Belga katolikus egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A belga katolikus egyház a katolikus egyházhoz tartozó belgiumi szervezetek összefoglaló elnevezése.

Alapadatok[szerkesztés]

A katolicizmus a legelterjedtebb vallás Belgiumban, az ország mintegy 10,279,000 lakosa közül 7,845,000 tartozik a katolikus egyházhoz. Ennek ellenére a vallásukat aktívan gyakorlók száma folyamatosan csökken: például 1998-ban a flamand régió lakosai közül csak 12% vett részt istentiszteleten. A belga egyház vezetése szerint 2007-ben ez a szám kb. 9-10%-ra csökkent.[1]

Szervezete[szerkesztés]

A belga katolikus egyházat nyolc püspökségre és illetve egy tábori lelkészségre van felosztva. A mechelen-brüsszeli püspök egyben a mechelen-brüsszeli főegyházmegye érseke és az egyház vezetője. A püspökségek

  • Mechelen-Brüsszeli Érsekség
  • Antwerpeni Püspökség
  • Bruggei Püspökség
  • Haaselti püspökség
  • Namuri Püspökség
  • Liège-i Püspökség
  • Genti Püspökség
  • Tournai-i Püspökség

Története[szerkesztés]

Németalföld 1592-es spanyol megszállása és a II. József magyar király által 1781-ben kiadott türelmi rendelet közötti időszakban Belgium területén a római katolikus volt az egyetlen engedélyezett vallás. A tilalom megszegőit halálbüntetéssel sújtották. Ennek ellenére kisebb protestáns csoportok fenn tudtak maradni, többek között Maria-Horebeke, Dour, Tournai, Eupen és Hodimont településeken.[2]

A vallási különbségek, az szinte teljesen katolikus déli rész, illetve a szinte teljesen protestáns északi rész között feszülő vallási ellentétek is hozzájárultak az 1815-ben létrehozott Egyesült Holland Királyság felbomlásához 1830-ban: a belga szabadságharcnak jelentős eleme volt, hogy a déli rész nemessége és papsága elnyomva érezte magát a protestáns vallású király által. A szabadságharc sikere után a déli részből alakult meg a mai Belgium.

1830 után a katolikus vallás továbbra is fontos szerepet játszott Belgium politikai életében. Erre az egyik legjobb példa az ún. iskolaháborúk (franciául "guerres scolaires"), amelyet a liberális és szocialista pártok vívtak a katolikus párttal és az egyház támogatóival. A küzdelemre először 1879 és 1884 között, majd később 1954 és 1958 között került sor, lényege az volt, hogy ki felügyeli az állami oktatást: az iskolákat korában szinte kizárólag saját forrásaiból fenntartó katolikus egyház, vagy pedig a belga állam. 1990-ben a katolikus vallású I. Baldvin belga király király lelkiismereti okokból megtagadta, hogy aláírja az abortuszt engedélyező törvényt, amelyet a belga parlament már elfogadott. A király ekkor felkérte Wilfried Martens miniszterelnököt, hogy találjon valamilyen - alkotmányos - megoldást a válságra. Végül Baldvin királyt pár napra alkotmányos feladatainak ellátására képtelennek találták, a helyette eljáró miniszterek aláírták a törvényt, ami így hatályba lépett.[3]

2002-ben a csak nemrégiben hivatalosan bejegyzett Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház (Verenigde Protestantse Kerk in België,[4] amely a belga református gyülekezetek 1839-es, 1969-es és 1979-es összeolvadása után alakult ki[5] (összesen körülbelül 100 taggal), valamint a Szövetségi Protestáns és Evangelikus Zsinat (kb. 600 gyülekezet) alapította meg a Protestáns és Evangelikus Adminisztratív Tanácsot (holland rövidítése ARPEE,[6] francia rövidítése CACPE[7]), amely mára mindhárom nyelvi közösségben a protestánsok elfogadott képviselőjévé vált.[8]

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kerkpraktijk in Vlaanderen
  2. Frank Rooze (inspector of protestant religious education): "De Reformatie in vogelvlucht" or how Flemish protestantism retreated to the North(in Dutch). (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  3. New York Times, April 5, 1990: Belgian King, Unable to Sign Abortion Law, Takes Day Off. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  4. UPCB: A Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház honlapja ((hollandul)). (Hozzáférés: 2012. március 13.)
  5. ARPEE/CACPE: Preface to the CACPE bylaws, with the history of Protestantism in Belgium. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  6. [1]
  7. [2]
  8. WEC: A belgium vallási helyzet áttekintése ((hollandul)). (Hozzáférés: 2012. március 13.)

További információk[szerkesztés]