Erzherzog Karl osztály

Erzherzog-osztály
Hajótípus	Csatahajó
Névadó	SMS Erzherzog Karl
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Építő	Stabilimento Tecnico Triestino
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	10 700 t (üresen) 12 500 t (teljes terhelés)
Hossz	124,5 m
Szélesség	21,8 m
Merülés	7,5 m
Hajtómű	12 db Yarrow kazán, 2 db álló, 14 000 LE, 2 db hajócsavar, 1854 tonna szén, 188 tonna fűtőolaj
Sebesség	20,5 csomó
Hatótávolság	6480 km 10 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	4 db 240 mm-es ágyú 12 db 190 mm-es ágyú 12 db 66 mm-es ágyú 2 db 450 mm-es torpedóvető cső
Páncélzat	Övpáncél: 200 mm Fedélzet: 50 mm Lövegtornyok: 50-150 mm Parancsnoki torony: 200 mm
Legénység	740 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzherzog-osztály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Erzherzog-osztályú csatahajókat az Osztrák–Magyar Monarchia építette. A három egységből álló osztály tagjai az SMS Erzherzog Karl, az SMS Erzherzog Friedrich, és az SMS Erzherzog Ferdinand Max voltak. Mindegyikük egy-egy főhercegről, a csász. és kir. Haditengerészet (K.u.K. Kriegsmarine) felsőbb parancsnokairól kapta nevét.

Megépítésük idején a három csatahajó a kor színvonalán állt. 1909-ben korszerűsítették a hajók 24 cm-es tornyainak szellőzőrendszerét.

Az Erzherzog-osztályú csatahajók rajza

Az I. világháború idején a III. csatahajóosztály tagjai voltak. 1915. május 23-án részt vettek az olasz partok lövetésében. A háborúban leginkább a pólai hadikikötő védelme volt a feladatuk. 1918-ban Cattaróban állomásoztak. A háború után az olasz haditengerészethez kerültek a hajók.

Külső hivatkozások

• Austro-Hungarian Navy – Az Osztrák-Magyar Haditengerészet az 1867-es Kiegyezés után, a dualista Monarchia idején.
• Az osztrák-magyar haditengerészet hajói