„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. október 26., 20:07-kori változata

A Kenyérmezői-patak a Budai-hegység északnyugati részén ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost érintve, végül Esztergom közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta. A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát 1990-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.

A 2004-es szennyezés

2004. július 30-án a dorogi Onyx Kft. – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott Kenyérmezői-patakba, azon keresztül a Dunába. Az itt található csápos- és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét. A szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyetzette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyyaztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló és rák fajták.

A 2005-ös szennyezés

2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.

Külső hivatkozások

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 [[Kategória:Magyarország patakjai]]
 [[Kategória: Környezetszennyezés]]
+[[Kategória:Dorog]]