A Kínai Köztársaság demográfiai adatai

A Kínai Köztársaság demográfiai adatai közé tartozik többek között a népesség, az etnikai megoszlás, a műveltségi szint, a lakosság általános egészségi állapota, vallási megoszlása.
A Kínai Köztársaság lakossága 2010-es becsült adatok szerint 23 024 956 fő, amellyel a világon a 49. helyet foglalja el.[1] A lakosság 98%-a han kínai, 2%-a pedig tajvani őslakos.[2] A lakosság nagy része buddhista, taoista vagy konfucianista, kisebb százaléka keresztény.
Az ország hivatalos nyelve a mandarin, bár a legtöbb tajvani beszéli a min nyelv tajvani dialektusát és a hakkát is. A tajvani őslakosok által beszélt ausztronéz nyelvek kihalóban vannak.
Népcsoportok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tajvani lakosok 98%-a han kínai, 2%-a pedig valamely ausztronéz bennszülött törzs tagja.[2]
Han kínaiak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A ma Tajvanon élő han kínaiak nagy része még a 17. században vándorolt a szigetre a kontinentális Kína déli tartományaiból. Többségük a holo népcsoporthoz tartozott Fucsien () tartományból. A bevándorlók között volt számos hakka származású is (a népcsoport neve szó szerint „vendéget” jelent), főképp Kanton () tartomány keleti részéről. A holók a tajvani han kínai lakosság 70%-át teszik ki.[2]
1949-ben, amikor a Kínai Köztársaság kormánya Tajvanra menekült a szárazföldről, mintegy 1,3 millió kínai érkezett Tajvanra. Főképp katonák, civil tisztviselők és tanárok, Kína minden tájáról, még Mongóliából és Tibetből is. Többek között az ő érkezésüknek köszönhető az, hogy a mai tajvani konyha kínálatában szinte az összes Kínai tartomány jellegzetes étele megtalálható.[2]
Őslakosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2010-ben a tajvani őslakosok létszámát 512 197 főre becsülték:[3]
| Síkságon élők | Férfiak | Nők |
|---|---|---|
| 241 298 | 119 771 | 121 527 |
| Hegyvidéken élők | Férfiak | Nők |
| 270 899 | 131 739 | 139 160 |
| 512 197 | 251 510 | 260 687 |
A Kínai Köztársaság 2010-ig bezárólag 14 törzset ismert el őslakosként (原住民; jüancsumin (): „eredeti lakosok”), ezek az Amis, az Atayal, Paiwan, Bunun, Puyuma, Rukai, Tsou, Saisiyat, Tao (Yami), Thao, Kavalan, Truku, Sakizaya és Sediq törzsek.[4] Néhány kisebb törzset a tajvani kormány nem ismer el különálló törzsként.[5]
Népességének változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 23 593 794 | 23 409 323 | 23 317 031 | 23 262 544 |
| 2019 | 2024 | 2025 | 2026 |
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vallásszabadságot a tajvani lakosok számára a Kínai Köztársaság alkotmányának 7-es és 13-as cikkelye biztosítja. 2009 decemberi adatok szerint a Kínai Köztársaság 27 vallást ismer el, összesen 1684 vallási szervezetet illetve közösséget regisztráltak az ország területén, több mint 15 000 vallási épülettel. A legtöbb követője a buddhizmusnak és a taoizmusnak van, de számos népi vallás és a konfucianizmus is népszerű. A kereszténységnek és az iszlámnak is akadnak követői a szigetországban.[6]
Statisztika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alábbi statisztikai adatok 2005-ből származnak, forrásuk a Belügyminisztérium adatbázisa.[7][8]
| Vallás[9] | Követők száma | Lakosság %-a | Vallási épületek száma |
|---|---|---|---|
| buddhizmus (佛教) | 8 086 000 | 35,1% | 4006 |
| taoizmus (道教) | 7 600 000 | 33,0% | 18 274 |
| Ji kuan tao () (一貫道) | 810 000 | 3,5% | 3260 |
| protestantizmus (基督新教) | 605 000 | 2,6% | 3609 |
| katolicizmus (天主教) | 298 000 | 1,3% | 1151 |
| Tien ti csia () (天帝教) | 298 000 | 1,3% | 50 |
| Mi le ta tao () (彌勒大道) | 250 000 | 1,1% | 2200 |
| Tien tö csia () (天德教) | 200,000 | 0,9% | 14 |
| liizmus (理教) | 186 000 | 0,8% | 138 |
| Hszüen jüan csia () (軒轅教) | 152 700 | 0,7% | 22 |
| iszlám (伊斯蘭教) | 58 000 | 0,3% | 6 |
| Tien li csia () (天理教) | 35 000 | 0,2% | 153 |
| Jü csou mi le huang csia () (宇宙彌勒皇教) | 35 000 | 0,2% | 12 |
