Stradivarius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Stradivarius (a köznapi nyelvben Stradivari vagy egyszerűen Strad) az Antonio Stradivari és rokonai által készített hangszerek, elsősorban hegedűk neve. A Stradivarius szó eredetileg a készítő nevének latin változata.

A hangszerek kiváló hangminőségük miatt híresek. Máig sem sikerült megfejteni, hogyan lehetett ilyen jó minőségű hangszereket előállítani. Egyes elméletek szerint Stradivari egy régi templom gerendáinak fáját használta fel hangszerei alapanyagaként, de az évgyűrűk vizsgálata során ez az állítás megdőlt. Ugyanakkor már régóta próbálják vakteszteken keresztül más kiváló minőségű hegedűkkel összehasonlítani (akár Stradivari kortársaiéval), és ezek során nem találtak semmilyen különbséget sem hangzásukban, sem műszeres elemzésük során. Ennek ellenére tartja magát a hiedelem, hogy a Stradivariusok egyedülállóak.[1][2]

A még egyben lévő, működőképes eredeti példányok múzeumok, világhírű művészek vagy magánszemélyek tulajdonában vannak. A Stradivariusokat minőségük miatt nehéz hamisítani: ilyen hangszereket még egyszer előállítani gyakorlatilag lehetetlen.

Minden Stradivariusnak saját neve van. Nevüket általában azon személyekről kapták, akik hosszú ideig birtokolták.

Azon „Stradok”, amelyek az 1680-as években, vagy Stradivari ún. „bresciai” időszakában (1690–1700 között) készültek, akár több százezer dollárba is kerülhetnek egy-egy aukción. Ha a hangszer Stradivari „arany időszakában” (1700–1720 között) készültek, a hangszer árának határa a csillagos ég (akár több millió dollár). Ezen hangszerek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé. Az eddigi legdrágább Stradivarius (vagy legdrágább hangszer) egy nyilvános aukción a The Lady Blunt nevű hangszer volt, amely 1721-ben készült és 9 808 000 fontért kelt el 2005-ben. Privát eladások természetesen magasabb áron is történhetnek.

2011 novembere végén a magyar piacon felbukkant egy 1697-ből származó, „Cecília” elnevezésű Stradivari-hegedű, amely korábban az Egri érsekség tulajdonában volt – jelzése C A (Capitulum Agriense, a. m. Egri Káptalan [Érsekség]). Szőcs Gézának, az NFM kulturális államtitkárának felkérésére Zelnik István műgyűjtő megvásárolta saját Aranymúzeuma részére.[3] A hangszert Kokas Katalin hegedűművész kapta meg 5 évi használatra. A hangszert 2011. november 30-án a budapesti Kempinski Hotelben, zártkörű koncerten mutatták be Kokas, Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán közreműködésével.[4]

Stradivari ismert hangszerei[szerkesztés]

Egy hegedű a spanyol király gyűjteményéből

A két legnagyobb (mindenki számára hozzáférhető) gyűjteménnyel a spanyol király (2 hegedű, 2 cselló, 1 brácsa, és az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára rendelkezik (3 hegedű, 1 cselló, 1 brácsa). Ezen kívül még a londoni Royal Academy of Music rendelkezik nagyobb gyűjteménnyel. A világon jelenleg 540 hegedűjét, 50 gordonkáját és 12 brácsáját tartják nyilván eredeti hangszerként.[5]

Hegedűk[szerkesztés]

(A jelenleg nyilván tartott 540 példányból alább kb. 110 nevesítve.)

