Új zsinagóga (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szegedi zsinagóga szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Szegedi Új Zsinagóga
Szeged synagogue SF.jpg
Vallás judaizmus
Felekezet Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Építési adatok
Építése 19001902
Stílus Eklektikus (szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel)
Tervezője Baumhorn Lipót
Elérhetőség
Település Szeged, Csongrád megye
Elhelyezkedése
Szegedi Új Zsinagóga (Magyarország)
Szegedi Új Zsinagóga
Szegedi Új Zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″
A Szegedi Új Zsinagóga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Új Zsinagóga témájú médiaállományokat.

A szegedi Új zsinagóga 19001902 közt épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.[1] A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.

Előzmények[szerkesztés]

A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 18001803-ban építették, amely nem maradt fenn.

Régi zsinagóga

18401843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsinagóga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében, kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál.[2]

Az Új zsinagóga története[szerkesztés]

A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (18541944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.

Építészeti stílus[szerkesztés]

A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, mintegy kifejezve a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét.[3] Baunhorn Lipót munkásságára jellemzően a késő eklektika korábbi korok építészeti stíluselemeihez visszanyúló illetve az új irányzat, a szecesszió formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek.[4]

Új zsinagóga: kupola

A gazdagon díszített homlokzatokon és a templomtérben az eklektikára jellemző, de rendkívüli egységben tartott stíluskeveredés figyelhető meg: barokkos kupolaformálás, gótikus ill. mór nyíláskeretelések, kőrácsok, boltozási megoldások, román ill. bizáncias stílusú oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű, a kupola beillesztése csegelyekkel[5] bizánci stílust A tetődíszeken, A tetődíszeken, külső homlokzatokon a keleties hatás, a burjánzó díszítettség a mór stílust idézi, néhol szecessziós elemekkel színezve. A karzattartó oszlopok a román stílus, az orgona feletti csillagboltozat a gótikus stílus példái. Az épületen alkalmazásra került néhány a kor építészeti újításai közül, így például vasbetont is használtak, a tartószerkezetében is számos mérnöki újítást alkalmaztak.[6] A stíluskeveredés mégsem zavaró, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása. Löw Immanuel munkássága nyomán e zsidó templomban találunk először magyar nyelvű feliratot a diadalíven:

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos:

"Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!"

Kupolabelső, festett ablakok[szerkesztés]

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó munkája[7][6] (gyakran tévedésből testvére, Róth Miksa műveként emlegetik[8]). A templom színes, szecessziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg az Új zsinagóga felépítésének időpontját is beleértve. A főbejárat felett látható a Régi zsinagóga képe, elébe egy csónak kikötve, emlékeztetve a szegedi nagy árvízre (1879), s mellette az Új zsinagóga, mely 1902-ben lett kész.[9]

Az oltárfal[szerkesztés]

Új zsinagóga: oltár
Új zsinagóga: A Tóra helye

A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van. Sajnos a holokauszt alatt az építési leírások eltűntek. Az ember és az Isten közti szövetségre utaló frigyszekrény ajtaja éppen úgy, mint az ősi frigyládáé Nílus-parti sittimfából[10] készült, iszóp növényt formázó pántdíszítései az alázatosság és a lelki tisztaság szimbólumai. A frigyszekrényt egy félretolható függöny takarja. A függönyön a templom architektúrája és stílusjegyei ismétlődnek középen a jeruzsálemi füstölő oltárral. A frigyszekrényben bársonyruhába öltöztetett tóratekercsek vannak, amelyek héber írással Mózes öt könyvét tartalmazzák. Ezekből egy-egy szakaszt(szidra) a zsidó szombatokon és ünnepnapokon a tóraolvasó olvas fel. A felső szószékből a rabbi szól híveihez, az oltárnál az előimádkozó imádkozik.