| Haj ce tao () (亥子道) | 30,000 | 0,1% | 55 |
| konfucianizmus (儒學) | 26 700 | 0,1% | 139 |
| szcientológia (山達基教會) | 20 000 | 0,1% | 7 |
| Bahá'í (巴哈伊教) | 16 000 | 0,1% | 13 |
| Hszüen men csen cong () (玄門真宗) | 5000 | < 0,1% | 5 |
| Csunghua seng csia () (中華聖教) | 3200 | < 0,1% | 7 |
| Csen kuang csia tüan () (真光教團) | 1000 | < 0,1% | 9 |
| Hszien tien csiu csia () (先天救教) | 1000 | < 0,1% | 6 |
| Huang csung () (黃中) | 1000 | < 0,1% | 1 |
| Ta ji csia () (大易教) | 1000 | < 0,1% | 1 |
| Vallásos lakosság | 18 718 600 | 81,3% | 33 138 |
| Teljes lakosság | 23 036 087 | 100% | - |
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tajvan népességének becsült száma 2010 júliusában 23 024 956 fő volt, amivel 49. a világon.[1]
Statisztika[10]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tajvanon a születések száma igen alacsony, 1000 főre ~9 újszülött jut. A termékenységi ráta szintén igen alacsony, 1,15 gyerek/nő. A születéskor várható élettartam 78,15 év; férfiaknák 75,34, nőknél 81,2 év. A csecsemőhalandósági ráta 5,26 (1000 szülésből 5,26 gyermek hal meg), ezzel a világon 185. helyen áll (Magyarország a 184., 5,38-as rátával[11]).[1]
A lakosság 96,1%-a tud írni és olvasni.[1]
| Kor szerinti megoszlás | ||||
|---|---|---|---|---|
| Kor | Férfi | Nő | Összesen | % |
| 0–14 | 1 996 905 | 1 844 611 | 3 841 516 | 16,7% |
| 15–64 | 8 416 300 | 8 267 675 | 16 683 975 | 72,6% |
| 65 felett | 1 183 382 | 1 265 474 | 2 448 856 | 10,7% |
| 11 596 587 | 11 377 760 | 22 974 347 | ||
| Becsült értékek 2010-ből, forrás: CIA[1] | ||||
Külföldi lakosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzet | Fő | ||
|---|---|---|---|
| 1 | 131 980 | 32,7% | |
| 2 | 90 409 | 22,4% | |
| 3 | 68 673 | 17,0% | |
| 4 | 64 390 | 15,9% | |
| 5 | 9919 | 2,5% | |
| 6 | 9006 | 2,2% | |
| 7 | 8891 | 2,2% | |
| 8 | 3068 | 0,8% | |
| 9 | 2445 | 0,6% | |
| 10 | 1786 | 0,4% | |
| Egyéb | 13 133 | 3,3% | |
| Összesen | 403 700 | 100% | |
|
2009. december 31-i adatok | |||
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Demographics of Taiwan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 "Taiwan". CIA - The World Factbook. 2010. december 27. 2010. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 30..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 3 4 "2009 Yearbook, People and Language" (PDF) (angol nyelven). Government Information Office. 2011. augusztus 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 30..
- ↑ "Indigenious People". Ministry of the Interior. 2010 november. 2017-06-20 dátummal az eredeti (XLS) címről archiválva. Hozzáférés: 2010-12-31.
{{cite web}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "Tribes in Taiwan". Council of Indigenous Peoples, ROC. 2013-11-11 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011-1-3.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Taiwan –> Indigenous peoples". World Directory of Minorities. Hozzáférés: 2011-1-3.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Religion" (PDF). 2009 Yearbook, Government Information Office. 2010-12-29 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011-1-3.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Taiwan Yearbook 2006". Government of Information Office. 2006. 2007. július 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 1..
- ↑ "2006 Report on International Religious Freedom". U.S. Department of State. 2006. 2008. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 1..
- ↑ A vallások neve a kínai írásjegyek pinjin átírása alapján íródott, a Tajvanon szokásos Wade–Giles-átírás helyett.
- ↑ 2010-es adatok
- ↑ "Country Comparison: Infant Mortality Rate". CIA. 2010. 2009-10-28 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011-1-3.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "臺灣地區居留外僑統計". National Immigration Agency, Ministry of the Interior. 2009. december 31. 2010. február 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 11..