„Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
}}
}}


A '''Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang''' a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban, a [[Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület|Tétényi-fennsíkon]] található [[barlang]].
A '''Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang''' a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban lévő [[Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület|Tétényi-fennsíkon]] található egyik [[barlang]].


== Leírás ==
== Leírás ==

A lap 2021. június 9., 09:43-kori változata

Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang
Hossz8,4 m
Mélység0,5 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés1,5 m
Tengerszint feletti magasság185 m
Ország Magyarország
TelepülésDiósd
Földrajzi tájTétényi-fennsík
Típuskifagyásos kőzetaprózódással keletkezett
Barlangkataszteri szám4710-6

A Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Tétényi-fennsíkon található egyik barlang.

Leírás

A Tétényi-fennsíkon, Érd és Diósd közigazgatási határának közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a Kaptárkői-barlang bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A diósdi Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található a természetes, ovális, 0,75 méter széles és 0,66 méter magas bejárata.

Porózus, középső miocén, bádeni mészkőben alakult ki. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége fél méter, a magassága egy méter, a függőleges kiterjedése másfél méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján.

Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak barlangjáró alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a Kaptárkői-barlanggal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.

Közelében található kaptárkövekről lett elnevezve. Előfordul irodalmában Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang (Gazda 2005) néven is.

Kutatástörténet

A Karszt és Barlang 1962. évi 1. félévi számában barlangnév nélkül írta le röviden Ozoray György a barlangot. A leírás szerint akkor nem volt járható méretű, a Kaptárkői-barlanggal majdnem párhuzamos járatú üreg. Bejárata a Kaptárkői-barlangtól pár méterre található és kőzetrés menti, felszíni oldással kialakult üreg. Az 1963-ban készült, Halász Árpád által írt kéziratban szintén le van írva barlangnév nélkül.

A Karszt és Barlang 1964. 2. félévi számában jelent meg a Kaptárkői-barlang barlangtérképén a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang alaprajz térképe hosszmetszettel és keresztmetszettel. A tanulmányban nincs név szerint említve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg alaprajz térképét hosszmetszettel és két keresztmetszettel saját felmérése alapján.

Irodalom

További információk