Szabó Margit (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Margit
Levelezőlap
Levelezőlap
Életrajzi adatok
Született1904. február 25.
Hévízgyörk
Elhunyt1980. november 18. (76 évesen)
Budapest
Származásmagyar
HázastársaCzunft Vilmos (1936–1945)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Díjai
További díjakFarkas–Ratkó-díj 1929
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szabó Margit (Hévízgyörk, 1904. február 25.Budapest, 1980. november 18.) magyar színésznő.

Élete[szerkesztés]

Szabó Mihály és Gubik Julianna leányaként született. Iskoláit Budán, a Batthyány utcai leányiskolában végezte. Később beiratkozott az Országos Színművészeti Akadémiára, ahol Fáy Szeréna és Nagy Adorján tanítványa volt. Többek között Csillag Teréz és Tóth Imre is tanították. Diplomáját 1927-ben szerezte, Herczeg Ferenc Violante és a Bíró című monodrámájával vizsgázott. Utolsó éves akadémistaként játszotta első szerepét a Stuart Mária című darab egyik szereplőjeként, majd végzősként a Nemzeti Színház szerződtette, első évben mint ösztöndíjas tagot. A Nemzeti Színház egykeellenes propaganda körútján,[m 1] Magyarország majdnem minden nagyobb városában szerepelt. 1929-ben Környey Paulával közösen neves magyar és külföldi írók költeményeiből összeállított előadóestet is rendeztek a Zeneakadémián, Kerpely Jenő gordonkaművész közreműködésével.[2] 1927 és 1944 között, valamint 1946–1947-ben volt a Nemzeti Színház művésze. 1945-ben a Vígszínházhoz szerződött.

Első házassága, amelyet 1923. július 3-án Hegyi Zoltán (szül. Dés, 1888. dec. 25.) bankárral kötött Budapesten, a Józsefvárosban,[3] egy év után válással végződött.[4] 1926. augusztus 3-án Budapesten újból férjhez ment, Kőrösi Béla Mihály (szül. Fiume, 1888. jún. 25.) részvénytársasági igazgatónak lett a neje.[5] 1934-ben ez a házassága is válással végződött.[6] 1936. szeptember 19-én Budapesten, a Ferencvárosban hozzáment Czunft Vilmos főorvos, egyetemi tanárhoz.[7] 1945-ben megözvegyült.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Németh László: Villámfénynél. Nemzeti Színház. Árpád: Apáthi Imre, Margit: Szabó Margit, Anna: Rápolthy Anna, Sata: Szeleczky Zita, Nagy Imre, körorvos: Timár József, Bakos Béla, főjegyző: Táray Ferenc.
Herczeg Ferenc: Utolsó tánc. Nemzeti Színház. Özvegy Juricsánné: Szabó Margit, Kornéliusz mester: Petheő Attila.

Elismerése[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Egyke: egy gyermek-rendszer.
    1927-ben a budapesti Nemzeti Színház művészeiből Garamszeghy Sándor vezetésével alakult egy társulat, ami országos körútra indult A gyermek című, Erdős László fővárosi orvos által írt az „egyke” elleni propaganda-darabbal – annak ellenére, hogy a színház igazgatósága előtte alkalmatlannak ítélte és megtagadta a játszását. A bértárgyalások után a kis társulat tagjai a következők lettek: Garamszeghy Sándor vezetőként és színészként, Almássy Endre, aki minden városban és községben az előmunkálatok és szállás ügyeit végezte, illetve Ónodi Ákos, Pethes Sándor, Cselényi Jó­zsef, Szathmáry Lajos és Mihályfi Károly, illetve Szatmári Lajosné Harsányi Gizi és a női főszereplő Szabó Margit lett. Rendezőnek Rádai Dénest(wd) szerződtette. Ezután megkeresve, Vass József népjóléti miniszter pártolásába vette a propagandát.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az egyke-ellenes propaganda szín­darab és 50.000 pengő története (3. old.), Magyarország 34. évfolyam 180. szám - 1927. augusztus 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  2. Környey Paula és Szabó Margit előadóestet rendeznek a Zeneakadémián (14. old.), Magyarság 10. évfolyam 246. szám - 1929. október 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 829/1923. folyószáma alatt.
  4. A budapesti kir. tszék. 36P.31355/1924/3. sz. jogerős ítélete.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 474/1926. folyószáma alatt.
  6. A budapesti kir. tszék. 36.P.40.032/1934. sz. végzése.
  7. A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 780/1936. folyószáma alatt.
  8. Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar Goethe-előadások statisztikája (305-308. old.), Irodalomtörténeti közlemények 42. évf. 3. füzet, epa.oszk.hu - 1932.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szabó Margit kapta a Farkas-Ratkó-díjat (9. old.), 8 Órai Ujság 15. évfolyam 78. szám - 1929. április 7. (online: adtplus.arcanum.hu)