Szakáts Béla
| Szakáts Béla | |
| Született | 1938. szeptember 19.[1] Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 2022. június 4. (83 évesen)[2] Temesvár[2] |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet (1956–1962) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szakáts Béla (Székelyudvarhely, 1938. szeptember 19. – Temesvár, 2022. június 4.) erdélyi magyar szobrászművész.
Életútja[szerkesztés]
Református munkáscsaládban született, apja géplakatos volt. A művészeti középiskolát Marosvásárhelyen végezte, 1956-tól 1962-ig a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1962–1994 között a Temesvári Képzőművészeti Líceum szobrász-tanára, 1994-től a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának docense, tanszékvezető professzora, óraadó tanára volt.
Munkássága[szerkesztés]
Szobrait terrakottából, fából s bronzból kivitelezte. A gondos mintázás, a konstruktív formaalkotás és a kinetikus térművészet elkötelezettje volt. Megmintázta Székely László műépítész, Orbán Balázs, Márton Áron, Nikolaus Lenau, stb. szobrát. A Kolozsvárott felállított 1956-os emlékműre[3] kiírt pályázat nyertese és kivitelezője volt. Az 1989-es romániai forradalom tiszteletére készítette monumentális emlékművét, amely ma Temesvár egyik főterét díszíti.
Temesvárott (1968, 1980, 1987), Craiován (1986) és Lugoson (1989) rendezett egyéni kiállítást. Alkotásaival szerepelt a Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Budapesten, Szegeden, Csongrádon, stb. megrendezett csoportos tárlatokon, valamint az ankarai eurázsiai (1990) és a ravennai Dante Biennálékon (1988, 1992). Többször volt a szárhegyi, csongrádi és lesencetomaji alkotótáborok résztvevője.
Köztéri szobrai[szerkesztés]
- Vízesés (kő térszobor, Temesvár)
- Dinamika (Szárhegy)
- Az 1989-es romániai forradalom emlékműve (Temesvár)
- Török János polgármester mellszobra (Temesvár)
Társasági tagság[szerkesztés]
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- a Romániai Képzőművészek Szövetsége díja (1978)
- Országos Szobrászati Fesztivál I. díja (1982)
- a ravennai Dante Biennálé aranyérme (1988)
A temesvári városi tanács díszoklevéllel, a Temes Megyei Tanács Pro Cultura Timisiensis-díjjal ismerte el művészi és művészetpedagógiai tevékenységét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bela Szakats, https://www.degruyter.com/view/AKL/_00521880
- ↑ a b Elhunyt Szakáts Béla szobrászművész
- ↑ Képek Szakáts Béla 1956-os kolozsvári emlékművéről, szoborlap.hu. [2016. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Szakáts Béla szócikkét lásd 541. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk[szerkesztés]
- Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században. Budapest, 1990
- Banner Zoltán: Magyar szobrászat Erdélyben. Korunk, 2002/8.
- Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. Nyugati Jelen, 2003. november 18.
- Székely László szoboravató Temesváron. 1919 óta nem volt ilyen példa. Népújság, 2005. április 18.
- Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. Nyugati Jelen, 2005. április 20.
- Szekernyés János: Emberléptékűség és pallérozottság. Irodalmi Jelen, 2005/6
- Tavasszal szeretnénk avatni Márton Áron szobrát. Népújság, 2006. január 18.
- P. L. Zs.: Kiválóságok kitüntetése. Nyugati Jelen, 2006. január 20.
- „In Memoriam 1956”. Magyar Szó, 2007. október 24.
.svg){kind=small}