Ugrás a tartalomhoz

Dél-Korea demográfiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dél-Korea demográfiája
Ország Dél-Korea
Népesség51 430 018 (2023)
NövekedésCsökkenés−0.24%
Teljes termékenységi arányszámCsökkenés0,72%
A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-Korea demográfiája témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dél-Korea lakosságának demográfiai jellemzői közé tartozik a népsűrűség, az etnikai hovatartozás, az iskolázottsági szint, a lakosság egészségi állapota, a gazdasági helyzet, a vallási hovatartozás és a lakosság egyéb szempontjai. A közös nyelvet és különösen a faji hovatartozást a dél-koreaiak az identitás szempontjából fontosabb elemnek tekintik, mint az állampolgárságot.

2012 júniusában Dél-Korea lakossága elérte az 50 millió főt,[1] 2016 végére pedig Dél-Korea népessége elérte a csúcsot, mintegy 51 millió fővel.[2] Az utóbbi években azonban Dél-Korea teljes termékenységi rátája (TFR) meredeken zuhant, ami egyes kutatók szerint, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az ország lakossága a 21. század végére körülbelül 28 millió főre fog zsugorodni.[3] 2018-ban a dél-koreai termékenység nemzetközi viták témájává vált, miután októberben mindössze 26 500 baba született, az egész évben pedig a becslések szerint 325 000 baba, aminek következtében az ország a világ legalacsonyabb születési arányszámát érte el.[4][5][6] Dél-Korea drámai termékenységcsökkenésének további jeleként 2020-ban az országban több halálozást regisztráltak, mint születést, ami a modernkori feljegyzések kezdete óta először eredményezett népességcsökkenést.[7][8]

Elemzők Dél-Korea alacsony születésszámból eredő népességcsökkenését az ország nagyfokú gazdasági egyenlőtlenségének tulajdonítják; beleértve a magas megélhetési költségeket, az OECD-tagországhoz képest alacsony béreket, a munkalehetőségek hiányát, valamint a növekvő lakhatási költségeket.[9] Sok dél-koreai emiatt "Pokoli Csoszonnak"[a] nevezi országát, és az utóbbi két generáció "Szampónak"[b], illetve "N-po"-nak"[c] tartja magát..[10][11] Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági ráta az OECD és a tágabb fejlett világ körében.[12]

Dél-Korea élveszületései és halálozásai 1925-2019
Dél-Korea nyers születési és halálozási rátája 1925-2019
Dél-Korea népességpiramisa 1960-2020

Dél-Koreában az elmúlt évszázadokban számos különböző ázsiai népesség vándorolt a Koreai-félszigetre, azonban kevesen maradtak tartósan. Dél-Korea rendkívül homogén nemzet, de az elmúlt évtizedekben számos külföldi lakos (4,9%) lett az otthona, míg Észak-Koreában nem tapasztalható ez a tendencia. Sokan közülük azonban külföldi állampolgársággal rendelkező etnikai koreaiak. Sok Kínából, a posztszovjet államokból, az Egyesült Államokból és Japánból származó lakos valójában hazatelepült etnikai koreaiak (a "tengerentúli koreaiak" megjelöléssel), akik megfelelhetnek a dél-koreai állampolgárság gyorsított megszerzésének kritériumainak.[13] Például a Kínából (KNK) származó bevándorlók 56,5%-át a külföldi állampolgároknak, de a Koreában élő kínai állampolgárok mintegy 70%-a csoszonjok (조선족), koreai etnikumú KNK-állampolgárok.[14] Mind Észak-, mind Dél-Korea a nemzetiséget vagy állampolgárságot egyetlen, homogén etnikai csoporthoz való tartozással és a "faj" politizált fogalmával teszi egyenlővé.[15] Korea teljes lakosságát 80 millióra becsülik, amelybe Észak-Korea lakossága is beletartozik.[16]

Termékenységi ráta

[szerkesztés]

Az elmúlt 20 évben Dél-Korea a világ egyik legalacsonyabb termékenységi és házasságkötési szintjét regisztrálta. 2020-tól kezdve a világ legalacsonyabb teljes termékenységi rátával rendelkező országa, ez 2022-ben mindössze 0,72 volt a szükséges 2,1 helyett. Szöulban ez még alacsonyabb, 0,64, ami valószínűleg a legalacsonyabb szint a világon.

