„Lucius Tarquinius Superbus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások |
Álneve: Kiskaracsony Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből --> |
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből --> |
||
|művésznév = |
|művésznév = |
||
|álnév = <!-- Wikidata: |
|álnév = <!-- Wikidata:Kiskaracsony --> |
||
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 --> |
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 --> |
||
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 --> |
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 --> |
A lap 2019. december 18., 13:38-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Lucius Tarquinius Superbus | |
Született | i. e. 6. század ókori Róma |
Elhunyt | i. e. 495 Cumae |
Állampolgársága | római |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | nem ismert Gnaeus Tarquinius |
Foglalkozása | uralkodó |
Tisztsége | római király (i. e. 534 – i. e. 509) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Tarquinius Superbus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lucius Tarquinius Superbus (a hagyomány szerint élt ? – Kr. e. 495 körül, uralkodott Kr. e. 535 – Kr. e. 509) volt az ókori Római Királyság utolsó legendás királya. Folyamatosan háborúkat vezetett Itália népei ellen, népét pedig a terror eszközeivel tartotta kordában. Mikor engedte, hogy fia megerőszakolja Lucretiát, egy tisztes római asszonyt, Lucretia férje, Lucius Tarquinius Collatinus és társa, Lucius Iunius Brutus elűzték a király fiát.
Az ifjabb Tarquinius is nagy építő volt; Etruriából hozatott mestereket, munkásokat pedig a volscus és latin háborúk foglyai szolgáltattak. Befejezte a cloaca maximát és a capitoliumi templomot. E hatalmas épület pincéjében tartották zár alatt a jóskönyveket, melyeket a cumaei Sibylla ajánlott fel Róma királyának. Az ihletett jósnő szavai szerint a városnak, sőt talán a világnak sorsa volt bennök megírva, s a kilenc könyvért értéköknek megfelelő összeget követelt. Tarquinius sokallta az árt; Sibylla eltávozott, s három könyvet tűzbe dobván, a megmaradt hatot ismét ugyanezért az árért kinálta. A király természetesen drágállotta, mire a Sibylla újra elégetett három könyvet, s az utolsó három könyvért is annyit kért, mint előbb. Ekkor végre Tarquinius megadta az összeget, s a háromszoros árú könyveket ezentúl a római állam legszentebb kincsei gyanánt őrizték. A legnagyobb válságok között időről időre ünnepiesen fölnyitották; a nagy tisztviselő, akire őrizetük bízva volt, jóslatot kért belőlük, s többször vált így a papok és nemesek kezében a kormányzás fontos eszközévé. E Sibylla-könyvek jelzik a görög szellem hatásának kezdetét Rómára.
További információk
Előző uralkodó: Servius Tullius |
|
Következő uralkodó: nincs Római Köztársaság |