„Mátyusföld” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2021. augusztus 23., 03:21-kori változata

Mátyusföld avagy Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem, németül Mattesland) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.

Nevének eredete

Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.

A régió történelme

Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a második világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.

A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.

Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.

A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:

– Szenci járás – a járás keleti része, a Dunasápújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket,

– Galántai járás – a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska,

– Nagyszombati járás – Apaj, Majtény és Súr,

– Vágsellyei járás – a teljes járás.

Források

Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 535. o. ISBN 963-05-1288-2
Novák, V.: A Mátyusföld történelmi meghatározása

További információk

Falu Mátyusföldön^{[halott link]}
Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005[1]
Görföl Jenő – Kovács László 2008: Középkori templomok – Mátyusföld és Zoborvidék

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 16. oldal E3

Martin György – Takács András 1981: Mátyusföldi népi táncok
Bakos József 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest
Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:
-- [[Szenci járás]] - a járás keleti része, a [[Dunasápújfalu]], [[Magyarbél]], [[Szenc]], [[Pozsonyboldogfa]] vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket.
+– [[Szenci járás]] – a járás keleti része, a [[Dunasápújfalu]], [[Magyarbél]], [[Szenc]], [[Pozsonyboldogfa]] vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket,
-- [[Galántai járás]] - a teljes járás, kivéve a korábban a [[Galgóci járás]]hoz tartozó [[Pusztakürt]] és [[Salgócska]].
+– [[Galántai járás]] – a teljes járás, kivéve a korábban a [[Galgóci járás]]hoz tartozó [[Pusztakürt]] és [[Salgócska]],
-- [[Nagyszombati járás]] - [[Apaj (Szlovákia)|Apaj]], [[Majtény]] és [[Súr (Szlovákia)|Súr]].
+– [[Nagyszombati járás]] – [[Apaj (Szlovákia)|Apaj]], [[Majtény]] és [[Súr (Szlovákia)|Súr]],
-- [[Vágsellyei járás]] - a teljes járás.
+– [[Vágsellyei járás]] – a teljes járás.
 == Források ==
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 == További információk ==
 *[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Deaki/pages/002_falu_matyusfoldon.htm Falu Mátyusföldön]{{Halott link|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Deaki/pages/002_falu_matyusfoldon.htm |date=2019-02 }}
-*Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005.[http://www.mek.oszk.hu/03300/03317/03317.pdf]
+*Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005[http://www.mek.oszk.hu/03300/03317/03317.pdf]
-*[[Görföl Jenő]] - [[Kovács László (pedagógus, 1946)|Kovács László]] 2008: Középkori templomok - Mátyusföld és Zoborvidék.
+*[[Görföl Jenő]] – [[Kovács László (pedagógus, 1946)|Kovács László]] 2008: Középkori templomok – Mátyusföld és Zoborvidék
 *{{Foldterkep|2005}} 16. oldal E3
-*[[Martin György]] - [[Takács András (néptáncos)|Takács András]] 1981: Mátyusföldi népi táncok.
+*[[Martin György]] – [[Takács András (néptáncos)|Takács András]] 1981: Mátyusföldi népi táncok
-*[[Bakos József (nyelvész)|Bakos József]] 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest.
+*[[Bakos József (nyelvész)|Bakos József]] 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest
 *[[Bacskády Ágoston]] 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.