„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória cseréje alkategóriára |
→Kapcsolódó szócikkek: Felesleges kategória eltávolítása |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
[[Kategória:1919-ben született személyek]] |
[[Kategória:1919-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:2003-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:2003-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Romániai magyarok]] |
|||
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
||
[[Kategória:Magyar szociológusok]] |
[[Kategória:Magyar szociológusok]] |
A lap 2019. december 3., 05:16-kori változata
Imreh István | |
Csomafáy Ferenc felvétele | |
Született | 1919. szeptember 12. Sepsiszentkirály |
Elhunyt | 2003. január 31. (83 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | román[1] |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Imreh István |
Foglalkozása | történész |
Kitüntetései | MTA külső tagja Kriterion-koszorú |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Imreh István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Díjak, elismerések
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Kékesi Márk Zoltán: Dimitrie Gusti és a bukaresti monografikus szociológiai iskola
Források
- Benkő Samu: Imreh István (1919-2003). Magyar Tudomány, 5. sz. (2003)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Imreh István lásd 256. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk
- Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. március)