Teljes termékenységi ráta (2000–napjainkig)[17]
Év Termékenységi ráta
2000 1,480
2001 1,309
2002 1,178
2003 1,191
2004 1,164
2005 1,085
2006 1,132
2007 1,259
2008 1,192
2009 1,149
2010 1,226
2011 1,244
2012 1,297
2013 1,187
2014 1,205
2015 1,239
2016 1,172
2017 1,052
2018 0,977
2019 0,918
2020 0,837
2021 0,808[18]
2022 0,778[19]
2023 0,72

Az alacsony születési arányszámok elriasztották a dél-koreai orvosokat attól, hogy gyermekgyógyászatra jelentkezzenek, attól való félelmükben, hogy a területnek nincs jövője. A dél-koreai egészségbiztosítási struktúra miatt a gyermekgyógyászat különösen a volumenre támaszkodik, hogy kompenzálja az alacsony térítési arányokat. A szöuli gyermekgyógyászati intézmények száma 2018 és 2022 között 12,5 százalékkal csökkent, szemben a pszichiátriai klinikák 76,8 százalékos és az aneszteziológiai központok 41,2 százalékos növekedésével. Az olyan körülmények, mint a túlzsúfolt várótermek és a kórházi ágyak hiánya legalább egy gyermek halálához vezetett. A gyermekorvosi ellátáshoz való hozzájutás nehézségei miatt sok dél-koreai pár átgondolja a gyermekvállalást.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ South Korea's population passes 50 million, 2012. június 22. [2018. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Population, total | Data (amerikai angol nyelven). data.worldbank.org . [2019. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
  3. ↑ World Population Prospects 2019 Archiválva 2019. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. by the United Nations, DESA, Population Division.
  4. ↑ S. Korea's childbirth tally drops to another historic low in October …. archive.fo , 2019. január 23. [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  5. ↑ „South Korea's fertility rate is the lowest in the world”, The Economist , 2018. június 30.. [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. január 23.) 
  6. ↑ Fertility rate dips below 1 in 2018: official. archive.fo , 2019. január 30. [2019. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  7. ↑ Gladstone, Rick. „As Birthrate Falls, South Korea's Population Declines, Posing Threat to Economy”, 2021. január 4.. [2021. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 5.) 
  8. ↑ South Korea is facing a crisis of extinction and it's not due to North's nukes. The Economic Times , 2021. január 5.
  9. ↑ What's behind South Korea's population decline?. DW , 2021. december 21. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  10. ↑ [Column "Hell Joseon" -- a country where sleepless toil brings no mobility]. The Hankyoreh, 2015. október 6. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  11. ↑ South Korea's birthrate drops to new low amid economic anxiety (angol nyelven). The Asahi Shimbun . (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  12. ↑ Evans, Stephen: Korea's hidden problem: Suicidal defectors. BBC News. British Broadcasting Corporation, 2015. november 5. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 17.) „South Korea consistently has the highest suicide rate of all the 34 industrialized countries in the OECD.”
  13. ↑ Kwon, Jessie Yeung, Jake: They left South Korea for the American Dream. Now their children are moving back (angol nyelven). CNN , 2023. május 15. (Hozzáférés: 2023. december 4.)
  14. ↑ „More Than 1 Million Foreigners Live in Korea (According to the article, approximately 443,566 people are considered to be Chinese residents in South Korea with Korean ethnicity.)”, The Chosun Ilbo , 2009. augusztus 6.. [2009. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. október 18.) 
  15. ↑ Savada & Shaw 1992.
  16. ↑ „Panmunjom Declaration for Peace, Prosperity and Unification of the Korean Peninsula”, Reuters, 2018. április 27. 
  17. ↑ Statistics Korea. kostat.go.kr . (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  18. ↑ KOSIS (angol nyelven)
  19. ↑ KOSIS (angol nyelven)
  20. ↑ South Korean doctors flee paediatrics as low birth rate bites (angol nyelven). CNA . (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)

Megjegyzés

[szerkesztés]
  1. ↑ Koreai írásjelekkel: 헬조선
  2. ↑ Hangul: 삼포세대; Hanja: 三抛世代; RR: "Three giving-up generation"
  3. ↑ Hangul: N포세대; Hanja: N抛世代; RR: N-posedae, "Numerous giving-up generation"

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dél-Korea_demográfiája&oldid=27313734”