„Szent Péter és Pál-templom (Kiskunhalas)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Két évszámot javítottam.
1. sor: 1. sor:
{{Templom infobox|név=Szent Péter és Pál plébániatemplom|vallás=keresztény|védőszent=Szent Péter, Szent Pál|pap=Hozdik Zsolt|építése=1769-1770|egyházmegye=Kalocsa-Kecskemét|stílus=későbarokk|helyszín=Kiskunhalas, alsóváros|püspök=Bábel Balázs|felekezet=római katolikus|felszentelés=1770|felszentelő=Erdélyi József}}
{{Templom infobox|név=Szent Péter és Pál plébániatemplom|vallás=keresztény|védőszent=Szent Péter, Szent Pál|pap=Hozdik Zsolt|építése=1769-1770|egyházmegye=Kalocsa-Kecskemét|stílus=későbarokk|helyszín=Kiskunhalas, alsóváros|püspök=Bábel Balázs|felekezet=római katolikus|felszentelés=1770|felszentelő=Erdélyi József
|pozíciós térkép = Bács-Kiskun megye

|szélesség = N
⚫
A [[Kiskunhalas|kiskunhalasi]] [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom 1769-1770 közt épült Kiskunhalas alsóvárosban a [[Szentháromság]] téren. [[Barokk|Későbarokk]] stílusú, egytornyos, [[Hagymakupola|hagymakupolás]] templom. Eredetileg [[Hajó (építészet)|egyhajós]], majd [[Kereszthajó|kereszthajóssá]] bővítették.
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 25
|szélességi ívmásodperc =36.3
|hosszúság =E
|hosszúsági fok = 19
|hosszúsági ívperc = 28
|hosszúsági ívmásodperc =59.8
|szöveg pozíciója =
|kép=Kiskunhalas, római katolikus templom 2020 01.jpg
}}
⚫
A '''[[kiskunhalas]]i [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom''' 1769-1770 közt épült Kiskunhalas alsóvárosban a [[Szentháromság]] téren. [[Barokk|Későbarokk]] stílusú, egytornyos, [[Hagymakupola|hagymakupolás]] templom. Eredetileg [[Hajó (építészet)|egyhajós]], majd [[kereszthajó]]ssá bővítették.


== Története ==
== Története ==
Kiskunhalas területén a török kor előtt számos katolikus templom volt található. A [[török hódoltság]] alatt a város többször is elpusztult, ezáltal a város valamennyi temploma is eltűnt. A központban álló [[Keletelés|keletelt]] templom helyére a törökök által betelepített [[Ormánság|ormánsági]] [[Kálvinizmus|református]] magyarok építettek új templomot, akik ezek után a város többségét is adták. Ennek okán katolikus templomra úgymond nem is volt szükség, mivel az eredeti népesség eltűnt.
Kiskunhalas területén a török kor előtt számos katolikus templom volt található. A [[török hódoltság]] alatt a város többször is elpusztult, ezáltal a város valamennyi temploma is eltűnt. A központban álló [[Keletelés|keletelt]] templom helyére a törökök által betelepített [[ormánság]]i [[Kálvinizmus|református]] magyarok építettek új templomot, akik ezek után a város többségét is adták. Ennek okán katolikus templomra úgymond nem is volt szükség, mivel az eredeti népesség eltűnt.


Annak ellenére, hogy a város többsége református volt, a pusztákon szomszédos területekről érkezett katolikusok is éltek (főleg [[Béres|béresek]], [[Cseléd|cselédek]]), ezáltal szükség volt katolikus lelkigondozásra is, amit a [[Kiskunmajsa|Majsai]] plébános végzett, akivel rendszeresen konfliktus adódott. (Például előfordult olyan időszak, amikor az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] és a katolikus híveket is kizárólag a református lelkész keresztelte.)
Annak ellenére, hogy a város többsége református volt, a pusztákon szomszédos területekről érkezett katolikusok is éltek (főleg [[Béres|béresek]], [[Cseléd|cselédek]]), ezáltal szükség volt katolikus lelkigondozásra is, amit a [[Kiskunmajsa|Majsai]] plébános végzett, akivel rendszeresen konfliktus adódott. (Például előfordult olyan időszak, amikor az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] és a katolikus híveket is kizárólag a református lelkész keresztelte.)
19. sor: 30. sor:
* Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. Kiskun-Halas, 1926-36, 1993
* Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. Kiskun-Halas, 1926-36, 1993
* [http://halasplebania.hu/templom_tortenet.php A templom honlapja]
* [http://halasplebania.hu/templom_tortenet.php A templom honlapja]

