Emberiség elleni bűncselekmények

Az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények büntetése viszonylag új keletű szabályozás: a második világháború után kezdődött. Hazánkban ennek két alapja van: a nemzetközi jogon alapuló szerződéses kötelezettségvállalások és az Alkotmánybíróság 53/1993. sz. határozata, mely szerint ezen a területen a magyar büntetőjog jogforrási rendszerének a része a nemzetközi szokásjog. A Büntető Törvénykönyv ezeket a bűncselekményeket a XI. fejezetben helyezte el két cím alatt: Béke elleni és háborús bűncselekmények.

Béke elleni bűncselekmények

Ebbe a körbe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyek a békét, a népek szabadságát, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok létét és elnyomásmentes élethez való jogát veszélyezteti.

• Háborús uszítás.
• Tiltott toborzás.
• Népirtás.
• Apartheid.

Háborús bűncselekmények

Mivel évezredes „hagyomány” volt a háborús időben a szemben álló felek közti kegyetlenkedés, szükségesnek találtatott ezt valamiképpen szabályozni. Hazánkban legelőször az 1913. évi XLIII. törvény tartalmazott ilyen irányú rendelkezéseket. A második világháborúban tapasztaltak miatt azonban nemzetközi téren is szükségessé vált egy átfogó szabályozás. Ennek eredményei az 1949-es genfi egyezmények, melyet a magyar jogrend az 1954. évi 32. törvénnyel iktatott be. Az egyezménycsomag négy esetkört tartalmazott: A hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javítása; a tengeri haderők sebesültjeinek, betegeinek és hajótöröttjeinek helyzetének javítása; a hadifoglyokkal való bánásmód; és a polgári lakosság háború idején való védelme.

Ennek megfelelően a hatályos Btk. a következő bűncselekményeket nevesíti:

• Polgári lakosság elleni erőszak.
• Háborús fosztogatás.
• Bűnös hadviselés.
• Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása.
• Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése.
• Harctéri fosztogatás.
• Fegyverszünet megszegése.
• Hadikövet elleni erőszak.
• Visszaélés a Vöröskereszttel.

Emellett egyéb háborús bűntettekről rendelkezik az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet, melyek szintén büntetendők.

Forrás

• Fehér Lenke - Horváth Tibor - Lévay Miklós : Magyar büntetőjog, Különös rész. 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005. ISBN 963-224-866-X