„A hétfő szombaton kezdődik” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Magyarul
47. sor: 47. sor:
* Janus Poluektovics Nyevsztrujev, igazgató
* Janus Poluektovics Nyevsztrujev, igazgató
* Gorinics Naina Kijevna, anyóka
* Gorinics Naina Kijevna, anyóka

== Magyarul ==
* ''Nehéz ​istennek lenni / A hétfő szombaton kezdődik'' ([[Kossuth Kiadó]], Budapest, 1971, fordította: Gellért György, illusztrálta: [[Würtz Ádám]])
* ''A ​hétfő szombaton kezdődik'' ([[Kozmosz Fantasztikus Könyvek|Galaktika Fantasztikus Könyvek]], [[Metropolis Media]], Budapest, 2012, fordította: Gellért György) {{ISBN|9786155158100}}
* ''A ​hétfő szombaton kezdődik'' (Metropolis Media, Budapest, 2014, fordította: Gellért György, [[E-könyv]]) {{ISBN|9786155158674}}


== Feldolgozások ==
== Feldolgozások ==

A lap 2020. április 10., 13:19-kori változata

A ​hétfő szombaton kezdődik
SzerzőArkagyij és Borisz Sztrugackij
FőszerkesztőNémeth Attila
Burger István (sorozatszerkesztő)
Eredeti címПонедельник начинается в субботу
Ország Szovjetunió,  Oroszország
Nyelvorosz
TémaAlternatív történelem
Műfajregény
SorozatGalaktika Fantasztikus Könyvek
KövetkezőMese a Trojkáról
Kiadás
KiadóDetskaya Literatura
Kiadás dátuma1965
Magyar kiadóMetropolis Media
Magyar kiadás dátuma2012
FordítóGellért György
BorítógrafikaSallai Péter
Média típusakönyv
Oldalak száma248
ISBNISBN 9786155158100
SablonWikidataSegítség

A ​hétfő szombaton kezdődik (oroszul: Понедельник начинается в субботу) Arkagyij és Borisz Sztrugackij szovjet (orosz) író 1965-ben megjelent humoros fantasztikus regénye. Ezzel a regényükkel kerültek be a nemzetközi sci-fi élvonalába.

A mű megjelenéskor a Szovjetunióban a fantasy műfaja formálisan nem létezett, ezért belefoglalták a tudományos fantasztikus irodalomba. A regény az 1960-as évek szovjet utópiájának egyik legkülönlegesebb megtestesülése. A szerzők azon álmának művészi megvalósítása, hogy egy modern tehetséges ember a tudományos kreativitásra és az univerzum titkainak megismerésére koncentráljon, ne a hivatali bürokrácia útvesztőiben bolyongjon. A szatirikus motívumok jelentős szerepet játszanak a történetben, ezzel az opportunistákat, a bürokratákat és az áltudományok gazembereit teszik nevetségessé.

Önálló kötetként Magyarországon 2012-ben jelent meg a Metropolis Media Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában.[1]

Történet

A történet három részből áll: Hűhó a dívány körül, Hiúságok hiúsága, Mindenféle hűhó. Az első rész bevezető, előkészítő szerepet tölt be, a második szatirikus és polemikus jellegű, a harmadik a tudományos kreativitás természetének feltárására törekszik, valamint arra, hogy a képzelet és gondolkodás képessége milyen fontos szerepet játszik az életben.

Szása Privalov, a leningrádi fiatal programozó nyaralni megy, amikor egy erdőben felvesz két stoppost, akikről kiderül, hogy a közeli helyi intézet két alkalmazottja. A két férfi felajánlja, hogy Privalov dolgozzon az ő cégüknél, és azt is elintézik, hogy Szása ne az autójában aludjon, hanem fedett helyen egy házban. Este azonban kiderül, hogy a programozó egy felettébb különös helyre került. A varázslatos tükör, egy hatalmas beszélő kandúr, egy kútban élő csuka, amely a férfi vágyainak teljesítését kínálja, a valóságnak érzékelt furcsa álmok Privalov számára elsősorban érdekes anyagnak tűnnek kíváncsiságának kielégítésére. A településen is folyamatosan zajlanak szokatlan események, Privalov fokozatosan arra a következtetésre jut, hogy ezeknek a furcsa, szürreális dolgoknak mégis bele kell illeszkedniük valamilyen rendszerbe.

Szása is az észak-oroszországi Szolovencben működő szupertitkos BOVATKI (Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete)[2] munkatársa lesz. Ebben a különös intézetben bürokraták, szakemberek, de boszorkányok és varázslók is dolgoznak. Hasznos vagy teljesen haszontalan dolgokkal kísérletezzenek. A mágiát kutatják, a szovjet szocializmus körülményei között, ahol a tervgazdálkodás miatt időnként hiányoznak a legfontosabb alapanyagok. Gyakran előfordulnak a kutatások közben balesetek, amiket természetesen el kell titkolniuk. A munkatársak a fafejű bürokrata főnök által biztosított rendkívül szűk keretek között próbálnak kreatívak lenni, hogy néha egyáltalán valamit valóban kutatni tudjanak.

Utalások

A könyv számos hivatkozást tartalmaz közismert orosz népmesékre, gyermektörténetekre, mitológiai alakokra: Baba-Jaga (Баба-Яга), a tanult macska, a szláv sárkány, dzsinnek, Káin, stb. Ezek a lények, emberek a tudományos kutatás tárgyaként vagy az intézet tagjaként szerepelnek.

Szereplők

  • Alekszandr Ivanovics Privalov, Szása, programozó
  • Janus Poluektovics Nyevsztrujev, igazgató
  • Gorinics Naina Kijevna, anyóka

Magyarul

Feldolgozások

  • 1965-ben a könyv alapján tévéjátékot készítettek.
  • A Varázslók[3] című tévéfilm (1982) eredetileg a regény második részének adaptálása. Konstantin Bromberg rendező azonban a forgatókönyvet elsősorban a társadalmi kommentárok miatt elutasította, és a dramaturgoknak romantikus komédiává kellett átírniuk a történetet. Ennek eredményeként a film szinte semmilyen hasonlóságot nem mutatott a regénnyel.
  • 2015-ben a Teterin Filmstúdió megszerezte az adaptáció jogát, és a könyv alapján tervezi egy játékfilm bemutatását.

Jegyzetek

  1. Korábban a Nehéz ​istennek lenni / A hétfő szombaton kezdődik kötetben megjelent a Kossuth Kiadónál, 1971-ben.
  2. Az intézet neve az eredeti, orosz változatban NIICSAVO = semmi.
  3. Charodei (1982) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Monday Begins on Saturday című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk