Szabó Bálint (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Bálint
Született 1915. július 10.
Nyárádszentimre
Elhunyt 1983. november 12. (68 évesen)
Marosvásárhely
Nemzetisége magyar
Foglalkozása helytörténeti szakíró,
néprajzi szakíró

Szabó Bálint (Nyárádszentimre, 1915. július 10.Marosvásárhely, 1983. november 12.) erdélyi magyar helytörténeti és néprajzi szakíró.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte (1936), majd a kolozsvári Református Theo­logián szerzett lelkészi képesítést (1942). Párhuzamosan a kolozsvári egyetemen magyar nyelv- és irodalomnéprajz szakos diplomát is szerzett (1949).

Előbb segédlelkész volt Erdőszentgyörgyön (1942–44), majd rendes lelkész Atosfalván (1944–47), de közben már 1945-től tanított Mak­falván (1955-ig), majd Erdő­szent­györgyön (1955–61). Később Marosvásárhelyen magyar szaktanfelügyelő (1961–68), ezt követően nyugdíjazásáig (1975) általános iskolai tanár ugyanott.

Munkássága[szerkesztés]

Első néprajzi írását a nyárádszentimrei húsvéti népszokásokról az Erdély közölte (1938). Később pedagógiai és néprajzi tárgyú cikkei, tanulmányai jelentek meg a Művelődés és a TETT hasábjain. A Népismereti Dolgozatok 1981-es kötete Az étkezés rendje Nyárádszentimrén c. tanulmányát közölte.

Kötete[szerkesztés]

Kéziratban maradt munkái szülőfaluja népi életéről[szerkesztés]

  • Kaláka és kölcsönmunka a társas munkák rendszerében;
  • Hagyományos munkaszervezés századunk első felében;
  • Téli és tavaszi népszokások;
  • Nyárádszent­imre monográfiája.

Források[szerkesztés]