„Chira Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a elütés javítása |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
A szovjet csapatok 1944. szeptemberi bevonulásakor Boldog [[Romzsa Tódor]] – előzetes pápai engedéllyel, a szükséghelyzet miatt, [[Orosz Péter (püspök)|Orosz Péter]] mellett – püspökké szentelte. A görögkatolikus egyház felszámolása után paptársai többségével egyetértve nem volt hajlandó áttérni az ortodox egyházba, ezért [[1949]]. [[február 10.|február 10]]-én letartóztatták és [[Kijev]]ben 25 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték<ref name=katlexchr/> szovjetellenes agitáció és propaganda címén. Büntetését 1949 és 1956 között töltötte, [[Tajset]] ([[Irkutszki terület]]) és [[Kemerovo]] munkatáboraiban, főleg szénbányában és építkezéseken, valamint [[Omszk]]ban. [[1956]]-ban szabadlábra helyezték, ekkor visszatért [[Ungvár]]ra,<ref name=katlexchr/> majd a szülőfalujába ment, s ott mint titkos püspök végzett szertartásokat, többek között papokat is szentelt. |
A szovjet csapatok 1944. szeptemberi bevonulásakor Boldog [[Romzsa Tódor]] – előzetes pápai engedéllyel, a szükséghelyzet miatt, [[Orosz Péter (püspök)|Orosz Péter]] mellett – püspökké szentelte. A görögkatolikus egyház felszámolása után paptársai többségével egyetértve nem volt hajlandó áttérni az ortodox egyházba, ezért [[1949]]. [[február 10.|február 10]]-én letartóztatták és [[Kijev]]ben 25 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték<ref name=katlexchr/> szovjetellenes agitáció és propaganda címén. Büntetését 1949 és 1956 között töltötte, [[Tajset]] ([[Irkutszki terület]]) és [[Kemerovo]] munkatáboraiban, főleg szénbányában és építkezéseken, valamint [[Omszk]]ban. [[1956]]-ban szabadlábra helyezték, ekkor visszatért [[Ungvár]]ra,<ref name=katlexchr/> majd a szülőfalujába ment, s ott mint titkos püspök végzett szertartásokat, többek között papokat is szentelt. |
||
Néhány hónap után ismét letartóztatták, [[1957]]-ben öt évre ítélték. [[1962]]-ben<ref name=katlexchr/> a kazahsztáni [[Karagandi (település)|Karagandiba]] száműzték. Itt a szintén száműzött [[volgai németek]],<ref name=katlexchr/> lengyelek, litvánok, lettek és [[kazahsztáni ukránok|ukránok]] titkos lelkipásztora |
Néhány hónap után ismét letartóztatták, [[1957]]-ben öt évre ítélték. [[1962]]-ben<ref name=katlexchr/> a kazahsztáni [[Karagandi (település)|Karagandiba]] száműzték. Itt a szintén száműzött [[volgai németek]],<ref name=katlexchr/> lengyelek, litvánok, lettek és [[kazahsztáni ukránok|ukránok]] titkos lelkipásztora lett. Kifejezetten figyelt arra, hogy mindenkinek a saját rítusa szerint szolgáltassa ki a szentségeket. Miután [[1977]]-ben bejegyezték a karagandai római katolikus plébániát, ő segédlelkészi státuszba került. Több alkalommal látogatott rövid időre [[Kárpátalja|Kárpátaljára]], s ez alkalmakkor – pápai engedéllyel, a szükséghelyzet alapján – négy alkalommal is (1964, 1977, 1978, 1983) püspököt szentelt. Ezzel próbálta biztosítani a görögkatolikus egyház fennmaradását. |
||
1983-ban karagandai száműzetésében halt meg. Püspöki kinevezését egészen a halálos ágyáig titkolta. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 1997. december 14-én kezdődött el. |
1983-ban karagandai száműzetésében halt meg. Püspöki kinevezését egészen a halálos ágyáig titkolta. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 1997. december 14-én kezdődött el. |
||
A lap 2021. május 4., 22:47-kori változata
| Chira Sándor | |||||||||
| Született | 1897. január 17. Irhóc | ||||||||
| Elhunyt | Karagandi | ||||||||
| Állampolgársága | szovjet | ||||||||
| Nemzetisége | magyar | ||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||
| Tisztsége | segédpüspök (1944. szeptember – ) | ||||||||
| munkácsi görögkatolikus segédpüspök | |||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||
| Pappá szentelés | 1920. december 18. | ||||||||
| Püspökké szentelés | 1944. szeptember Munkács | ||||||||
| Szentelők | Romzsa Tódor (főszentelő) | ||||||||
| Hivatal | munkácsi görögkatolikus segédpüspök | ||||||||
| Hivatali idő | 1944–1983 | ||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||
| |||||||||
| Tisztelete | |||||||||
| Egyháza | görögkatolikus egyház | ||||||||
| Boldoggá vagy szentté avatási státusz | Isten szolgája | ||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Chira Sándor (Alexander Chira)[1] (Irhóc, 1897. január 17. – Karagandi, 1983. május 26. vagy 1983. május 6.) görögkatolikus teológiai tanár, titokban felszentelt munkácsi görögkatolikus segédpüspök.[2] Boldoggá avatása folyamatban van.