Név Készült Tulajdonos Megjegyzés
Aranyi Stradivarius 1667
ex Captain Saville Stradivarius 1667
Amatese Stradivarius 1668
Oistrack Stradivarius 1671 David Ojsztrah által Glinka Múzeum 1996-ban ellopták, de 2001-ben előkerült
Spanyol Stradivarius 1677
Paganini-Desaint Stradivarius (Paganini-Quartett) 1680 Nippon Music Foundation[6] Kikuei Ikeda (Tokyo String Quartet) kölcsönzi
Fleming Stradivarius 1681 Stradivari Society, Chicago[7] Cecily Ward kölcsönzi
Bucher Stradivarius 1683
Cipriani Potter Stradivarius 1683
Cobbett ex Holloway Stradivarius 1683
ex Arma Senkrah Stradivarius 1685
ex Castelbarco Stradivarius 1685
Auer Stradivarius 1689 Stradivari Society, Chicago Vadim Gluzman kölcsönzi
Arditi Stradivarius 1689
Baumgartner Stradivarius 1689
Bingham Stradivarius 1690
Bennett Stradivarius 1692
Falmouth Stradivarius 1692 Leonidasz Kavakosz
Baillot-Pommerau Stradivarius 1694
Fetzer Stradivarius 1695 Stradivari Society, Chicago Ruggero Allifranchini kölcsönzi
Cecília C A (Capitulum Agriense) 1697 Aranymúzeum ötévenként más fiatal művész kapja meg, 2011-től Kokas Katalin[8]
Cabriac Stradivarius 1698
ex Baron Knoop Stradivarius 1698
Lady Tennant Stradivarius 1699 A Christie’s 2006-os aukcióján több mint 3,5 millió amerikai dollárért kelt el (világrekord)[9]
Longuet Stradivarius 1699
Countess Polignac Stradivarius 1699
Castelbarco Stradivarius 1699
Cristiani Stradivarius 1700
Taft ex Emil Heermann Stradivarius 1700
Dushkin Stradivarius 1701 Stradivari Society, Chicago Frank Almond kölcsönzi
The Irish Stradivarius 1702 OKO Bank, Finnland Szilvay Réka kölcsönzi
Conte di Fontana Stradivarius 1702
King Maximilian Joseph Stradivarius um 1702 Stradivari Society, Chicago Berent Korfker kölcsönzi
Lyall Stradivarius 1702 Stradivari Society, Chicago Stefan Milenkovich kölcsönzi
La Rouse Boughton Stradivarius 1703 Österreichische Nationalbank[10] Boris Kuschnir (Kopelman Quartet) kölcsönzi
Lady Harmsworth Stradivarius 1703 Stradivari Society, Chicago Baráti Kristóf kölcsönzi
Allegretti Stradivarius 1703
Alsager Stradivarius 1703
Emiliani Stradivarius 1703 Anne-Sophie Mutter
Betts Stradivarius 1704
ex Marsick Stradivarius 1705 James Ehnes játszott rajta
ex Brüstlein Stradivarius 1707 Österreichische Nationalbank
La Cathédrale Stradivarius 1707 Stradivari Society, Chicago Tamaki Kawakubo kölcsönzi
Hammer Stradivarius 1707 Kyoko Takezawa
Burstein Bagshawe Stradivarius 1708 Stradivari Society, Chicago Janice Martin kölcsönzi
Duc de Camposelice Stradivarius 1708
Ruby Stradivarius 1708 Stradivari Society, Chicago Leila Josefowicz és Vadim Repin is játszottak rajta
Berlin Hochschule Stradivarius 1709
Ernst Stradivarius 1709
Viotti Stradivarius 1709
Lord Dunn Raven Stradivarius 1710 Anne-Sophie Mutter
