Zelnik István
| Zelnik István | |
| Született | 1950. október 14. (73 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | múzeumalapító, műgyűjtő, üzletember |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zelnik István (Budapest, 1950. október 14. –) magyar műgyűjtő, a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum alapítója, üzletember.
Élete[szerkesztés]
Saját állítása szerint 14 éves korában kezdte a műgyűjtést.[1]
A moszkvai IMO egyetemre járt, vietnámi szakra. 1975-ben a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni. Később a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, a majdani integráció előkészítésével foglalkozott.
Zelnik az Andrássy úton, a korábbi Rausch-villában 2011. szeptember 17-én megnyitott Aranymúzeumban helyezte el műtárgyai egy részét. A múzeum 2014-ben bezárt.[2] Létrehozott egy kutatóintézetet is,[1] ám a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet utóbb szintén megszűnt. A Rausch-villát elárverezték, az Aranymúzeum kincseinek sorsáról nincs információ.[3]
Saját állítása szerint legfőbb célkitűzése az volt, hogy a Seuso-kincseket visszajuttassa Magyarországra.[4] Ehhez azt kérte, hogy a magyar állam ideiglenesen mondjon le a műtárgyak tulajdonjogáról. A Kultúráért Felelős Államtitkárság ezt elutasította, megegyezés nem jött létre.[1][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Miklósi Gábor: Zelnik István hazahozza a Seuso-kincset (magyar nyelven), 2012. augusztus 1. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
- ↑ Hamvay Péter: Egy történet szomorú vége (magyar nyelven). Népszava.hu, 2014. október 28. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
- ↑ Hanthy Kinga : A Maszmester. Aranymúzeum – A Zelnik-birodalom körül már a kezdetektől viták és kétségek voltak (magyar nyelven). Magyar Idők, 2018. július 29. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
- ↑ Csordás Lajos: Zelnik István nyilakozata (sic!) tartozásairól és a Seuso-kincsről (magyar nyelven), 2012. augusztus 9. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
- ↑ MG: Őrültség lenne igent mondani Zelniknek (magyar nyelven). Index.hu, 2012. augusztus 1. [2024. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
Források[szerkesztés]
- Hamvay Péter (2016. február 4.). „Zelnik István műgyűjtő ámokfutása Messziről jött aranyember” (magyar nyelven). Magyar Narancs.hu 2016 (05). [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
- Tímár András: A Zelnik-féle gyűjteményi koncepció (magyar nyelven). Nol.hu, 2013. szeptember 25. [2017. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 16.)
- P. Szabó Ernő: Minden kincs, ami odabent fénylik. Mától látogatható Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeuma az Andrássy úti Rauch-villában (magyar nyelven). Mno.hu (Archívum), 2011. szeptember 27. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Rádi Antónia: 2,5 milliárd forintért árverezik az átverős Aranymúzeum villáját (magyar nyelven). Átlátszó.hu, 2016. október 25. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 16.)
- Kasztelán Márta: An ex-diplomat and king’s head: Inside the secret global trade of Asian art (angol nyelven). Politico.eu, 2024. március 13. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 16.)
- Kasztelán Márta: Politico: Zelnik István volt diplomata és a királyfej – az ázsiai műkereskedelem belülről (magyar nyelven). HVG.hu, 2024. március 14. (Hozzáférés: 2024. március 16.)
További információk[szerkesztés]
- Aranymúzeum oldala
- Magyar Délekelt-ázsiai Kutatóintézet oldala
- Elárverezik Zelnik István kincseit (origo.hu, 2013. január 25.)
- Rezet sóztak ránk ezüst helyett az Aranymúzeumban, index.hu
- Zelnik százmilliókkal tartozik (magyar nyelven). Index.hu, 2012. augusztus 2. [2024. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
- Csúri Ákos: Arany, ember. Egy magyar világpolgár rendhagyó portréja; Gondolat, Bp., 2010
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
|
Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
