Lucius Iunius Brutus
| Lucius Iunius Brutus | |
| Brutus büsztje a római Capitolium Múzeumban | |
| Római Köztársaság consul | |
| Hivatali idő i. e. 510[1] vagy i. e. 506[2] – i. e. 509 vagy i. e. 505 |
|
| Előd | nincs |
| Utód | Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus |
| Utód | Publius Valerius Publicola consul suffectus |
|
|
|
| Született | i. e. 6. század ókori Róma |
| Elhunyt | i. e. 509 Silva Arsia |
|
|
|
| Foglalkozás | politikus |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Iunius Brutus témájú médiaállományokat.
|
|
Lucius Iunius Brutus (? – Kr. e. 509) hagyományosan a Római Köztársaság alapítójának és az első consulnak tekintett politikus, a későbbi Iunius nemzetség ősapja, így a legismertebb Iunius, Marcus Iunius Brutus felmenője is. Apja neve Marcus Iunius Brutus, és bátyját is Marcus Iunius Brutusnak hívták. Életéről igen kevés konkrétum ismert, mivel a Brennus vezette fosztogatás (i. e. 390 vagy i. e. 387) alkalmával szinte minden korábbi feljegyzést megsemmisítettek. A hagyomány szerint Brutus vezette a felkelést az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus ellen, mivel annak fia meggyalázta egyik nőrokonát (Lucretia, aki az esemény után öngyilkosságot követett el). Titus Livius szerint a király a testvérét gyilkolta volna meg.
Brutus a király elűzése után a 300 főre bővített senatus kezébe adta a hatalmat, majd megválasztották az első két praetort. A consuli magistratum létrehozására csak néhány évtized múltán került sor, Róma első consulja Brutus lett, közösen egy Tarquiniusszal, ami talán a köztársaság kialakulása hagyományos képének felülvizsgálatára is okot adhat. Titus Livius szerint Róma városa ekkor esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyt maga felett.
Livius alapján Brutus a consuli évében halt meg az etruszkokkal (Arruns Tarquinius) vívott csatában.
Több kutató szerint Brutus consulsága csak későbbi megtoldása a consuli listáknak.
Források[szerkesztés]
- ↑ Marcus Terentius Varro alapján
- ↑ Titus Livius alapján
- Titus Livius (Cassiodorus krónikájában fennmaradt konzuljegyzék)
- Marcus Terentius Varro: De vita populi Romani
| Elődei: nincs - a magistratum létrehozása |
|
Utódai: Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus és Publius Valerius Publicola consul suffectus |
|

