„I. Devlet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
'''I. Devlet Girej''' ([[ |
'''I. Devlet Girej''' ([[arab ábécé|arab átírással]] ''۱دولت كراى'' [[krími tatár nyelv]]en ''Devlet Geray,''), ([[1512]]. körül – [[Bahcsiszeráj]], [[1577]]. körül) a [[Krími Tatár Kánság]] fejedelme [[1551]] és [[1577]] között. |
||
==Eletrajza== |
==Eletrajza== |
||
Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]]. |
Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]]. |
A lap 2009. június 14., 10:21-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
I. Devlet Girej (arab átírással ۱دولت كراى krími tatár nyelven Devlet Geray,), (1512. körül – Bahcsiszeráj, 1577. körül) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.
Eletrajza
Először a krími hordák vezére volt I. Sahib Girej hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a Porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.
1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ben I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért végett. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazanyi és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelmeből.
Források
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Devlet I Giray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozás
- (oroszul) I. Devlet Girejről cikk
- Girej-dinasztia