Szaúd szaúdi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaúd ibn Abdul-Aziz Al Szaúd
سعود بن عبد العزيز آل سعود
Szaúd ibn Abdul-Aziz 1952-ben, egy évvel trónra lépése előtt
Szaúd ibn Abdul-Aziz 1952-ben, egy évvel trónra lépése előtt

Szaúd-Arábia királya
Uralkodási ideje
1953. november 9.1964. november 2.
Elődje Abdul-Aziz ibn Szaúd
Utódja Fejszál ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szaúd-ház
Született 1902. január 15.
Kuvaitváros
Elhunyt 1969. február 23. (67 évesen)
Athén, Görögország
Nyughelye Al-Oud temető, Rijád
Édesapja Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman
Édesanyja Wadhah bint Muhammad bin 'Aqab
Gyermekei
  • Mishari bin Saud bin Abdulaziz Al Saud
  • Fahda bint Saud
  • Abdul Rahman bin Saud Al Saud
  • Fahad bin Saud bin Abdulaziz Al Saud
  • Basmah bint Saud
  • Muhammed bin Saud Al Saud
  • Mishaal bin Saud
  • Badr bin Saud bin Abdulaziz Al Saud
  • Hussam bin Saud bin Abdulaziz Al Saud
  • Mashhoor bin Saud bin Abdulaziz Al Saud
Commons

Szaúd ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (arabul: سعود بن عبد العزيز آل سعود; 1902. január 15.1969. február 23.) Szaúd-Arábia királya 1953 és 1964 között.

Ifjúsága[szerkesztés]

Szaúd 1902. január 15-én született Kuvaitvárosban, Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman második fiaként. Anyja Ibn Szaúd második felesége, Wadhah bint Muhammad bin 'Aqab volt. A család korábban Kuvaitba menekült miután el kellett hagyniuk Rijádot, de apja még ebben az évben elfoglalta a várost és valamennyien visszatérhettek.

Oktatását már ötéves korában elkezdték, a Koránt tanították neki, valamint íjászatot és lovaglást.

Szaúd első feladatát tizenhárom éves korában kapta, egy delegációt vezetett Katarba. 1921-ben apja rá bízta a csapatok vezetését a háili harcokban és a Jemenben harcoló szaúdi kontingensnek is ő volt a parancsnoka. Ezeken kívül összesen még nyolc hadjáratban harcolt még mielőtt trónra került.

1933-ban apja hivatalos trónörökösnek nyilvánította. 1937-ben Mohammed fivérével együtt ő képviselte a királyságot VI. György koronázásán. Kevéssel apja halála előtt, 1953. október 11-én miniszterelnöki kinevezést kapott.

Uralkodása[szerkesztés]

Apja halála után Szaúd 1953. november 9-én lépett a trónra. Hamarosan kiderült, hogy nem alkalmas államfőnek, tékozló életmódjával a jelentős olajbevételek ellenére a csőd szélére sodorta Szaúd-Arábiát. A költségvetés nehéz helyzete ellenére az állami jövedelmeket a család luxuskörülményeire és palotákra költötte.

Belpolitikája[szerkesztés]

A király több új minisztériumot is felállított, 1957-ben pedig megalapította a Szaúd király Egyetemet Rijádban.

Szaúd igyekezett a saját fiait helyezni magas állami pozíciókba, a nyolc új miniszteri poszt létrehozásával is főleg az volt a célja, hogy a családtagoknak rangjuknak megfelelő politikai posztot adhasson. 1957-re Fahd fia hadügyminiszter volt, Muszaid fia vezette a Királyi Gárdát, alig tizenhét éves Khalid fia a Nemzeti Gárdát, Szaad fia pedig a Különleges Erőket. Egyéb fiai miniszterhelyettesi és tartományi kormányzói posztokat kaptak, ahol kiskirályokként viselkedtek. Szaúd politikája bosszantotta a féltestvéreit, akik már amiatt aggódtak, hogy szakít a szeniorátus hagyományával és valamelyik fiát jelöli ki trónörökösnek.

Szaúd sok tekintetben továbbra is arab törzsfőként viselkedett, aki nem tesz különbséget a saját és állam tulajdona között. Azonban az ország közben jelentősen megváltozott, az olajiparban sok külföldi (főleg Öböl-országbeli arabok) dolgozott, akik új eszmei áramlatokat, új gondolatokat hoztak az országba. Ez már 1953-ban megnyilvánult, amikor az állami olajcég, az Aramco szaúdi és külföldi munkásai közösen léptek sztrájkba, jobb munkafeltételeket követelve. 1956-ban az olajipari dolgozók újból sztrájkoltak a kormány döntése ellen, mellyel megújították az amerikai támaszpontok bérleti szerződését.

