„Skåne tartomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 63. sor: | 63. sor: | ||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
{{Bővebben|Skåne tartomány kultúrája}} |
{{Bővebben|Skåne tartomány kultúrája}} |
||
== Nyelv == |
|||
Skåne nyelvjárása régen még sokkal közelebb állt a [[dán nyelv]]hez (elsősorban annak keleti nyelvjárásaihoz). Egyes nyelvészek a különállónak sorolják be a régi ''scaniai nyelvet.'' Skåne lakossága ma svéd nyelvjárást beszél, amelybe beépültek a régi scaniai nyelv elemei. Csak néhány öregember maradt, aki valószínűleg beszéli ezt az ősi nyelvet. |
|||
== Címer == |
== Címer == |
||
A lap 2020. május 25., 19:54-kori változata
| Skåne tartomány | |
 | |
 | |
| Skåne tartomány címere | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Történelmi országrész | Götaland |
| Megye | Skåne megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 386 530 fő (2020. dec. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | |
| Összesen | 10 939 km² |
| Jellegzetes virág | |
| svédül | Prästkrage (Margaréta) |
| latinul | Leucanthemum vulgare |
| Jellegzetes állat | Gímszarvas (Kronhjort) |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 55° 48′, k. h. 13° 37′Koordináták: é. sz. 55° 48′, k. h. 13° 37′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skåne tartomány témájú médiaállományokat. | |
Skåne (ejtsd „szkóne”) Svédország egyik történelmi tartománya Dél-Svédországban. Szomszédai: Halland, Småland és Blekinge tartományok.
Megye
A tartomány határai megközelítőleg egybeesnek a megye határaival.
Történelem
A tartomány a középkorban Dániához tartozott. A roskildei béke után egész Skåne Svédország birtokába került. Bornholm fellázadt és visszaadták Dániának, míg a többi tartományt lassanként beolvasztották Svédországba. 1719-ben Skåne volt az utolsó, amely Svédország tartománya lett.
1979-ben létrejött a jobboldali populista Skånepartiet vagy másnéven Scania párt, amelynek céljai között szerepelt Skåne függetlenségének elérése Svédországtól. Utóbb változott a párt álláspontja és már csak az autonómia növelését, valamint a svéd centralizáció megszüntetését követelték. A közelmúltban ismét erősödik a párt szeparatista irányvonala.
Földrajz
- Legmagasabb hegycsúcs: Söderåsen, 212 méter
- Legalacsonyabb pont: Kristianstad, -2.7 méter
- Legnagyobb tó: Ivösjön-tó
- Nemzeti parkok: Dalby Söderskog, Söderåsen, Stenshuvud
Települések
- Lásd még: a Svédország városai cikket
- Malmö, 280,415
- Helsingborg, 97,122
- Lund, 82,800
- Kristianstad, 35,711
- Landskrona, 30,499
- Trelleborg, 28,290
- Ängelholm, 23,240
- Hässleholm, 18,500
- Ystad, 18,350
- Eslöv, 17,748
- Staffanstorp, 14,808
- Höganäs, 14,107
- Kävlinge, 9,049
- Furulund, 4,180
Kultúra
Nyelv
Skåne nyelvjárása régen még sokkal közelebb állt a dán nyelvhez (elsősorban annak keleti nyelvjárásaihoz). Egyes nyelvészek a különállónak sorolják be a régi scaniai nyelvet. Skåne lakossága ma svéd nyelvjárást beszél, amelybe beépültek a régi scaniai nyelv elemei. Csak néhány öregember maradt, aki valószínűleg beszéli ezt az ősi nyelvet.
Címer
A címert 1660-ban, X. Károly Gusztáv svéd király temetésekor kapta. A címert Malmö címeréből mintázták. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.
Jegyzetek
- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
- Skåne – Turista információk
Svédország tartományai (landskap) | |||
|---|---|---|---|
 |  | ||
