – Padlás

A toronynak jelenlegi állapotában hat emelete van:

• A Daruszoba (Kraankamer): erről a szintről üzemeltették a darut, amivel a harangjáték elemeit (amelyek súlya a 8 tonnát is eléri) a helyére emelték. A darut kilenc ember kezelte.
• A Kovácsszoba (Smidsekamer): ezen az emeleten dolgozott a katedrális kovácsa, aki a templom díszítéseit, szerkezeti elemeit készítette el, illetve a kőművesek szerszámait tartotta karban. Ezen a szinten helyezték el végül a tűzőrséget.
• A Harangszoba (Klokkenkamer): ezen a szinten helyezték el a legrégebbi harangjáték harangjait és a működtető szerkezetet. Ma a harangjátéknak 49 harangja van, a legrégebbit 1480-ban öntötték, de a legtöbbet a 17 század során Pieter en François Hemony öntőmesterek készítették. Ma ezen a szinte a katedrális történetét bemutató múzeum üzemel.
• Az Óraműszoba (Uurwerkenkamer): ezen a szinten helyezték el a teljesen automatikusan működő óraművet. A szerkezet működését összesen 1,5 tonnás elérő súlyok és ellensúlyok rendszere tette lehetővé. A szerkezet a torony négy oldalán elhelyezett órákat üzemeltette. Az első világháború során a német tüzérség súlyosan megrongálta az óraművet, ami ezután nem működött. 1963-ban az órát eltávolították a toronyból. Az óra számlapjának átmérője 14 méter volt (összehasonlításképpen: a második legnagyobb számlap az antwerpeni Onze-Lieve-Vrouwekathedraal tornyán található, átmérője 7 méter). Jelenleg a város vezetése az óraszerkezet helyreállítását és visszahelyezését fontolgatja.
• A Harangjátékszoba (Beiaardkamer): ezen a szinten készült el a 80-as években a mai is üzemelő harangjáték. Az összesen 49 harangot 1981-ben a Koninklijke Klokkengieterij Eijsbouts öntötte.
• A Padlás (Askelder)

A torony befejezése

A katedrális a levegőből, középen a transzept fölé épített kistorony

Az 1970-es évek során elkészült egy tanulmány a torony befejezésének lehetőségeiről. A pénzügyi helyzet mellett a torony statikai állapotát is vizsgálták, hogy a jelenlegi technika és építőanyagok felhasználásával erre lehetőség lenne. A torony alapjára jelenleg 6.5 kg/cm2 nyomás nehezedik, a tervezett magasság (167 méter) elérésével ez 7.5 kg/cm2-re nőne, míg az altalaj és az alapzat 13 kg/cm2 nyomásnak képes ellenállni.

Híres emberek

Akik megmászták a torony 514 lépcsőjét:

• XV. Lajos francia király, 1745-ben
• Bonaparte Napóleon Első Konzul 1803-ban
• I. Albert belga király 1914-ben

Érdekesség

A mecheleniek csúfneve, a Maneblussers (holdoltók) is a toronyhoz kapcsolódik, és arra a történetre vezethető vissza, miszerint 1687. január 27-e éjszakáján a felhők mögé rejtőző telihold vörös fénnyel áraszotta el a Szt. Rumbold katedrális tornyát. A torony ablakain visszaverődő holdfényt egy hazafelé botorkáló részeg tűznek látta és „Segítség, ég a torony!” („Help, de toren brandt!”) kiáltásokkal riasztotta a lakosokat. A legmélyebb álmukból ébredő mecheleni polgárok, élükön a polgármesterrel és a városi tanáccsal, azonnal nekiláttak az oltásnak (hiszen például a toronyban tárolták a városi levéltár legfontosabb okmányait, az adományleveleket, okiratokat, stb.), és már majdnem elérték a torony tetejét, mikor a hold előbukkant a felhők mögül és tisztán megvilágította a sértetlent tornyot.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rumbold-katedrális témájú médiaállományokat.

• A Szt. Rumbold-katedrális története a város honlapján
• A mecheleni egyházközség honlapja
• www.sintromboutstoren.tk Archiválva 2008. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben A katedrális történetét és érdekességeit, a kapcsolódó legendákat bemutató oldal
• Jo Haazen játssza Matthias Vanden Gheyn (1721-1785) zeneszerző alkotását a torony harangjátékán
• További képek a katedrálisról
• A mecheleni Grote Markt tér és a katedrális tornya 360 fokos panorámaképen

Források

• Geoguide Mechelen. Pierre Diriken. D/1992/6206/4
• GODENNE L., Malines, jadis et aujourd’hui, Malines, 1908, p. 63-131.
• MARDULYN J.F., Malines et ses environs.
• HUYBENS G (réd.), Carillons et tours de Belgique, (Gand, 1994) p. 124-125.,

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sint-Romboutskathedraal című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.