„Nagymarton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: war:Mattersburg |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
! Térkép |
! Térkép |
||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
||
! [[Kép:Wappen |
! [[Kép:Wappen Mattersburg.svg|100px|{{PAGENAME}} címere]] |
||
! [[Kép:Map at mattersburg.png|180px|{{PAGENAME}} elhelyezkedése Ausztriában]] |
! [[Kép:Map at mattersburg.png|180px|{{PAGENAME}} elhelyezkedése Ausztriában]] |
||
|- |
|- |
A lap 2009. augusztus 11., 11:30-kori változata
é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 16° 23′ 49″
Címer | Térkép |
---|---|
Nagymarton címere | |
Adatok | |
Ország: | Ausztria |
Tartomány: | Burgenland |
Kerület: | Nagymartoni |
Terület: | 28,2 km² |
Legmagasabb pont: | 256 m |
Népesség: | 7125 fő (2007. március 30.) |
Népsűrűség: | 253 fő/km² |
Polgármester: | Ingrid Salamon (SPÖ) |
Honlap: | www.mattersburgonline.at |
Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye.
Fekvése
Kismartontól 22 km-re délnyugatra a Vulka partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 256 m.
Nevének eredete
Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja a tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg. Német neve a matte (= hegyi rét) és burg (= vár) főnevekből tevődik össze.
Története
1202-ben villa Martini néven említik először. Már az ókorban lakott hely volt, területén római és longobárd sírok kerültek elő. A Nagymartoni család egykori birtokközpontja. Egykor vára és erődtemploma is volt, melyek 1294-ben a Németújvári viszály idején pusztultak el. 1774-ben és 1856-ban nagy tűzvészek pusztították el. A 19. században keménycserépüzem működött itt, amelyet Ziegler János alapított 1815-ben vagy 1818-ban. Kissé sárgás szinezetű edényei a bécsi porcelángyár klasszicista stílusát követték.
1910-ben 3772 lakosából 3359 német és 358 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásának székhelye volt. A település 1926-ban kapott városi rangot. 2001-ben 6256 lakosából 5514 német, 166 horvát, 114 magyar volt.
Látnivalók
- Római katolikus temploma 1404-ben épült, 1659-ben majd a 18. században bővítették. Villámsújtotta tornyát 1907-ben állították helyre. Mária oltára 1736-ból való. Előtte 17. századi kőszobor áll. A templomot védőfal övezi és körülötte ma is láthatók a kuruc harcok során emelt sáncok nyomai.
- A Csermely-kápolna a 17. században épült búcsújáróhely.
- A városi parkban álló „Halterkreuz” kőoszlop 1442-ből való.
- A pestis-emlékmű 1714-ben készült.
- Az 1354-ben épített egykori zsidó imaház helyét kőlap jelzi.
Híres emberek
- Itt született Kitaibel Pál botanikus;
- Itt született 1830-ban Hoffmann Pál jogtudós, egyetemi tanár.
Források
- Művészeti Lexikon I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967)