Szana Tamás

Szana Tamás
1901-ben
Született	1844. január 1. Tiszafüred
Elhunyt	1908. február 11. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szerkesztő, kritikus, művészettörténész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Szana Tamás témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szana Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szana Tamás (Tiszafüred, 1844. január 1. – Budapest, 1908. február 11.) szerkesztő, kritikus, művészettörténész.

Élete

A debreceni református kollégiumban tanult, majd 1867-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1867-ben a Hortobágy főmunkatársa, a színházi rovat vezetője lett. 1868-tól a Hazánk munkatársa volt. 1870-ben szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt, 1871–1875 között a Figyelőt, 1875–1876 között az Otthont, 1876-ban pedig a Regélőt. 1876–1877 között az Életképek segédszerkesztője volt. 1877–1878 között szerkesztette a Petőfi Társaság Lapját, 1879–1882 között a Koszorút, 1879-ben a Petőfi Társaság Évkönyvét és 1898-ban többekkel a Petőfi Albumot. 1893–1895 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. 1876–1906 között a Petőfi Társaság alapító főtitkára. 1901-től a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia Színház igazgatója lett.

Munkássága

A Petőfi Társaság főtitkáraként az MTA és a Kisfaludy Társasággal szemben kialakult irodalmi ellenzék tagja volt. Szervező és népszerűsítő volt. Részt vett az irodalmi élet másod-harmadvonalbeli szervezkedéseiben, és könnyed, tapintatos prózájával közvetítette a mérvadó kritika eredményeit a „művelt nagyközönség” számára. Érdemeket szerzett a magyar irodalom és képzőművészet külföldi, és a fiatalabb elbeszélők (Mikszáth Kálmán, Petelei István, Gozsdu Elek, Prém József, Bródy Sándor, Vértesi Arnold, Rákosi Viktor, Dömötör Pál, stb.) hazai népszerűsítésében. Az 1890-es évek második felétől érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Szana Tamás a korábban hazánkban alig művelt művészettörténeti írás műfajában is a közönség ízlésének irányítójává vált.

Művei

• Szün-órákra (tanulmány, Debrecen, 1866)
• Csokonai életrajza (Debrecen–Nyíregyháza, 1869)
• Nagy szellemek. Poe Edgar, Burns, Tegnér, Heine, Lenau; Aigner, Pest, 1870
• Moligre élete és művei (Pest, 1872)
• Vázlatok. Széptani és irodalomtörténeti kisebb művek (1875)
• Otthon. Beszélyek, költemények és ismeretterjesztő olvasmányok gyűjteménye, 1-3.; szerk. Szana Tamás; Aigner, Bp., 1875-1876
• A két Kisfaludy (1876) Online
• Tóth Kálmán életrajza (Pozsony–Budapest, 1884)
• Magyar költők szerelmei (tanulmány, 1887)
• A könyv régen és most (1888)
• Magyar művészek (1887–1889)
• Újabb elbeszélők (tanulmány, 1889)
• A magyar művészet századunkban (1890)
• Örök emlékek (1892)
• Petőfiné Szendrey Júlia (1891)
• Olasz földről (1896)
• Izsó Miklós élete és munkái (1897)
• Petőfi-album; szerk. Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Szana Tamás; Athenaeum, Bp., 1898 Online
• Markó Károly és a tájfestészet (1898)
• A sajtó felszabadulása 1848. március 15. – 1898. március 15. (1898)
• Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899 (Magyar műtörténeti monographiák)
• Egy amateur naplójából (karcolatok, 1899)
• Száz év a magyar művészet történetéből 1800–1900 (1901)
• Városról városra. Olaszországi képek (1904)

Fordításai

• Hippolyte Taine: A művészet philosophiája (fordítás, 1878)
• Ovidius: A szerelem művészete (fordítás, 1883)
• Xavier de Maistre: Utazás szobám körül; ford. Szana Tamás, rajz Hédouin; Révai, Bp., 1884
• Benvenuto Cellini önéletírása 1–2. (fordítás, jegyzet 1890–1891)
• Gabriele D’Annunzio: Giovanni Episcopo. Regény; ford. Szana Tamás; Czettel-Deutsch Ny., Bp., 19?? (A Magyar Szalon Regénytára)

Források

• Szana Tamás életművének rövid áttekintése, Művészet, 1908.
• http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
• Munkácsy Mihály: Szana Tamás Magyar művészek czímű művéből; Révai Ny., Bp., 1900
• Magyar István: Szana Tamás; Élet Ny., Bp., 1934 (Palaestra Calasanctiana. A piaristák doktori értekezései az 1932. évtől)