Lucius Iunius Brutus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lucius Iunius Brutus
Capitoline Brutus Musei Capitolini MC1183.jpg
Brutus büsztje a római Capitolium Múzeumban
Római Köztársaság consul
Hivatali idő
i. e. 510[1] vagy i. e. 506[2]i. e. 509 vagy i. e. 505
Előd nincs
Utód Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus
Utód Publius Valerius Publicola consul suffectus

Született i. e. 6. század
Ókori Róma
Elhunyt i. e. 509

Lucius Iunius Brutus (meghalt i. e. 509) hagyományosan a Római Köztársaság alapítójának és az első consulnak tekintett politikus, a későbbi Iunius nemzetség ősapja, így a legismertebb Iunius, Marcus Iunius Brutus felmenője is. Apja neve Marcus Iunius Brutus, és bátyját is Marcus Iunius Brutusnak hívták. Életéről igen kevés konkrétum ismert, mivel a Brennus vezette fosztogatás (i. e. 390 vagy i. e. 387) alkalmával szinte minden korábbi feljegyzést megsemmisítettek. A hagyomány szerint Brutus vezette a felkelést az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus ellen, mivel annak fia meggyalázta egyik nőrokonát (Lucretia, aki az esemény után öngyilkosságot követett el). Titus Livius szerint a király a testvérét gyilkolta volna meg.

Brutus a király elűzése után a 300 főre bővített senatus kezébe adta a hatalmat, majd megválasztották az első két praetort. A consuli magistratum létrehozására csak néhány évtized múltán került sor, Róma első consulja Brutus lett, közösen egy Tarquiniusszal, ami talán a köztársaság kialakulása hagyományos képének felülvizsgálatára is okot adhat. Titus Livius szerint Róma városa ekkor esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyt maga felett.

Livius alapján Brutus a consuli évében halt meg az etruszkokkal (Arruns Tarquinius) vívott csatában.

Több kutató szerint Brutus consulsága csak későbbi megtoldása a consuli listáknak.

Brutus büsztje profilból
Pénzérme Ahala és Brutus arcképével (i. e. 45 körül)


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődei:
nincs - a magistratum létrehozása
Consul
i. e. 509
Kollégája:
Lucius Tarquinius Collatinus
SPQR
Utódai:
Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus
és
Publius Valerius Publicola consul suffectus