„Nagymarton” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: war:Mattersburg
Magul (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
! Térkép
! Térkép
|---- bgcolor="#FFFFFF"
|---- bgcolor="#FFFFFF"
! [[Kép:Wappen mattersburg.jpg|100px|{{PAGENAME}} címere]]
! [[Kép:Wappen Mattersburg.svg|100px|{{PAGENAME}} címere]]
! [[Kép:Map at mattersburg.png|180px|{{PAGENAME}} elhelyezkedése Ausztriában]]
! [[Kép:Map at mattersburg.png|180px|{{PAGENAME}} elhelyezkedése Ausztriában]]
|-
|-

A lap 2009. augusztus 11., 11:30-kori változata

é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 16° 23′ 49″

Címer Térkép
Nagymarton címere Nagymarton elhelyezkedése Ausztriában
Adatok
Ország: Ausztria
Tartomány: Burgenland
Kerület: Nagymartoni
Terület: 28,2 km²
Legmagasabb pont: 256 m
Népesség: 7125 fő   (2007. március 30.)
Népsűrűség: 253 fő/km²
Polgármester: Ingrid Salamon (SPÖ)
Honlap: www.mattersburgonline.at

Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye.

Fekvése

Kismartontól 22 km-re délnyugatra a Vulka partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 256 m.

Nevének eredete

Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja a tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg. Német neve a matte (= hegyi rét) és burg (= vár) főnevekből tevődik össze.

Története

1202-ben villa Martini néven említik először. Már az ókorban lakott hely volt, területén római és longobárd sírok kerültek elő. A Nagymartoni család egykori birtokközpontja. Egykor vára és erődtemploma is volt, melyek 1294-ben a Németújvári viszály idején pusztultak el. 1774-ben és 1856-ban nagy tűzvészek pusztították el. A 19. században keménycserépüzem működött itt, amelyet Ziegler János alapított 1815-ben vagy 1818-ban. Kissé sárgás szinezetű edényei a bécsi porcelángyár klasszicista stílusát követték.

1910-ben 3772 lakosából 3359 német és 358 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásának székhelye volt. A település 1926-ban kapott városi rangot. 2001-ben 6256 lakosából 5514 német, 166 horvát, 114 magyar volt.

Látnivalók

Nagymarton, háttérben a Fertő tó
  • Római katolikus temploma 1404-ben épült, 1659-ben majd a 18. században bővítették. Villámsújtotta tornyát 1907-ben állították helyre. Mária oltára 1736-ból való. Előtte 17. századi kőszobor áll. A templomot védőfal övezi és körülötte ma is láthatók a kuruc harcok során emelt sáncok nyomai.
  • A Csermely-kápolna a 17. században épült búcsújáróhely.
  • A városi parkban álló „Halterkreuz” kőoszlop 1442-ből való.
  • A pestis-emlékmű 1714-ben készült.
  • Az 1354-ben épített egykori zsidó imaház helyét kőlap jelzi.

Híres emberek

Források

  • Művészeti Lexikon I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967)

Sablon:Csonk-Osztrák település