Michiel Coxcie
| Michiel Coxcie | |
_-_M_-_Museum_Leuven_23-11-2013_16-06-36.JPG) | |
| Önarcképe | |
| Született | Mechelen[1][3] |
| Elhunyt |
Mechelen[1] |
| Állampolgársága | Dél-Németalföld |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | udvari festő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michiel Coxcie témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michiel Coxcie[5] (Mechelen, 1499. március 5. – Mechelen, 1592. március 10.) flamand festő, gobelintervező, üvegfestő.
Életpályája
[szerkesztés]Kézműves családban született, vágyott kitörni a megszokott környezetből, festést tanult Bernard van Orley jeles brüsszeli festőtől. 1530-ban külföldi tanulmányútra ment, főleg Itáliában tartózkodott. Szorgalmasan rajzolgatta Raffaello és más híres olasz reneszánsz festők műveit. Rómában a régi Szent Péter templom számára festett egy Feltámadás című freskót, ugyanezt a Szt. Maria dell'Anima templomnak, s más műveket is. Tagja volt a római Szent Lukács akadémiának. 1939-ben hazatérve szülővárosába olasz asszonyt hozott magával, boldog házasságban éltek, de az asszony korán meghalt, később újraházasodott, ebből a második házasságából már nem született gyermeke, első házasságából való gyermekei közül Raphael Coxcie (1540-1616) lett neves festő.
1539-ben tagja lett a melcheni Szent Lukács céhnek, s egy hosszú munkás élet várt reá. 1542-től már Brüsszelben volt mester, 1546-tól Habsburg Mária udvari festője. II. Fülöp királynak is sokat dolgozott. S mindig teli megbízásokkal, vállalt restaurálást, híres festmények másolását, ez utóbbi kapcsán lemásolta Rogier van der Weyden Krisztus Urunk levétele a keresztről című festményét, a Van Eyck testvérek híres genti oltárát, másolatait ma a Bode Múzeumban és a müncheni képtárban őrzik, ill. a genti oltár ellopott tábláit Coxcie másolataival helyettesítették. Portrék, történelmi festmények, vallásos táblaképek, freskók festését és gobelinek, üvegfestések tervezését is vállalta. Munka közben érte baleset, egy képet restaurált - talán éppen Frans Floris Salamon ítélete című képét - 95. éves korában, s leesett az állványzatról, pár nap múlva elhunyt.
Munkássága
[szerkesztés]Brüsszeltől néhány mérföldnyire Halsenberg templomában főoltárt festett, melyen Krisztus Urunk keresztre feszítését ábrázolta, később ezen oltárképet a németalföldi zavargások idején egy brüsszeli kereskedő sok más vallási festménnyel együtt megvásárolta, Spanyolországba vitte, s ott Granvell bíboros sokat megvett belőle II. Fülöp király számára. A brüsszeli Szent Gudula-templom részére a Szűzanya halálát festette meg, ma ezt a képet a brüsszeli Koninklijke Musea poor Kunst őrzi.
A melcheni Szent Lukács-oltárkép két szárnyát is ő festette, a középső rész Jan Gossaert munkája, ma a prágai Nemzeti Képtár őrzi. Szent Sebestyén című oltárképét az antwerpeni Miasszonyunk templomnak festette, ma az antwerpeni Koninklijk Museum voor Schone Kunsten őrzi. A brüsszeli Szent Gudula templomnak festette Utolsó vacsora című képét, ma a brüsszeli Koninklijke Musea poor Kunst őrzi. Számos remekbe sikerült oltárképe van Németalföldön, bár a kompozícióteremtő képesség nem volt erős oldala, de az olasz munkák, főleg Raffaello hatása alatt elboldogult. Reprezentatív gobelintervei és üvegfestményei is figyelemre méltóak, melyeknek nagy része a belga templomokból magángyűjteményekbe került. A brüsszeli székesegyház északi kóruskápolnájában van II. Lajos magyar királyt és Mária királynét ábrázoló üvegablaka (1540-47 közt készült).
Galéria
[szerkesztés]-
![Krisztina dán hercegnő /1521-1590/[6] (1545; a művész aláírásával és dátummal; Allen Memorial Art Museum, Oberlin, Ohio)](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/ChristinavonDaenemarkCoxcie.jpg/90px-ChristinavonDaenemarkCoxcie.jpg)
-
Utolsó vacsora (triptichon, Koninklijke Musea poor Kunst, Brüsszel) -
-
Szent György szenvedései (triptichon, 1580 körül, Szent Rumbold-katedrális, Melchen) -
Ádám és Éva a paradicsomban, olaj táblán, Bécsi Szépművészeti Múzeum -
-
Ádám dolgozik a mezőn (1550 körül, gobelin részlet Az első emberpár c. sorozatból, Wawel, Krakkó)
![Krisztina dán hercegnő /1521-1590/[6] (1545; a művész aláírásával és dátummal; Allen Memorial Art Museum, Oberlin, Ohio)](/wiki/F%C3%A1jl:ChristinavonDaenemarkCoxcie.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Collectie Boijmans Online. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ kmska.be (holland, angol és francia nyelven). Királyi Szépművészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ http://www.oberlin.edu/amam/Coxcie.htm
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Névváltozatai: Michael de Coxcien, Michael de Coxie, Michael de Coxynen, Michiel de Coxcie, Michiel Coxcie, Michiel Coxcien, Michiel Coxius, Michel de Malines.
- ↑ Korábban Habsburg Mária portréjának gondolták.
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Coxie, Michiel van lásd 211. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Michiel Coxcie kiváló mecheleni festő élete lásd 110-111. p.
