„Nóti Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Házasságkötései hivatkozásokkal.
Hársfa (vitalap | szerkesztései)
367 szerkesztés
Színpadi műve, nagyoperett
201. sor: 201. sor:
* Szeressük egymást (író)
* Szeressük egymást (író)
* Vonósnégyes (író)
* Vonósnégyes (író)

=== Fővárosi Operettszínház ===

* [[Kemény Egon]] - [[Nóti Károly]] - [[Földes Imre (színműíró)|Földes Imre]] - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, [[Gombaszögi Ella]], Fejes Teri, [[Somogyi Nusi]], Latabár Kálmán, [[Nagy István (színművész, 1909–1976)|Nagy István]], [[Gozmány György]], [[Zentai Ferenc (színművész)|Zentay Ferenc]], [[Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)|id. Latabár Árpád]], [[Pártos Gusztáv]], [[Temessy Hédi]], [[Zsolnai Hédi|Zsolnay Hédi]], [[Petress Zsuzsa]]. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. [[Karády Katalin]], Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

===Önálló kötetei===
===Önálló kötetei===


A lap 2019. november 16., 14:20-kori változata

Nóti Károly
SzületettNóti Károly
1892. február 1.
Tasnád
Elhunyt1954. május 28. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRosenberger Irén
(h. 1919–1920)
Schiller Margit
(h. 1925–1954)
SzüleiNóti Géza
Lőwinger Róza
Foglalkozásaíró, újságíró, forgatókönyvíró, kabarészerző
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-6-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nóti Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nóti Károly (Tasnád, 1892. február 1. – Budapest, 1954. május 28. vagy május 29.[1]) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, kabarészerző.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte el. Kolozsvárott jogot végzett.

Vasúti tisztviselő, a kolozsvári Keleti Újság munkatársa volt 1918-tól. 1919-ben az Apollóban debütált, mint kabarészerző. 1923-tól Budapesten élt és dolgozott. 1923–1930 között a Terézkörúti Színpad írója volt. 1925-26-ban szerkesztette a Pesti est. Mozgókép otthon, revüt (Pesti Est Moziműsor Vállalat). Az 1920-as évek második felében a pesti kabaré meghatározó egyénisége lett. 1930–1933 között Berlinben élt. 1940–1941 között a Pódium Irodalmi Kabarénál dolgozott. 1947–1949 között a Pódium Kabaré dramaturgja volt.

Eredeti komikus ötletek, eleven párbeszédek, jó színpadtechnika jellemezte műveit.

Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1919–1920 kötött Rosenberger Irén volt, akivel Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[2] 1925. június 23-án ismét megnősült. Budapesten feleségül vette Schiller Jónás és Steiner Katalin lányát, Margitot.[3]

Művei

Forgatókönyvíróként

  • Félrelépések (1930)
  • A legszebb férfi az államban (1931)
  • A helyőrség réme (1931)
  • Sztárjkol a gólya (1931)
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Az özvegy menyasszony (1931)
  • Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1933)
  • Minden a nőért! (1933)
  • Frakkban és klakkban (1935)
  • Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
  • Az új rokon (1935)
  • Kismama (1935)
  • Három sárkány (1936)
  • Dunaparti randevú (1936)
  • Viki (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Fizessen, nagysád! (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Hol alszunk vasárnap? (1937)
  • Maga lesz a férjem (1937)
  • Magdát kicsapják (1938)
  • Beszállásolás (1938)
  • Erzsébet királyné (1940)
  • Csákó és kalap (1940)
  • Sok hűhó Emmyért (1940)
  • Behajtani tilos! (1941)
  • András (1941)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Ez történt Budapesten (1943)
  • Ördöglovas (1943)
  • Fehér vonat (1943)
  • Afrikai vőlegény (1944)
  • Hazugság nélkül (1945)
  • Budapesti tragédia (1945)
  • Civil a pályán (1951)
  • A szívek csárdása (1951)
  • A képzett beteg (1952)
  • Péntek 13 (1953)
  • Fel a fejjel (1954)
  • Nyitott ablak (1988)
  • Hyppolit (1999-remake)

