Ugrás a tartalomhoz

I. e. 338

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as évek

Évek: i. e. 343i. e. 342i. e. 341i. e. 340i. e. 339i. e. 338i. e. 337i. e. 336i. e. 335i. e. 334i. e. 333

Események

[szerkesztés]

Perzsa Birodalom

[szerkesztés]
  • III. Artaxerxész perzsa nagykirály eunuch főminisztere, Bagóasz kegyvesztetté válik, ezért megmérgezi a királyt és a legkisebb kivételével valamennyi fiát. A fiatalkorú Arszesz kerül a trónra IV. Artaxerxész néven, de a birodalmat valójában Bagóasz irányítja.

Görögország

[szerkesztés]
  • II. Philipposz makedón király a lokrisziak legyőzése után behatol Phókiszba, ahol elfoglalja Elateia városát.
  • Athén makedónellenes szövetséget köt Euboiával, Megarával, Akhaiával, Korinthosszal, Akarnaniával és a Peloponnészosz néhány másik városállamával. Démoszthenész Thébaiba utazik és ráveszi őket a szövetséghez való csatlakozásra; cserébe elismerik Thébai jogát egész Boiótiára és a hadjárat költségének kétharmadát Athén állja.
  • Augusztus 2.: Philipposz a khairóneiai csatában legyőzi az athéni-thébai szövetséges haderőt. Az ütközetben a balszárnyat 18 éves fiára, Alexandroszra (Nagy Sándorra) bízza. A győzelem után a makedónok Thébaival szemben kemény, Athénnal viszont engedékenyebb feltételekkel kötnek békét, hála a fogságba esett Demadész ékesszólásának.
  • Philipposz benyomul a Peloponnészoszra, legyőzi a thesszáliaiakat és Spártát, majd Korinthoszban pánhellén gyűlést hív össze, ahol elfogadtatja Makedónia hegemóniáját egész Görögország fölött.
  • Athénban Lükurgoszra bízzák az állam pénzügyeit, aki rövid időn belül kétszeresére növeli a bevételeket.
  • A dél-itáliai törzsek ellen már öt éve küzdő III. Arkhidamosz spártai királyt csapatának nagy részével együtt a lucanusok megölik a calabriai Manduria falai alatt. Utóda Spárta élén fia, III. Agisz.

Szicília

[szerkesztés]
  • Karthágó segítséget nyújt a kisebb szicíliai városok zsarnokainak, akik szemben állnak Szürakuszai urával, Timoleónnal, aki azonban csatában foglyul ejti és kivégezteti Hiketaszt, Leontini urát. Karthágó békét köt Timoleónnal, a szigetet a Halükosz (Platani) folyó mentén osztják ketté. Timoleón ezután megdönti két kisebb város türannoszának uralmát, majd lemond tisztségéről és visszavonul.
  • Lucius Furius Camillust és Caius Maeniust választják consullá. A consulok elfoglalják Pedumot, majd egyesével felszámolják a még megmaradt városokat ellenállását és véget vetnek a latin háborúnak. A Latin Szövetséget felszámolják és a latin városokkal viselkedésük alapján más-más feltételekkel kötnek békét. Többen római polgárjogot nyernek, másoktól elkobozzák földjeik egy részét, de összességében engedékeny feltételeikkel hosszú távú békés időszaknak vetik meg az alapjait. Az Antiumtól elkobzott hajók orrával a római Forum szónoki emelvényét díszítik (innen kapta az a rostrum nevet).[1]

Halálozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 338 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.