[[Kategória:Magyarország 18. századi építményei]]
[[Kategória:Kiskunhalas]]
[[Kategória:Barokk építészet]]
[[Kategória:A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye templomai és kápolnái]]

A lap 2021. január 23., 20:46-kori változata

Szent Péter és Pál plébániatemplom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeKalocsa-Kecskemét
VédőszentSzent Péter, Szent Pál
Püspök(ök)Bábel Balázs
Pap(ok)Hozdik Zsolt
Építési adatok
Építése1769-1770
Stíluskésőbarokk
Felszentelés1770
FelszentelőErdélyi József
Elérhetőség
TelepülésKiskunhalas
HelyKiskunhalas, alsóváros
Elhelyezkedése
Szent Péter és Pál plébániatemplom (Bács-Kiskun vármegye)
Szent Péter és Pál plébániatemplom
Szent Péter és Pál plébániatemplom
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
é. sz. 46° 25′ 36″, k. h. 19° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 36″, k. h. 19° 28′ 60″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter és Pál plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A kiskunhalasi Szent Péter és Pál római katolikus templom 1769-1770 közt épült Kiskunhalas alsóvárosban a Szentháromság téren. Későbarokk stílusú, egytornyos, hagymakupolás templom. Eredetileg egyhajós, majd kereszthajóssá bővítették.

Története

Kiskunhalas területén a török kor előtt számos katolikus templom volt található. A török hódoltság alatt a város többször is elpusztult, ezáltal a város valamennyi temploma is eltűnt. A központban álló keletelt templom helyére a törökök által betelepített ormánsági református magyarok építettek új templomot, akik ezek után a város többségét is adták. Ennek okán katolikus templomra úgymond nem is volt szükség, mivel az eredeti népesség eltűnt.

Annak ellenére, hogy a város többsége református volt, a pusztákon szomszédos területekről érkezett katolikusok is éltek (főleg béresek, cselédek), ezáltal szükség volt katolikus lelkigondozásra is, amit a Majsai plébános végzett, akivel rendszeresen konfliktus adódott. (Például előfordult olyan időszak, amikor az evangélikus és a katolikus híveket is kizárólag a református lelkész keresztelte.)

A változás 1766-ban történt, amikor Mária Terézia parancsolta, hogy a város ajándékozzon telket a katolikus egyháznak, és építsenek fel rajta egy templomot. 1769-ben el is kezdték építeni Gföller Jakab vezetésével, majd egy évre rá, 1770-ben fel is szentelte Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére az akkori csongrádi esperes Erdélyi József. Ezzel egy időben katolikus népességet telepítettek be az alsóvárosba, amit „Lázárnak” kezdtek hívni, mivel így hívták az első oda települt családot. Első plébánosa Schrodt Imre volt, aki eredetileg 6 évig volt Halason káplán mielőtt plébános lett. 1771-ben hagyta el Halast.

A helyi katolikus közösség egyre nagyobb lett, és kinőtték ezt a már akkora kicsinek számító templomot. Ennek okán 1937-ben lebontották a régi szentélyt és az egyhajós templomot egy kereszthajóval bővítették és egy nagyobb szentélyt építettek hozzá. Ezután 1944-ben Karol Malcyk és Pawlik Milanda, egy Lengyelországból a második világháború alatt befogadott házaspár festette ki a templomot belülről. (A környéken számos más templomot is ők festettek ki ezidőben.)

A 250. emlékévhez kapcsolódóan számos felújítási munkálat történt. Több év alatt elújították a barokk stílusú oltárt, mellékoltárokat és a belső festést is.

Források

  • Ö. Kovács József, Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 2001.
  • Ö. Kovács József, Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 2005.
  • Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. Kiskun-Halas, 1926-36, 1993
  • A templom honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Péter_és_Pál-templom_(Kiskunhalas)&oldid=23479079”