„Nicosia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pnb:نیکوسیا |
a Bot: következő hozzáadása: yo:Nicosia |
||
| 193. sor: | 193. sor: | ||
[[vi:Nicosia]] |
[[vi:Nicosia]] |
||
[[war:Nicosia]] |
[[war:Nicosia]] |
||
[[yo:Nicosia]] |
|||
[[zh:尼科西亚]] |
[[zh:尼科西亚]] |
||
[[zh-min-nan:Nicosia]] |
[[zh-min-nan:Nicosia]] |
||
A lap 2009. november 28., 21:04-kori változata
| Nicosia | |||
| Név görögül | Λευκωσία | ||
| Név törökül | Lefkoşa | ||
 Észak-Ciprusi Török KöztársaságMegszállt település 1974 óta. | |||
 | |||
| |||
| Mottó: „Európa utolsó megosztott fővárosa” | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ciprus | ||
| Kerület | Nicosia | ||
| Rang | főváros, kerületközpont | ||
| Polgármester | Eléni Mávru | ||
| Irányítószám | 1500 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 330 000 fő (2015)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″Koordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″ | |||
| Nicosia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat. | |||
Nicosia[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000.
Fekvése
A sziget középső részén, a Kirínia-hegy és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.
Éghajlata mediterrán.
Története
Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld Vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
Dél-Nicosia
Látnivalók
- János-katedrális
- Ikonmúzeum
- Archeológiai múzeum
Városrészek
Testvértelepülések
Schwerin, Németország (1974)
Athén, Görögország (1988)
Odessza, Ukrajna (1996)
Siráz, Irán (1999)
Bukarest, Románia (2004)
Sanghaj, Kína (2004)
Észak-Nicosia
Látnivalók
- Arabahmet mecset
- Selimiye mecset
- Mahmut szultán könyvtár
- Atatürk-tér
Múzeum
- Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
- Nemzeti harc múzeuma
- II. Mahmud szultán könyvtár
Közlekedés
Fontos közúti csomópont. Jelentős nemzetközi repülőtérrel rendelkezik.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ http://www.mof.gov.cy/mof/cystat/statistics.nsf/populationcondition_21main_gr/populationcondition_21main_gr?OpenForm&sub=1&sel=2
- ↑ A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt.
Külső hivatkozás
- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
- Fotók