Orgona és előcsarnok[szerkesztés]

A frigyszekrény felett finom mívű örökmécses van, amelyet napkollektorok világítanak meg. Még feljebb a kiskupola, a templom nagy kupolájának egyszerűsített másolata magosodik.
Mögötte az orgona van, amely a temesvári Wegenstein C. Lipót alkotása. Az orgona rekonstrukcióját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft: végezte el 2001-ben. 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos ez a hangszer, amely nemcsak liturgikus célokat szolgál. Gyakran orgonakoncertek színhelye is a templom, amelynek kitűnő akusztikája van. Kiállításokat is rendeznek az előcsarnokban. A befolyt összeget a zsinagóga felújítására létrehozott alapítvány kezeli.
A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 ülőhely van a karzat padjaiban a nőknek.
A templomnak nagy méretű előcsarnoka van, régen itt gyűlt össze a násznép, itt történt az esketést megelőző lefátyolozás. Ma Holokauszt-emlékcsarnok, a második világháború alatt haláltáborokban vagy munkaszolgálatban meghalt zsidókra emlékeztet. 1944-ben mintegy 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza. A márványtáblákon 1900 név olvasható. Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő tábla a Kistelekről elhurcoltak neveit tartalmazza. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. A templom és a benne felhalmozott értékek megóvása elsősorban az orosz városparancsnoknak volt köszönhető.

Az Új zsinagóga és az Izraelita Hitközségi Székház 1945 után[szerkesztés]

A II. világháborút követően a zsinagóga épületének és berendezésének, s a vele egyidőben (1901-1902) ugyancsak Baumhorm Lipót tervei alapján egyazon eklektikus stílusban, mór, szecessziós elemekkel épült Izraelita Hitközségi Székház szintén műemlék épületének állagmegóvása jelent folyamatos gondot. 1979-ben volt egy kisebb felújítás, amely a madárbejárást és a beázásokat szüntette meg. 1990-től alakult meg a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely kulturális rendezvények (a már fentebb említett orgonakoncertek, kiállítások) bevételeiből próbálja finanszírozni a már nagyon esedékes felújításokat.

A II. világháború óta is folyamatos a Szegedi Zsidó Hitközség hitélete jeles rabbikkal, köztük Scheiber Sándor, kevés lélekszámmal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Zsinagógák Csongrád megyében
  2. Részben Apró – Péter: Szeged c. könyve nyomán
  3. Löw Immanuel: A szegedi új zsinagóga című munkája nyomán
  4. Déry-Merényi 2000: Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest: Urbino, 2000. Baumhorn Lipót lásd 63, 103-104, 162. o. ISBN 9630034905
  5. gömbháromszög; a négyzetes alaprajz sarkaiból a kupola félgömbjéhez átvezető háromszögletű boltozatrész
  6. ^ a b Zsinagóga, Szeged | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában (hu-HU nyelven). szecesszio.szegedvaros.hu. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  7. Róth Manó, templomablakanno.blog.hu, 2011.09.25 [2]
  8. Eklektika és szecesszió. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  9. A szócikk alapvetően Csongrád megye építészeti emlékei c. kötet és Somorjai Ferenc munkái alapján készült
  10. cédrusfából

Források[szerkesztés]

  • Lőw Immánuel: A szegedi új zsinagóga. Szeged, Traub, 1903.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000. 757, ISBN 963-7193-28-6 Új zsinagóga ld. 415-417. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged : új zsinagóga. (Ser. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 0139-245X ; 700.) Budapest : TMK Egyesület, 2001. 20 o. Bibl. 20. Angol nyelvű összefoglalóval. ISBN 963-554-480-4
  • Apró Ferenc – Péter László: Szeged : a városról lakóinak és vendégeinek. Szeged, Grimm Kiadó, 2002. 240 o. ill. ISBN 963-9087-58-0 Új zsinagóga ld. 173-178. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok) Szeged, Panoráma, 2002. 325 o. ill. ISBN 963-243-860-4 Új zsinagóga ld. 163-171. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi, 2003. 171 o. ill. Új szinagóga ld. 133. o. ISBN 963-9416-49-5

További információk[szerkesztés]