„Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ro:Ferenc Szemlér
112. sor: 112. sor:


[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]]
[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]]

[[ro:Ferenc Szemlér]]

A lap 2008. augusztus 30., 01:01-kori változata

Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3.Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus.

Pályája

1923-tól jelentek meg első versei, írásai. 1923-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, 1930-1948-ig ügyvéd és újságíró volt Brassóban. Az Új arcvonal (1931) és az Új erdélyi antológia (1937) című kötetek munkatársa volt. A marosvécsi Helikon írói közé tartozott. 1938-ban megalapította az Erdélyi Enciklopédia Kiadót. 1944-1946-ban Brassóban szerkesztette a Magyar Népi Szövetség Népi Egység című napilapját. 1953-tól az Igaz Szó szerkesztője volt. 1956-tól végleg Bukarestbe költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az Utunk és a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja volt.

Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az expresszionizmus és a whitmani szabadvers hatott. Az 1930-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az 1960-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról.

Díjai

Művei

Számos műfajban alkotott: versek, regények, színművek, memoár, esszék maradtak utána. Művei változó színvonalúak.

Versei

  • Éjszakai kiáltás (1930)
  • Ember és táj (1934)
  • Búvárpatak (1940)
  • Lángoló napok (1944)
  • Tavaszodik (1948)
  • Harcolni híven (1953)
  • Gyökerestől (1954)
  • Válogatott versek (1956)
  • Dúdoló (1957)
  • Téli alma (1959)
  • Szelek tenyerén (1960)
  • Változó vidék (1960)
  • Álmok között (1961)
  • Szemlér Ferenc legszebb versei (1962)
  • Egy életen át (1963)
  • Vándorló évek (1964)
  • Minden halhatatlan (1965)
  • Különös korban (1966)
  • Összegyűjtött versek (1967)
  • Versek 1924-1944 (1967)
  • Versek 1945-1965 (1969)
  • Madárjóslat (1971)
  • Varázsvessző (1972)
  • Fekete csillag (1973)
  • Kései kaszálás (1973)
  • Az álom túlsó partján, avagy egy lelkiállapot története (1976)
  • Fegyveres felhők (1977)
  • Nagy folyamok mellett (1979)
  • Versek 1966-1978 (1983)

Regényei

  • Más csillagon (1939)
  • Arkangyalok bukása (1947)
  • A földalatti erdő (1950)
  • A hárompúpú hegy (1957)
  • Napforduló (1959)
  • Földön, égen (1962)
  • Augusztustól augusztusig I-III. (1963)
  • Libasorban (1967)
  • A sárkányok meghalnak (1967)
  • A mirigy esztendeje (1969)
  • Udvarhelyi Odüsszeia I-III. (1971)

Egyéb művei

  • Hazajáró lélek (emlékezések, 1943)
  • A tűz sebesen jár, (egyfelvonásos 1948)
  • A híd elkészül (dráma, 1949)
  • Lépésről lépésre (tanulmány, 1956)
  • Búcsú az ifjúságtól és egyéb történetek (1958)
  • A költészet értelme (esszék, 1965)
  • Életünk és halálunk (3 dráma, 1968)
  • Négyarcú világ (útirajz, 1970)
  • Személyes ügy (vallomások, 1975)
  • Százlátó üveg (önéletrajzi jegyzetek, 1977)
  • Emlékezés egy süvölvényre (emlékezések, 1978)
  • Harc szélmalmokkal (esszék, 1979)

Műfordításai

  • Mai román költők (1940)
  • V. Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (1941)
  • G. Kanin: Ócskavas nagyban (1949)
  • J. Lafitte: Életre-halálra (1949)
  • Z. Stancu: Mezítláb (1949)
  • M. Beniuc: Ének Gheorghiu-Dej elvtársról (1951)
  • N. Cassian: Deli Nika (1954)
  • V. Alecsandri: A tél (1955)
  • T. Arghezi: 1907 - Tájak és emberek (1956)
  • Z. Stancu: A föld virága (1956)
  • V. Porumbacu: Versek (1957)
  • T. Arghezi: Telehold (1958)
  • V. Alecsandri: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Válogatott versek (1958)
  • E. Jebeleanu: Kisebb költemények (1958)
  • Ötsarkú égi csillag (1959)
  • V. Alecsandri: Mezei hangverseny (1960)
  • A. Macedonski: Decemberi éj (1961)
  • B. Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1961)
  • M. Beniuc legszebb versei (1962)
  • M. Banuş: Aranycsináló (1963)
  • R. Graves: Homérosz leánya (1968)
  • Változott egekben (1969)
  • T. S. Eliot legszebb versei (1970)
  • M. Sorescu: Együtt álmodunk (1971)
  • Alexandru Macedonski legszebb versei (1972)
  • Z. Stancu: A piros fa (1973)
  • Octavian Goga legszebb versei (1974)
  • E. Sitwell: Káin árnyéka (1974)
  • K. Grahame: Szél lengeti a fűzfákat (1974)
  • Vasile Alecsandri legszebb versei (1975)
  • I. Minulescu: Nem az vagyok, akinek látszom (1977)
  • T. Arghezi: Ének az emberről (1980)

Források