„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnám]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád {{kínai|[[Hsziungnuk|xiongnu]]|[[Hsziungnuk|hsziungnu]]}}kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien (diplomata)|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien (diplomata)|Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő {{kínai|[[Kusánok|yuezhi]]|[[Kusánok|jüecsi]]}} néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi kínai császár|Kangxi]]|[[Kang-hszi kínai császár|Kang-hszi]]}}ig. |
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnám]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád {{kínai|[[Hsziungnuk|xiongnu]]|[[Hsziungnuk|hsziungnu]]}}kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien (diplomata)|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien (diplomata)|Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő {{kínai|[[Kusánok|yuezhi]]|[[Kusánok|jüecsi]]}} néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi kínai császár|Kangxi]]|[[Kang-hszi kínai császár|Kang-hszi]]}}ig. |
||
A történészek megítélése nem egyforma. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a {{kínai|xiongnu|hsziungnu}} fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják {{kínai|[[Csin Si Huang-ti|Qin Shi Huang Di]]|[[ |
A történészek megítélése nem egyforma. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a {{kínai|xiongnu|hsziungnu}} fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják {{kínai|[[Csin Si Huang-ti|Qin Shi Huang Di]]|[[Csin Si Huang-ti]]}}hez.<ref>[http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html Zizhi Tongjian, vol. 22] {{Wayback|url=http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html |date=20010415084221 }}.</ref> Hozzá hasonlóan {{kínai|Wu|Vu}} is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.<ref>Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3</ref> |
||
== Költészete == |
== Költészete == |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
<poem> |
<poem> |
||
LI ASSZONY SIRATÁSA |
LI ASSZONY SIRATÁSA |
||
Selyemruhája többé nem zizeg. |
Selyemruhája többé nem zizeg. |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
* {{cite book | title=China: "Its History and Culture" | isbn=0-07-043424-7 | author=W. Scott Morton | last=Morton | first=W. Scott }} |
* {{cite book | title=China: "Its History and Culture" | isbn=0-07-043424-7 | author=W. Scott Morton | last=Morton | first=W. Scott }} |
||
== |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
* [[A Han-dinasztia családfája]] |
* [[A Han-dinasztia családfája]] |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
{{csonk-történelem}} |
{{csonk-történelem}} |
||
{{DEFAULTSORT:Vu ti 1}} |
{{DEFAULTSORT:Vu ti 1}} |
||
[[Kategória:Kínai császárok]] |
[[Kategória:Kínai császárok]] |
A lap 2020. január 5., 17:01-kori változata
Liu Csö ( ) | |
Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Csö ( )[1] (彘), később Cse[2] (徹) Tiszteletbeli név: Tong ( )[3] Halál utáni név: Vu ( ) | |
Kína császára | |
Vu-ti ( ) | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 141. március 9. – i. e. 87. március 29. | |
Elődje | Jǐngdì ( ) |
Utódja | Zhāodì ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nyugati Han |
Született | i. e. 156 Csangan |
Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
Édesapja | Csing Ti ( ) |
Édesanyja | Vang Cse ( ) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Csen Csiao ( ) |
Házastársa | Vej Ce-fu ( ) |
Gyermekei | Vej Csang ( ) (衛長公主) Jang Si ( ) (陽石公主) Csu Ji ( ) (諸邑公主) Li Taj ( ) (戾太子劉據) Liu Po ( ) (昌邑哀王劉髆) Liu Hung ( ) (齊懷王劉閎) Liu Tan ( ) (燕刺王劉旦) Liu Hszü ( ) (廣陵厲王劉胥) Csao ( ) (昭帝劉弗陵) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Han Vu-ti ( ) (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156[4] – i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö ( ) (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnámig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnu ( )kat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csien ( )t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő jüecsi ( ) néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu császár ( ) 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hszi ( )ig.
A történészek megítélése nem egyforma. Vu császár ( ) megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu ( ) fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-ti ( )hez.[6] Hozzá hasonlóan Vu ( ) is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]
Költészete
Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu császár ( ) több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]
LI ASSZONY SIRATÁSA
Selyemruhája többé nem zizeg.
Márványlépcsőjét por lepi. Nem él.
Üres szobája csöndes és hideg.
Künn ajtajánál száradó levél.
Ki csöndesíti el a bús szivet,
mely egyre vágyik és remél?
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Jegyzetek
- ↑ Apja álmot látott, melyben az elhunyt Kao Cu ( ) javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
- ↑ Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
- ↑ Hszün Ju ( ) feljegyzései alapján; más források nem említik.
- ↑ néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
- ↑ Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
- ↑ Zizhi Tongjian, vol. 22 Archiválva 2001. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
- ↑ Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o.. ISBN 0-07-043424-7
Források
- Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989).
- Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi.
- Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi.
- Han Ji by Xun Yue
- Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture". ISBN 0-07-043424-7
Kapcsolódó szócikkek
Előző uralkodó: Csing-ti |
|
Következő uralkodó: Csao-ti |