ex Roederer Stradivarius 1710 David Grimal játszott rajta
ex Vieuxtemps Stradivarius 1710
Liegnitz Stradivarius 1711
Boissier Stradivarius 1713
Gibson ex Hubermann Stradivarius 1713 Joshua Bell
Cremonese ex Joachim Stradivarius 1714 Royal Academy of Music
Soil Stradivarius 1714 Itzhak Perlman
ex Berou ex Thibaud Stradivarius 1714
Le Maurien Stradivarius 1714 2002-ben lába kélt, azóta se került elő
Leonora Jackson Stradivarius 1714
Lipinski Stradivarius 1715 1962 óta nem találják
Titian Stradivarius 1715
Alard Stradivarius 1715
ex Bazzini Stradivarius 1715
Cessole Stradivarius 1715
Berthier Stradivarius 1716
Booth Stradivarius 1716 Nippon Music Foundation Julia Fischer játszott rajta
Colossus Stradivarius 1716 1998 eltűnt, nincs róla hír azóta se
Monasterio Stradivarius 1716
Provigny Stradivarius 1716
Messiah Stradivarius 1716
ex Windsor Weinstein Stradivarius 1716 The Canada Council for the Arts Musical Instrument Bank[11]
ex Wieniawski Stradivarius 1717
Sasserno Stradivarius 1717 Nippon Music Foundation Viviane Hagner kölcsönzi
Firebird ex Saint Exupéry Stradivarius 1718 Salvatore Accardo
San Lorenzo Stradivarius 1718 David Garret játszott rajta
Madrileño Stradivarius 1720
ex Beckerath Stradivarius 1720
Artot Stradivarius 1722
Jupiter Stradivarius 1722 Nippon Music Foundation Midori Goto kölcsönzi
Laub Petschnikoff Stradivarius 1722
Jules Falk Stradivarius 1722 Viktoria Mullova
Kiesewetter Stradivarius 1723 Stradivari Society, Chicago Stefan Jackiw kölcsönzi
Le Sarastre Stradivarius 1724 Real Conservatorio Superior de Música, Madrid[12]
Brancaccio Stradivarius 1725
Barrere Stradivarius 1725 Stradivari Society, Chicago Janine Jansen kölcsönzi
Davidoff Morini Stradivarius 1727 1995-ben eltűnt[13]
ex General Dupont Stradivarius 1727
Holroyd Stradivarius 1727
Kreutzer Stradivarius 1727 Maxim Vengerov[14] Rodolphe Kreutzerről kapta a nevét[15]
Hart ex Francescatti Stradivarius 1727 Salvatore Accardo
Paganini Comte Cozio di Salbue Stradivarius (Paganini Quartett) 1727 Nippon Music Foundation Martin Beaver (Tokyo String Quartet) kölcsönzi
Benny Stradivarius 1729 Jack Benny Los Angeles Philharmonic Associationtól örökölve[16]
Lady Jeanne 1731 Donald Kahn Foundation Benjamin Schmid kölcsönzi[17]
1731 Magyar Állam Komlós Péter használja, 1987 óta
Herkules Stradivarius 1732 Eugène Ysaÿe-hoz tartozott 1908-ban ellopták, nem került elő
Des Rosiers Stradivarius 1733
Rode Stradivarius 1733
Ames Stradivarius 1734 eltűnt
ex Baron von Feilitzsch Stradivarius 1734
Habeneck Stradivarius 1734 Royal Academy of Music
Lamoureux Stradivarius 1735 eltűnt
Muntz Stradivarius 1736
Comte d'Amaille Stradivarius 1737
Lord Norton Stradivarius 1737
Swan Song Stradivarius 1737