Íróként

  • A tisztességes asszony (1919)
  • Angyalok (1920)
  • Párbaj előtt (1920)
  • Az oroszlánszelídítő (1923)
  • Egy ablak kiadó (1923)
  • Piros bugyelláris (1924)
  • A vadállat (1926)
  • A delejes ember (1926)
  • Közgazdaság (1926)
  • Lélekmentők (1926)
  • Kötő u. 6. - Kolozsvári kép (1926)
  • Bújócska (1926)
  • Piros bugyelláris (1926)
  • A vekker-óra (1926)
  • Bertalan mint vendég (1926)
  • Szakértelem (1927)
  • Sárga-zöld-piros (1927)
  • Inspekció (1927)
  • Kontra, gyerünk! (1927)
  • Házasságlevél (1927)
  • A nyúl (1927)
  • A motor (1927)
  • A hirtelen ember (1927)
  • A horgászás (1927)
  • Szecskavágó (1927)
  • A pulyka (1927)
  • Katicabogár (1927, 1931)
  • A portré (1927)
  • A cég arája (1928)
  • Majd a Jegenye (1928)
  • A gyáva fráter (1928)
  • A fekete kéz (1928)
  • A diéta (1928)
  • Évforduló (1928)
  • A bonviván (1928)
  • A nagybácsi (1928)
  • A jégtáblán (1928)
  • A pampák bikája (1928)
  • Az apja lánya (1929)
  • A lélekidomár (1929)
  • Éjjel a háztetőn (1929)
  • Körmenet (1929)
  • Az Emke sarkán (1929)
  • Hej, színművész, színművész... (1929)
  • Nyitott ablak (1929)
  • A freskó (1929)
  • Weekend (1929)
  • Az antennabetyár (1930)
  • A holdkóros (1930)
  • A jó ember nem rossz (1931)
  • Az aszfaltbetyár (1932)
  • Halló, itt a rádió (1933)
  • Hamis bukás (1933)
  • Siralomházban (1933)
  • Az óvatos ember (1934)
  • Dr. Boglya János (1935)
  • A néma férj (1936)
  • A gomba (1936)
  • Ó, szeress! (1936)
  • A holdkóros férj (1936)
  • Féltékenység (1936)
  • Új metódus (1936)
  • Rabindranáth Tagore (1936)
  • A bűvész (1936)
  • Szabinné elrablása (1937)
  • Imádom Dengelegi Boldizsárt (1937)
  • Cleopatra (1938)
  • Ruffmáriás (1938)
  • A bűnös (1939)
  • A jó partie (1939)
  • A helyzet a következő!... (1939)
  • Semlegesség (1939)
  • Gyűjtőfogház balladája (1940)
  • Szövetségesek (1940)
  • Monostori öreg templom (1940)
  • Anyja lányai (1940)
  • A csillár (1940)
  • Franklin Benjámin (1941)
  • Bridzseztetem a feleségem (1941)
  • Az első férfi (1940)
  • Piquet (1942)
  • Szarvasbika (1945)
  • Béke a Balatonnál (1945)
  • In flagranti (1945)
  • Olcsó panzió (1946)
  • Évforduló (1946)
  • Relativitás (1946)
  • Ödön (1946)
  • Hacsek és Sajó (1947)
  • Szerelem (1947)
  • Igazság (1948)
  • Óvatosság (1948)
  • Nevelési szisztéma (1948)
  • Farsang (1948)
  • A tigris (1948)
  • Vidám történet (1948)
  • Mit adnak az Operában? (1948)
  • Grafológia (1948)
  • Kontra gyerünk (1948)
  • Diplomata (1949)
  • Az ÜB és a férje (1949)
  • Csillagtúra (1949)
  • Egy kis szobrászat (1949)
  • Szürke gébics (1949)

Színházban

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946)-: 64.[4]

  • Hyppolit a lakáj (író, forgatókönyvíró)
  • Kabaré kávéház (író)
  • Szeressük egymást (író)
  • Vonósnégyes (író)

Fővárosi Operettszínház

Önálló kötetei

  • Nóti Károly tréfái; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára sorozat)
  • So ein Mädel vergisst man nicht – Yo-Yo kiasasszony. Zenés vígjáték (magyar szöveg Siklósy Iván); Elbert és Tsa., Bp., 1933 (Filmkönyvek sorozat)
  • Lepsénynél még megvolt (bohózatok); vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján, bev. Fejér István; Táncsics, Bp., 1958
  • Lepsénynél még megvolt. Bohózatok; vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján; Ant-Ko, Bp., 2002

Hang és kép

Nóti Károly sírja

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nóti_Károly&oldid=21940964”