„Larsza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. március 2., 12:46-kori változata

Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Iszin városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.

Fekvése

Uruktól 24 km-re délkeletre fekszik

Története

Larsza Mezopotámia legősibb városainak egyike, mely már az időszámítás előtti 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett.

A város fénykora az i. e. 3. évezred végén kezdődött, mikor Nablanum amurru vezér Larsza királya lett (i. e. 2025-2005). Uódai Iszin uralkodóival állandó harcban álltak.

I. e. 1932-1906 között élt Gungunum már egész Sumer és Akkád uralkodójának nevezte magát. Iszin uralkodóinak birodalmát is megtámadta és elfoglalta Urt, majd rövidesen Lagast és Urukot is hatalmába kerítette, de [[Iszin városát csak i. e. 1749-ben Rim-Szin (i. e. 1822-1763) larszai királynak sikerült elfoglalnia. [[Babilon azonban nemsokára Rim-Szint is legyőzte, s Hammurapi elfoglalta Larszát. Larsza ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a pártus időkben néptelenedett el.

Ásatások

Larsza romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 km, telljei már messziről láthatók.

A város területén W. K. Loftus 1853-1854-ben, W. Andrae 1903-ban vizsgálta meg a város maradványait. 1933-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az 1960-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat.

A város kultijus központja Samas napisten szentélykörzete az E-Babbar ("A ragyogó ház") volt. A feltárások során több ékírásos agyagtáblán Ur-Nammu király (i. e. 2113-2096) nevét találták, valószínű, hogy már a III. Ur-i dinasztia idején is állt itt egy templom.

Samas napisten temploma téglából épült, és 2 méter magasságig kővel burkolták. Elrendeződése a szokásos központi udvarból és a köré szerveződött helységekből állt. A templom északi oldala mellett emelkedett a zikkurát, mely még ma is eléri a 18 méteres magasságot.

Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek.

Larsza uralkodói

Bővebben: Larsza uralkodóinak listája

Források

Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8
Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Mezopotámia földrajz}}
-'''Larsza'''  [[Uruk]]tól keletre fekvő város volt. [[Iszin]] városával rivalizált a [[mezopotámia]]i főhatalomért. [[Hammurapi]] i. e. 1763-ban elfoglalta. [[Samas]] napisten városa volt.
+'''Larsza'''  (Tell as-Senkereh (Szenkere) [[Uruk]]tól keletre fekvő város volt. [[Iszin]] városával rivalizált a [[mezopotámia]]i főhatalomért. [[Hammurapi]] i. e. 1763-ban elfoglalta. [[Samas]] napisten városa volt.
+==Fekvése==
+[[Uruk]]tól 24 km-re délkeletre fekszik
+==Története==
+'''Larsza''' [[Mezopotámia]] legősibb városainak egyike, mely már az időszámítás előtti 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett.
+A város fénykora az i. e. 3. évezred végén kezdődött, mikor Nablanum amurru vezér Larsza királya lett (i. e. 2025-2005). Uódai Iszin uralkodóival állandó harcban álltak.
+I. e. 1932-1906 között élt Gungunum már egész Sumer és Akkád uralkodójának nevezte magát. Iszin uralkodóinak birodalmát is megtámadta és elfoglalta [[Ur]]t, majd rövidesen [[Lagas]]t és [[Uruk]]ot is hatalmába kerítette, de [[Iszin városát csak [[i. e. 1749]]-ben [[Rim-Szin]] (i. e. 1822-1763) larszai királynak sikerült elfoglalnia. [[Babilon azonban nemsokára Rim-Szint is legyőzte, s [[Hammurapi]] elfoglalta Larszát.
+'''Larsza''' ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a [[pártus]] időkben néptelenedett el.
+==Ásatások==
+'''Larsza''' romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 km, telljei már messziről láthatók.
+A város területén W. K. Loftus [[1853]]-[[1854]]-ben, W. Andrae [[1903]]-ban vizsgálta meg a város maradványait. [[1933]]-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az [[1960]]-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat.
+A város kultijus központja Samas napisten szentélykörzete az E-Babbar ("A ragyogó ház") volt.
+A feltárások során több ékírásos agyagtáblán Ur-Nammu király (i. e. 2113-2096) nevét találták, valószínű, hogy már a III. Ur-i dinasztia idején is állt itt egy templom.
+Samas napisten temploma téglából épült, és 2 méter magasságig kővel burkolták. Elrendeződése a szokásos központi udvarból és a köré szerveződött helységekből állt. A templom északi oldala mellett emelkedett a zikkurát, mely még ma is eléri a 18 méteres magasságot.
+Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek.
 ==Larsza uralkodói==
@@ 10. sor: / 35. sor: @@
 * {{Roaf}}
-{{csonk-dátum|csonk-ókor|2007 júliusából}}
 [[Kategória:Mezopotámia városai]]