Ugrás a tartalomhoz

Szaúd-Arábia demográfiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaúd-Arábia korfája 2022-ben

Szaúd-Arábia az arab világ negyedik legnagyobb állama, a bejelentett lakossága 2022-ben 32 175 224 fő volt.[1][2] 2022-ben a lakosság 41,6 %-a bevándorló volt.[3] Szaúd-Arábia az elmúlt 40 évben népességrobbanáson ment keresztül,[4] és továbbra is évi 1,62%-os növekedési ütemben növekszik..[3]

Az 1960-as évekig a lakosság nagy része nomád vagy félnomád volt; a gyors gazdasági és városi növekedésnek köszönhetően a lakosság több mint 95%-a ma már letelepedett. A szaúdiak 80%-a tíz nagyobb városi központban él: Rijád, Dzsidda, Mekka, Medina, Hofuf, Ta'if, Buraydah, Khobar, Yanbu, Dhahran és Dammám.[5] Egyes városok és oázisok népsűrűsége meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Szaúd-Arábia népességét gyors növekedés jellemzi, jóval több a férfi, mint a nő, és nagy a fiatalok csoportja.

Szaúd-Arábia ad otthont az iszlám egyik pillérének, amely minden muszlimot arra kötelez, hogy élete során legalább egyszer megtegye a mekkai zarándoklatot, ha képes rá. Szaúd-Arábia kulturális környezete erősen konzervatív; az ország az iszlám vallási törvények (saría) értelmezéséhez ragaszkodik. A kulturális előadásoknak meg kell felelniük a szűken meghatározott etikai normáknak.

Szaúd-Arábia polgárainak többsége etnikailag arab, többségük törzsi származású. Szaúd-Arábia lakosságának több mint 40%-a azonban nem állampolgár..[6] Egy véletlenszerű felmérés szerint a legtöbb Szaúd-Arábiában élő nem állampolgár az indiai szubkontinensről és az arab országokból származik.[7] Sok arab dolgozik az országban a környező országokból, különösen egyiptomiak,[8] mivel az egyiptomi közösség az 1950-es évektől kezdve fejlődött ki,[9] emellett jelentős számban vannak ázsiai emigránsok is, főként Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Szíriából és Jemenből. Az 1970-es és 1980-as években a dél-koreai vendégmunkásoknak is jelentős, több százezres nagyságrendű közössége volt, de a gyors dél-koreai gazdasági növekedés és fejlődés miatt azóta a legtöbben hazatértek; a dél-koreai kormány statisztikái szerint 2005-ben már csak 1200 állampolgáruk élt Szaúd-Arábiában (többségük szakember és üzletember).[10][11] Szaúd-Arábiában több mint 100 000 nyugati állampolgár él, akiknek többsége magánlakásokban él a nagyobb városokban, például Rijádban, Dzsiddában, Janbuban és Dhahranban. A kormány megtiltja a nem muzulmánoknak, hogy belépjenek a mekkai városokba.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. @stats_saudi (angol nyelven). Twitter . (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  2. Saudi Arabia's population crosses 32 million, census results show (angol nyelven). Saudigazette , 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  3. a b The World Factbook: Saudi Arabia. Central Intelligence Agency , 2021. december 21. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
  4. Zuhur, Sherifa. Saudi Arabia (Middle East in Focus). ABC-CLIO Interactive, 2011.
  5. House, Karen Elliott. On Saudi Arabia: Its People, past, Religion, Fault Lines and Future. Knopf, 69. o. (2012) 
  6. Saudi Census 2022 Overview (angol nyelven). Saudi Census , 2023. november 11. (Hozzáférés: 2023. november 11.)
  7. Siraj Wahab. „It's another kind of Saudization”, Arab News , 2009. július 30.. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. január 13.) 
  8. Tsourapas, Gerasimos (2015. november 10.). „Why Do States Develop Multi-tier Emigrant Policies? Evidence from Egypt”. Journal of Ethnic and Migration Studies 41 (13), 2192–2214. o. DOI:10.1080/1369183X.2015.1049940. ISSN 1369-183X. (Hozzáférés: 2020. augusztus 30.)  
  9. Tsourapas, Gerasimos (2016. július 2.). „Nasser's Educators and Agitators across al-Watan al-'Arabi: Tracing the Foreign Policy Importance of Egyptian Regional Migration, 1952-1967”. British Journal of Middle Eastern Studies 43 (3), 324–341. o. DOI:10.1080/13530194.2015.1102708. ISSN 1353-0194. (Hozzáférés: 2019. december 11.)  
  10. Seok, Hyunho (1991. július 9.). „Korean migrant workers to the Middle East”. Gunatilleke, Godfrey: 56–103, United Nations University Press. 
  11. President Roh Moo-hyun's Official Visit to the Kingdom of Saudi Arabia. Cheongwadae (Office of the President), Republic of Korea, 2007. [2007. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 23.)

További információk[szerkesztés]