Élete
A helyi görögkatolikus parókus, Chira Kornél lelkész és Tabakovics Berta gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten végezte el. Teológiai tanulmányait a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte el. 1920. december 20-án Papp Antal munkácsi püspök nőtlenként szentelte pappá. Kiválóan, irodalmi szinten beszélt magyarul.[1]
1920 és 1922 között a munkácsi görögkatolikus püspökségen levéltáros és iktató, 1922 és 1923 között szülőfalujában, Irhócon parókus. 1923-24 között segédlelkész Kökényesen, 1924–49-ig teológiai tanár Ungváron. Itt több feladatot is betölt az évek során, volt a szeminárium spirituálisa, rektora és egyháztörténet- és kánonjog-tanára. A püspöki konzisztórium tanácsosa, pápai káplán, kanonok, erkölcstant és lelkipásztori teológiát tanított 1943-tól pápai prelátus.
A szovjet csapatok 1944. szeptemberi bevonulásakor Boldog Romzsa Tódor – előzetes pápai engedéllyel, a szükséghelyzet miatt, Orosz Péter mellett – püspökké szentelte. A görögkatolikus egyház felszámolása után paptársai többségével egyetértve nem volt hajlandó áttérni az ortodox egyházba, ezért 1949. február 10-én letartóztatták és Kijevben 25 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték[2] szovjetellenes agitáció és propaganda címén. Büntetését 1949 és 1956 között töltötte, Tajset (Irkutszki terület) és Kemerovo munkatáboraiban, főleg szénbányában és építkezéseken, valamint Omszkban. 1956-ban szabadlábra helyezték, ekkor visszatért Ungvárra,[2] majd a szülőfalujába ment, s ott mint titkos püspök végzett szertartásokat, többek között papokat is szentelt.
Néhány hónap után ismét letartóztatták, 1957-ben öt évre ítélték. 1962-ben[2] a kazahsztáni Karagandiba száműzték. Itt a szintén száműzött volgai németek,[2] lengyelek, litvánok, lettek és ukránok titkos lelkipásztora lett. Kifejezetten figyelt arra, hogy mindenkinek a saját rítusa szerint szolgáltassa ki a szentségeket. Miután 1977-ben bejegyezték a karagandai római katolikus plébániát, ő segédlelkészi státuszba került. Több alkalommal látogatott rövid időre Kárpátaljára, s ez alkalmakkor – pápai engedéllyel, a szükséghelyzet alapján – négy alkalommal is (1964, 1977, 1978, 1983) püspököt szentelt. Ezzel próbálta biztosítani a görögkatolikus egyház fennmaradását.
1983-ban karagandai száműzetésében halt meg. Püspöki kinevezését egészen a halálos ágyáig titkolta. Boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 1997. december 14-én kezdődött el.
Jegyzetek
- ↑ a b Nagy Ferenc SJ: A XX. század magyar és magyarul tudó püspökeinek szentelési leszármazása (magyar nyelven). Távlatok, 2006. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
- ↑ a b c d e Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.
