Székely Mihály (gépészmérnök)
| Székely Mihály | |
| Született | Szrnka Mihály 1885. január 11.[1] Szarvas[1] |
| Elhunyt | 1959. április 3. (74 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1915) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2-4-81)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Mihály (Szrnka Mihály) (Szarvas, 1885. január 11. – Budapest, 1959. április 3.) magyar gépészmérnök, repülőgép szerkesztő, pilóta.
Életpálya[szerkesztés]
Alapiskoláit 1895–1903 között Szarvason végezte. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet.
Székely–1[szerkesztés]
Rákos-mezőn épült első, kétfedelű repülőgépe 1910 áprilisában sikeresen repült. A békéscsabai Kvasz András és a gyulai Dobos István nyújtott segítséget gépének megépítéséhez. Saját maga végezte a berepülést. 30 lóerős francia gyártmányú motor biztosította a működéshez szükséges erőt. Próbarepülései során 5–15 méter magasságban 100–400 méteres utakat tett meg. A gép vezetéséhez három kormányt építettek, iránykormányt, magassági kormányt és oldal-egyensúlyozót. 1910-ben a Rákos-mezőn rendezett repülőversenyen a harmadik helyet érte el. Májusban az első magyar pilóta lett, aki utast vitt magával. Csermely Károly menyasszonya lett az első magyar női légiutas.
Szakmai munkájának elismeréseként 1911-ben Franciaországba küldték a repülés tanulmányozására. Bécsújhelyen állami ösztöndíjjal hivatalos repülőgép vezetői vizsgát tett. Berepülő pilótának és repülőgép tervezőnek szerződtették. Itt rendezett nemzetközi versenyen 1090 méteres rekordmagasságba emelkedett 1911. július 19-én a Bécsújhely–Győr–Esztergom–Budapest útvonalon az első távrepülést hajtotta végre. A közbenső állomásokon üzemanyag felvétel miatt le kellett szállnia. 1911-ben az első pilóta, aki a fővárosból vidékre napilapot szállított. Teljesítményeinek elismeréseként a kormány 30 000 koronát utalt ki részére, hogy fordítsa a hazai repülés fejlesztésére.
Canard[szerkesztés]
1911-ben elkészült az első gépe, az egyfedelű Canard (kacsa). Tolómotoros gép egy 50 lóerős Oerlikon motorral repült. Az első berepülésnél összetört.
Újság[szerkesztés]
1912-ben megépült az egyfedelű Újság. Merevített, egysíkú, zárt-törzsű gépet egy 30 lóerős Oerlikon motor működtette.
Parasol[szerkesztés]
1913-ban megépült az egyfedelű Parasol (napernyő). A kétüléses, nyitott törzsű gépet egy 50 lóerős Darracq motor mozgatta, tömege 260 kilogramm, fesztávolsága 11, hossza 8,8, magassága 2,9 méter, sebessége 70 kilométer/óra. Július 20-án Szarvason bemutató repülést végzett.
Bübü[szerkesztés]
1913-ban megépült az egyfedelű Bübü. Vízhűtéses 50 lóerős Oerlikon motorral üzemeltették. Merevített, négyszögtörzsű gép. Dobos István pilóta Mezőtúrról – Budapestre repült, két alkalommal üzemanyag felvétel miatt leszállt. A 140 kilométeres távolságot zavartalanul repülte végig.
1913. augusztus 20-án rendezett budapesti repülőversenyen Parasol gépével lezuhant, kórházba került. Felgyógyulva végleg lemondott a további repülésekről. Az 1. világháborúban az aradi repülőgépgyárban volt tervező mérnök, majd Asperben pilóta kiképzést vezető. 1918-tól a Magyar Repülőgépgyár Rt. mérnöke. A későbbi években gépjármű szerkesztéssel foglalkozott.
Írásai[szerkesztés]
Az Újság című napilap repülési rovatának vezetője.
Emlékezete[szerkesztés]
- Emlékét Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán emléktábla őrzi.
- Esztergom-Kertvárosban 2007 óta utca viseli a nevét,[4] illetve emléktáblája is állt a városrészen.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- (1971) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1971. XXIV. évfolyam 11. szám.
További információk[szerkesztés]
- Székely Mihály. gportal.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- Székely Mihály. iho.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- Székely Mihály. kfki.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