Külpolitikája[szerkesztés]

A regionális védelmi paktum aláírása Egyiptom, Szaúd-Arábia, Szíria és Jordánia között 1957 januárjában. Balról jobbra: Szulajman al-Nabulszi jordán miniszterelnök, Huszejn jordán király, Szaúd, Gamal Abdel-Nasszer egyiptomi elnök, Szabri al-Aszali szír miniszterelnök

Szaúd először Egyiptomhoz és Szíriához csatlakozott egy arab nacionalista és nyugatellenes szövetséggel, amellyel ellensúlyozni akarták Irak nyugatbarát Bagdadi Paktumát. Szaúd-Arábia támogatta Nasszer lépését amikor államosította a Szuezi-csatornát. Az ezt követő válság során Szaúd leállította az angol és francia olajeladásokat. 1957-ben azonban politikát váltott, elfogadta az Egyesült Államok Eisenhower-doktrína alapú ajánlatát, hogy tartsák távol a Szovjetuniót a csatorna térségétől és az ezzel járó 250 millió dolláros kölcsönt. Egyiptom és Szíria azonban elutasította az amerikai ajánlatot, így Szaúd-Arábia térségbeli szövetségesek nélkül maradt, a nyugati olajeladások elmaradása viszont komoly anyagi hátrányokat okozott.

Szaúd hamarosan korábbi szövetségeseivel szemben találta magát. Nasszer Egyiptomában nyíltan kampányoltak az arab monarchiák megdöntéséért, Szíria pedig a jordán király, Huszejn ellen szervezkedett. Huszejn király Szaúdot hívta segítségül, aki rádöbbent, hogy saját jól felfogott érdeke fellépni a pánarab mozgalom, és az Egyesült Arab Köztársaság ellen. A jordán és iraki monarchiák védelmi szövetségét Szaúd-Arábia mintegy félmillió fonttal támogatta. A megromlott egyiptomi viszony miatt Szaúdot azzal is vádolták, hogy ő akarta meggyilkoltatni Nasszert, mindenesetre az Egyiptomból elüldözött Muzulmán Testvériség-tagokat Szaúd-Arábia befogadta.

Küzdelme Fejszállal[szerkesztés]

A dinamikusan növekvő olajjövedelmek ellenére Szaúd 200 millió dolláros államadósságot örökölt az apjától. A király az adósságállományt 1958-ra 450 millióra növelte. A riál árfolyama drasztikusan esett és a nemzetközi hitelintézetek elutasították az ország újabb hitelkérelmeit. Szaúd leállított pár állami programot, de továbbra is szórta a pénzt a palotáira.

Szaúd féltestvérei közül leginkább Fejszál lépett fel a király pazarlása ellen és sürgette a költségvetés rendbehozását és a miniszteri kinevezések felülvizsgálatát. Fejszál a család támogatásával és trónörökösi helyzetét kihasználva miniszterelnökké neveztette ki magát. Szaúd később egy rendelettel megszüntette a miniszterelnöki posztot, kijelentve hogy a király egyben a miniszterelnök is, de aztán a királyi család prominens tagjainak nyomására újból miniszterelnöknek nevezte ki Fejszált.

Lemondatása[szerkesztés]

A dinasztia többi tagja is aggódott a költségvetés helyzete és a főleg Egyiptomból érkező antimonarchista propaganda miatt.

1962-ben Szaúd király külföldre utazott gyógykezelésre és a távollétét kihasználva, Fejszál átalakította a kormányt (amelyben Szaúd fiai már nem kaptak helyet) és saját embereit helyezte a fontos honvédelmi pozíciókba. Fejszál egy tízpontos reformcsomagot helyezett kilátásba, amelyben szerepelt többek között a rabszolgaság eltörlése és az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása.

A hazaérkező király elutasította Fejszál átalakításait és azzal fenyegetőzött hogy a Királyi Gárdát küldi féltestvére ellen. Fejszál viszont az ő pártján álló Abdullah herceg Nemzeti Gárdával körbevétette a királyi palotát és mivel az ulemák és a család többsége is az ő pártján állt, Szaúd 1964. március 28-án beleegyezett öccse régensi kinevezésébe. A vallási vezetők és a család nyomására még abban az évben lemondott a trónról és Svájcba távozott száműzetésbe.

1966-ban Nasszer hívására Egyiptomba költözött és egyfajta ellenzéki kört alakított ki a hozzá csatlakozó Khalid, Badr, Szultan és Manszur fiai segítségével. A Radio Cairoban is mondott beszédet. Az 1967-es arab-izraeli háború után elvesztette Nasszer támogatását és 1969-ben Görögországba távozott.

Családja[szerkesztés]

Szaúdnak számos feleségétől összesen 115 gyermeke született.

Halála[szerkesztés]

1969. február 21-en Szaúd rosszul lett és magához hívatta személyi orvosát Ausztriából. Mire az orvos két nappal később megérkezett, Szaúd álmában szívrohamot kapott és meghalt. A volt királyt a rijádi Al-Oud temetőben helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saud of Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előző uralkodó:
Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman
Szaúd-Arábia királya
1953 - 1964
Coat of arms of Saudi Arabia.svg
Következő uralkodó:
Fejszál ibn Abdul-Aziz