Mélyhegedűk[szerkesztés]

12 Stradivari-brácsa létezik.

Név Készült Tulajdonos Megjegyzés
Archinto Stradivarius 1667 Royal Academy of Music
Paganini Mendelssohn Stradivarius (Paganini-Quartett) 1731 Nippon Music Foundation Kazuhide Isomura (Tokyo String Quartet) kölcsönzi

Gordonkák[szerkesztés]

Antonio Stradivari élete alatt 70–80 darab csellót készített, ebből 50 épen fennmaradt.

Név Készült Tulajdonos Megjegyzés
General Kyd ex Leo Stern Stradivarius 1684 Los Angeles Philharmonic Orchestra 2004. április 27-én a cselló-szólamvezető házából ellopták a hangszert, majd egy család egy szemetesben megtalálta, és CD-tartót akart készíteni belőle, még mielőtt az értékére rájöttek volna. 3 héttel később visszakerült tulajdonosához.[18]
Barjanski Stradivarius 1690 Julian Lloyd Webber játszott rajta
Bonjour Stradivarius 1696 Abel Bonjour Kaori Yamagami kölcsönzi
Lord Aylesford Stradivarius 1696 Nippon Music Foundation 1950 és 1965 között Starker János játszott rajta
Castelbarco Stradivarius (Cello) 1697
Servais Stradivarius 1701 Anner Bylsma játszott rajta; egy igen nagy hangszer, valószínűleg mélyebb hangolással használták eredetileg. Ebbe a hangszerbe raktak először tüskét (1850 körül).
Paganini Countess of Stanlein Stradivarius 1707 Bernard Greenhouse nem összekeverendő a Paganini-Ladenburg-Cello-val a Paganini-Quartettből
Gore Booth Stradivarius 1710
Duport Stradivarius 1711 Msztyiszlav Rosztropovics
Davidov 1712 Yo-Yo Ma Karl Davidoff után nevezték el, aki Csajkovszkij szerint a csellisták cárja volt; előtte Jacqueline du Pré tulajdonában volt
Batta Stradivarius 1714 Gregor Piatigorsky
Becker Stradivarius 1719
Piatti Stradivarius 1720
Baudiot Stradivarius 1725 Gregor Piatigorsky
De Munck ex Feuermann Stradivarius 1730 Nippon Music Foundation Steven Isserlis kölcsönzi
Braga 1731
Paganini Ladenburg Stradivarius (Paganini-Quartett) 1736 Nippon Music Foundation Clive Greensmith (Tokyo String Quartet) kölcsönzi

Gitárok[szerkesztés]

2 gitár egyben, egy darabjaiban maradt fenn.

Név Készült Tulajdonos Megjegyzés
Hill Stradivarius 1680 vagy 1688
Rawlins Stradivarius 1700

Hárfák[szerkesztés]

Stradivari életművéből összesen egy hárfa maradt fenn.[19]

Stradivarik megjelenése a kultúrában[szerkesztés]

A fiktív detektív, Sherlock Holmes rendelkezett egy Stradivari-hegedűvel, ill. I. Napóleon a Duport nevű csellóval (amelyik sajnos eltört, amikor Napóleon játszani akart rajta). A Halálos rémületben c. James Bond filmben is igen fontos szerepet játszik.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pam Belluck. „A Strad? Violinists Can't Tell (Vajon egy Stradivarius? Hegedűművészek nem tudják megállapítani!)”, The New York Times, 2014. április 7. (Hozzáférés ideje: 2018. október 4.) (angol nyelvű) 
  2. Christopher Joyce: Double-Blind Violin Test: Can You Pick The Strad? (Kettős vakteszt: Ki tudod választani a Stradivariust?)' (angol nyelven). npr music, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2018. október 4.)
  3. Archivált másolat. [2012. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  4. Archivált másolat. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  5. Zenei lexikon. Budapest; Corvina, 2005. 251. p.
  6. [1]
  7. Archivált másolat. [2017. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  8. http://www.breuerpress.com/2011/11/30/stradivari-hegedut-kapott-hasznalatra-kokas-katalin-zelnik-istvantol/%7CÚj[halott link] magyar Strad
  9. Archivált másolat. [2006. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  10. Archivált másolat. [2012. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  11. Archivált másolat. [2006. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  12. Archivált másolat. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  13. [2]
  14. Riport Maxim Vengerovval az Indexen: https://index.hu/kultur/2014/03/26/a_politika_elvalaszt_a_zene_osszekot/
  15. http://fidelio.hu/fidipedia/klasszikus/eloadok/rodolphe_kreutzer[halott link]
  16. [3]
  17. [4]
  18. Archivált másolat. [2008. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 18.)
  19. de la Mare, Calina (6 November 2004). "Review of: "Stradivarius: Five Violins, One Cello and a Genius", by Toby Faber (2004) Macmillan". The Guardian (London). Hozzáférés ideje: 2008-03-14.

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonio Stradivari című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap