Új zsinagóga (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szegedi zsinagóga szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szegedi Új Zsinagóga
Szeged synagogue SF.jpg
Vallás judaizmus
Felekezet Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Építési adatok
Építése 19001902
Stílus Eklektikus (szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel)
Tervezője Baumhorn Lipót
Elérhetőség
Település Szeged, Csongrád megye
Elhelyezkedése
Szegedi Új Zsinagóga (Magyarország)
Szegedi Új Zsinagóga
Szegedi Új Zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″
A Szegedi Új Zsinagóga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Új Zsinagóga témájú médiaállományokat.

A szegedi Új zsinagóga 19001902 közt épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.[1] A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.

Előzmények[szerkesztés]

A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 18001803-ban építették, amely nem maradt fenn.

Régi zsinagóga

18401843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsinagóga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében, kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál.[2]

Az Új zsinagóga története[szerkesztés]

A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (18541944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.

Építészeti stílus[szerkesztés]

A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, mintegy kifejezve a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét.[3] Baunhorn Lipót munkásságára jellemzően a késő eklektika korábbi korok építészeti stíluselemeihez visszanyúló illetve az új irányzat, a szecesszió formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek.[4]

Új zsinagóga: kupola

A gazdagon díszített homlokzatokon és a templomtérben az eklektikára jellemző, de rendkívüli egységben tartott stíluskeveredés figyelhető meg: barokkos kupolaformálás, gótikus ill. mór nyíláskeretelések, kőrácsok, boltozási megoldások, román ill. bizáncias stílusú oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű, a kupola beillesztése csegelyekkel[5] bizánci stílust A tetődíszeken, A tetődíszeken, külső homlokzatokon a keleties hatás, a burjánzó díszítettség a mór stílust idézi, néhol szecessziós elemekkel színezve. A karzattartó oszlopok a román stílus, az orgona feletti csillagboltozat a gótikus stílus példái. Az épületen alkalmazásra került néhány a kor építészeti újításai közül, így például vasbetont is használtak, a tartószerkezetében is számos mérnöki újítást alkalmaztak.[6] A stíluskeveredés mégsem zavaró, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása. Löw Immanuel munkássága nyomán e zsidó templomban találunk először magyar nyelvű feliratot a diadalíven:

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos:

"Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!"

Kupolabelső, festett ablakok[szerkesztés]

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó munkája[7][6] (gyakran tévedésből testvére, Róth Miksa műveként emlegetik[8]). A templom színes, szecessziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg az Új zsinagóga felépítésének időpontját is beleértve. A főbejárat felett látható a Régi zsinagóga képe, elébe egy csónak kikötve, emlékeztetve a szegedi nagy árvízre (1879), s mellette az Új zsinagóga, mely 1902-ben lett kész.[9]

Az oltárfal[szerkesztés]

Új zsinagóga: oltár
Új zsinagóga: A Tóra helye

A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van. Sajnos a holokauszt alatt az építési leírások eltűntek. Az ember és az Isten közti szövetségre utaló frigyszekrény ajtaja éppen úgy, mint az ősi frigyládáé Nílus-parti sittimfából[10] készült, iszóp növényt formázó pántdíszítései az alázatosság és a lelki tisztaság szimbólumai. A frigyszekrényt egy félretolható függöny takarja. A függönyön a templom architektúrája és stílusjegyei ismétlődnek középen a jeruzsálemi füstölő oltárral. A frigyszekrényben bársonyruhába öltöztetett tóratekercsek vannak, amelyek héber írással Mózes öt könyvét tartalmazzák. Ezekből egy-egy szakaszt(szidra) a zsidó szombatokon és ünnepnapokon a tóraolvasó olvas fel. A felső szószékből a rabbi szól híveihez, az oltárnál az előimádkozó imádkozik.

Orgona és előcsarnok[szerkesztés]

A frigyszekrény felett finom mívű örökmécses van, amelyet napkollektorok világítanak meg. Még feljebb a kiskupola, a templom nagy kupolájának egyszerűsített másolata magosodik.
Mögötte az orgona van, amely a temesvári Wegenstein C. Lipót alkotása. Az orgona rekonstrukcióját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft: végezte el 2001-ben. 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos ez a hangszer, amely nemcsak liturgikus célokat szolgál. Gyakran orgonakoncertek színhelye is a templom, amelynek kitűnő akusztikája van. Kiállításokat is rendeznek az előcsarnokban. A befolyt összeget a zsinagóga felújítására létrehozott alapítvány kezeli.
A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 ülőhely van a karzat padjaiban a nőknek.
A templomnak nagy méretű előcsarnoka van, régen itt gyűlt össze a násznép, itt történt az esketést megelőző lefátyolozás. Ma Holokauszt-emlékcsarnok, a második világháború alatt haláltáborokban vagy munkaszolgálatban meghalt zsidókra emlékeztet. 1944-ben mintegy 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza. A márványtáblákon 1900 név olvasható. Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő tábla a Kistelekről elhurcoltak neveit tartalmazza. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. A templom és a benne felhalmozott értékek megóvása elsősorban az orosz városparancsnoknak volt köszönhető.

Az Új zsinagóga és az Izraelita Hitközségi Székház 1945 után[szerkesztés]

A II. világháborút követően a zsinagóga épületének és berendezésének, s a vele egyidőben (1901-1902) ugyancsak Baumhorm Lipót tervei alapján egyazon eklektikus stílusban, mór, szecessziós elemekkel épült Izraelita Hitközségi Székház szintén műemlék épületének állagmegóvása jelent folyamatos gondot. 1979-ben volt egy kisebb felújítás, amely a madárbejárást és a beázásokat szüntette meg. 1990-től alakult meg a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely kulturális rendezvények (a már fentebb említett orgonakoncertek, kiállítások) bevételeiből próbálja finanszírozni a már nagyon esedékes felújításokat.

A II. világháború óta is folyamatos a Szegedi Zsidó Hitközség hitélete jeles rabbikkal, köztük Scheiber Sándor, kevés lélekszámmal.

Szeged, Zsinagóga - légi fotó
A zsinagóga légi felvételen (Szeged)
A szegedi zsinagóga a magasból

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Zsinagógák Csongrád megyében
  2. Részben Apró – Péter: Szeged c. könyve nyomán
  3. Löw Immanuel: A szegedi új zsinagóga című munkája nyomán
  4. Déry-Merényi 2000: Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest: Urbino, 2000. Baumhorn Lipót lásd 63, 103-104, 162. o. ISBN 9630034905
  5. gömbháromszög; a négyzetes alaprajz sarkaiból a kupola félgömbjéhez átvezető háromszögletű boltozatrész
  6. a b Zsinagóga, Szeged | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában (hu-HU nyelven). szecesszio.szegedvaros.hu. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  7. Róth Manó, templomablakanno.blog.hu, 2011.09.25 [2]
  8. Eklektika és szecesszió. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  9. A szócikk alapvetően Csongrád megye építészeti emlékei c. kötet és Somorjai Ferenc munkái alapján készült
  10. cédrusfából

Források[szerkesztés]

  • Lőw Immánuel: A szegedi új zsinagóga. Szeged, Traub, 1903.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000. 757, ISBN 963-7193-28-6 Új zsinagóga ld. 415-417. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged : új zsinagóga. (Ser. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 0139-245X ; 700.) Budapest : TMK Egyesület, 2001. 20 o. Bibl. 20. Angol nyelvű összefoglalóval. ISBN 963-554-480-4
  • Apró Ferenc – Péter László: Szeged : a városról lakóinak és vendégeinek. Szeged, Grimm Kiadó, 2002. 240 o. ill. ISBN 963-9087-58-0 Új zsinagóga ld. 173-178. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok) Szeged, Panoráma, 2002. 325 o. ill. ISBN 963-243-860-4 Új zsinagóga ld. 163-171. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi, 2003. 171 o. ill. Új szinagóga ld. 133. o. ISBN 963-9416-49-5

További információk[szerkesztés]