„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kat |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép: Kmezopatak.jpg|thumb|220 px|Kenyérmezői-patak Dorogon]] |
|||
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]]. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt. |
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]]. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt. |
||
A lap 2007. október 17., 16:38-kori változata
A Kenyérmezői-patak a Budai-hegység északnyugati részén ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost érintve, végül Esztergom közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta. A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát 1990-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.
A 2004-es szennyezés
2004. július 30-án a dorogi Onyx Kft. – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott Kenyérmezői-patakba, azon keresztül a Dunába. Az itt található csápos- és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét. A szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyetzette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyyaztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló és rák fajták.
A 2005-ös szennyezés
2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.
Külső hivatkozások
- http://index.hu/politika/belfold/dorog7511/
- http://index.hu/politika/bulvar/eszterg0805/
- http://index.hu/politika/bulvar/mereg0809u/
- http://index.hu/politika/bulvar/olaj0731u/
- http://hvg.hu/hvgfriss/2005.33/200533HVGFrissa161.aspx
- http://hvg.hu/itthon/20050811rakkelto.aspx
- http://www.pilisinfo.hu/archivum/vizszennyezes_04_08_02.htm