Khalid szaúdi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd
خالد بن عبد العزيز آل سعود
King Khalid 1978-2.jpg

Szaúd-Arábia királya
Uralkodási ideje
1975. március 25. 1982. június 13.
Elődje Fejszál ibn Abdul-Aziz
Utódja Fahd ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szaúd-ház
Született 1913. február 13.
Rijád
Elhunyt 1982. június 13. (69 évesen)
Taif
NyughelyeAl Oud temető, Rijád
Édesapja Abdul-Aziz ibn Szaúd
Édesanyja Al Jawhara bint Musaed Al Jiluwi
Házastársa Sita bint Fahd Al Damir
Gyermekei
  • Faisal bin Khalid bin Abdulaziz Al Saud
  • Moudi bint Khalid Al Saud
  • Abdallah bin Khalid
Royal Standard of Saudi Arabia.svg

Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (arabul: خالد بن عبد العزيز آل سعود; 1913. február 13.1982. június 13.) Szaúd-Arábia királya 1975-től 1982-ig.

Ifjúsága[szerkesztés]

Khalid ibn Abdul-Aziz 1941-ben, 28 évesen

Khalid ibn Abdul-Aziz 1913. február 13-án született Rijádban Abdul-Aziz király ötödik fiaként. Apja már tizennégy évesen bevonta a kormányzati munkába: a sivatagi törzsekhez küldte, gondjaik meghallgatására. 1932-ben a király Khalidot Hidzsáz alkirályává nevezte ki, Fejszál herceget váltva fel, aki külügyminiszter lett. Alkirályi megbízatása 1934-ig tartott. Ebben az évben Fejszál vezetése alatt harcolt a szaúdi-jemeni háborúban, majd a harcok után a szaúdi küldöttséget vezette a béketárgyaláson.

Még ebben az évben belügyminiszteri kinevezést is kapott. 1939-ben Fejszál bátyja segédjeként részt vett a londoni St. James Konferencián, amelyen Palesztina jövőjét vitatták meg. A későbbiekben is gyakran elkísérte külföldi útjaira a külügyminiszter Fejszált, 1943-ban washingtoni útjuk során Roosevelt elnökkel is találkozott.

1962-ben miniszterelnökhelyettessé nevezték ki, ami jobban tükrözte előkelő helyét az örökösödési sorrendben. Szaúd király és Fejszál herceg rivalizálása idején az utóbbit támogatta.

Trónörökösként[szerkesztés]

Miután Fejszál megbuktatta Szaúd királyt, 1965-ben Khalidot nevezte meg hivatalos trónörökösként, mivel a sorrendben előtte álló Muhammad herceg visszalépett. Ezzel együtt első miniszterelnökhelyettes is lett. Fő feladata a Miniszterek Tanácsának szervezeti és végrehajtói hatalmának felügyelete volt, ezenfelül Fejszál király nevében ő vezette Mekka tartományt is. Napi ügyekkel nem foglalkozott, leginkább a királyt helyettesítette az üléseken és ünnepségeken. 1971-es amerikai diplomáciai dokumentumok alapján jó viszonyban volt a törzsi vezetőkkel, a vallási tekintélyekkel és a Nemzeti Gárda vezetőjével, Abdullah herceggel is.

Uralkodása[szerkesztés]

1975. március 25-én Fejszál királyt egyik unokaöccse meggyilkolta, utódja pedig Khalid herceg lett. Az utódlást a királyi család tanácskozása már néhány órával a merénylet után megerősítette. Khalid a trónnal együtt a miniszterelnöki pozíciót is elfoglalhatta.

Khalidot kevéssé érdekelte a politika – egyes pletykák szerint éppen ezért választották trónörökösnek, kompromisszumként a királyi család különböző csoportjai közötti vitában. Uralkodása idején is sokszor másokra hagyta a végső döntéshozást, bár néhány területen, az ország egészségügyének, infrastruktúrájának, oktatásának fejlesztésében aktívan közreműködött. Sokan csak afféle kirakatbábunak tekintették az ország élén, és gyenge egészsége miatt sem tudta volna az erős vezető szerepét eljátszani.

Belpolitika[szerkesztés]

Fejszál király szigorú pénzügyi politikája és az olajválság miatt drasztikusan megemelkedő olajáraknak köszönhetően Khalid pénzügyileg nagyon jó helyzetben levő országot örökölt, amely uralkodásának hét éve alatt hatalmas fejlődésen esett át és a világ egyik leggazdagabb országává vált. 1975-ben újabb ötéves tervet indítottak Szaúd-Arábia gazdaságának fejlesztésére. A király főleg a mezőgazdaság fejlesztésének szentelte idejét, de ekkor alakult meg a két iparváros, Jubail és Yanbu is. Az oktatásba is nagy összegeket fektettek, 1975 és 1980 között az iskolák száma megduplázódott és megalapították a Fejszál király Egyetemet.

Trónra lépésekor a király Fahd herceget jelölte meg trónörökösként és miniszterelnökhelyettesként, másod-miniszterelnökhelyettesnek pedig Abdullah herceget nevezte ki.

1979. november 20-án iszlám szélsőségesek elfoglalták a mekkai Nagymecsetet és vezetőjük mahdi-ként, megváltóként való elismerését követelték. Khalid az ulemához fordult, hogy engedélyezze a katonai erő használatát ellenük. Az ulema tétovázott, nem adott egyértelmű választ, csak amikor a támadás már másfél napja megindult. Mivel Fahd és Abdullah külföldön tartózkodott, a király a kül- és belügyminiszterekre bízta a válság megoldását. Az ostrom két hétig tartott és 255 fanatikus, katona és túsz vesztette életét. Az incidens után 63 lázadót kivégeztek.

1979-ben síiták szerveztek tiltakozó megmozdulásokat a Keleti Tartományban. Többeket bebörtönöztek közülük, csak a következő évben szabadultak.

A szaúdi állam 1980-ban felvásárolta az állami olajcég, az Aramco valamennyi részvényét, 100%-os tulajdonrészt szerezve ezzel.

Külpolitika[szerkesztés]

Külpolitikailag Khalid sokkal kevésbé volt aktív mint elődje, Fejszál, annak ellenére, hogy uralkodása idején több fontos esemény történt az iszlám világban, mint például az iráni forradalom, Anvar Szadat meggyilkolása, vagy az afganisztáni szovjet beavatkozás.

1975 áprilisában, alig néhány héttel beiktatása után, Khalid sikeresen megállapodott Abu Dhabival és Ománnal az Al Buraymi oázis hovatartozásáról, amely már régóta mérgezte az országok kapcsolatát.

A szomszédos országokkal való hosszas szervezés eredményeképpen 1981-ben sikeresen létrehozták az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot.

Az iráni forradalom után Khalid gratulált Khomeini ajatollahnak, kifejezve reményét hogy az vallási szolidaritás közel hozza majd országaikat. Reménye azonban nem vált valóra, Szaúd-Arábia végül (nem hivatalosan) Irakot támogatta az 1980-ban kitörő irak-iráni háborúban.

Egy 1981-es londoni látogatásán Khalid király találkozott Margaret Thatcher miniszterelnökkel, és állítólag azt mondta, hogy nagyon szívesen beszélget vele a solymászatról, de az államügyeket illetően forduljon inkább Fahd herceghez.

Halála[szerkesztés]

Khalidnak már trónörökös korában is voltak szívpanaszai, 1970-ben szívrohama volt, 1972-ben pedig az Egyesült Államokban szívműtéten esett át. 1978-ban újból megműtötték, de 1980-ban újból kisebb szívrohamot kapott, majd 1982. június 13-án egy újabb roham következtében életét vesztette. Sírja a rijádi Al Oud temetőben található.

Családja és személyisége[szerkesztés]

Khalid ibn Abdul-Aziz négyszer házasodott, feleségeitől négy fia és hat lánya született. Bár nem volt nagy államférfi, barátai és ismerősei kedves, vidám, megnyerő személyiségnek írták le. Kedvenc szórakozása a lovaglás és solymászat volt.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előző uralkodó:
Fejszál ibn Abdul-Aziz
Szaúd-Arábia királya
1975 - 1982
Emblem of Saudi Arabia.svg
Következő uralkodó:
Fahd ibn Abdul-Aziz