„Bahusrutíja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
==Eredete== |
==Eredete== |
||
[[Paramartha]], 6. századi indiai szerzetes azt írta, hogy a bahusrutíja szekta alapítóját Jádzsnavalkjának hívták.<ref>Warder, A.K. ''Indian Buddhism''. 2000. p. 267</ref> Jádzsnavalkja Buddha idején élt és hallotta a megvilágosodott beszédeit, azonban Buddha [[Parinirvána|parinirvánája]] idején mély, 200 évig tartó [[szamádhi (buddhizmus)|szamádhi meditációban]] volt.<ref>Warder, A.K. ''Indian Buddhism''. 2000. p. 267</ref> A meditáció végeztével felismerte, hogy a mahászanghika tanítások csak a szútrák felszínes értelmezésai és ezért megalapította a |
[[Paramartha]], 6. századi indiai szerzetes azt írta, hogy a bahusrutíja szekta alapítóját Jádzsnavalkjának hívták.<ref>Warder, A.K. ''Indian Buddhism''. 2000. p. 267</ref> Jádzsnavalkja Buddha idején élt és hallotta a megvilágosodott beszédeit, azonban Buddha [[Parinirvána|parinirvánája]] idején mély, 200 évig tartó [[szamádhi (buddhizmus)|szamádhi meditációban]] volt.<ref>Warder, A.K. ''Indian Buddhism''. 2000. p. 267</ref> A meditáció végeztével felismerte, hogy a mahászanghika tanítások csak a szútrák felszínes értelmezésai és ezért megalapította a bahusrutíja szektát.<ref>Warder, A.K. ''Indian Buddhism''. 2000. p. 267</ref> |
||
==Tanok és a kánon== |
==Tanok és a kánon== |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==''Tattvasziddhi Sásztra''== |
==''Tattvasziddhi Sásztra''== |
||
A ''Tattvasziddhi Sásztra'', vagy más néven ''Szatjasziddhi Sásztra'' egy létező [[abhidharma]] szöveg, amelyet egy indiai szerzetes (Harivarman) írt a 4. században. Harivarmanról úgy tartják, hogy a bahusrutíja iskolához tartozott, annak ellenére, hogy ez a szöveg jobban hasonlít a [[szarvásztiváda]] irányzatba tartozó [[Szautrántika]] iskola |
A ''Tattvasziddhi Sásztra'', vagy más néven ''Szatjasziddhi Sásztra'' egy létező [[abhidharma]] szöveg, amelyet egy indiai szerzetes (Harivarman) írt a 4. században. Harivarmanról úgy tartják, hogy a bahusrutíja iskolához tartozott, annak ellenére, hogy ez a szöveg jobban hasonlít a [[szarvásztiváda]] irányzatba tartozó [[Szautrántika]] iskola szövegeire. Ez az abhidharma ma a [[kínai buddhista kánon]] részét képezi, 16 füzetben ([[Taisó Tripitaka]], 1646).<ref>{{citation|url=http://www.acmuller.net/descriptive_catalogue/files/k0966.html|title=The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (K 966)}}</ref> A tudósok egyetértenek abban, hogy ez az abhidharma szöveg hínajána és mahájána szövegek kombinációja.<ref>Walser, Joseph. ''Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture.'' 2005. p. 52</ref><ref>Harris, Ian Charles. ''The Continuity of Madhyamaka and Yogacara in Indian Mahayana Buddhism.'' 1991. p. 99</ref> |
||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
A lap 2019. augusztus 17., 20:37-kori változata
A bahusrutíja (szanszkrit; kínai: 多聞部, pinjin: Duōwén Bù) korai buddhista iskola, amelyről a mahájána doxológiai forrásai alapján úgy tartják, hogy a mahászánghika iskolából vált ki a történelmi Buddha halála után több mint kétszáz évvel.
Elnevezése
A bahusrutíja név szó szerinti jelentése "azok, akik sokat hallottak" (azaz "műveltek"). Kínai fordítása (Duoven Bu (多聞部) - "nagyon-kemény szekta") is illeszkedik ehhez az etimológiai vonalhoz.
Eredete
Paramartha, 6. századi indiai szerzetes azt írta, hogy a bahusrutíja szekta alapítóját Jádzsnavalkjának hívták.[1] Jádzsnavalkja Buddha idején élt és hallotta a megvilágosodott beszédeit, azonban Buddha parinirvánája idején mély, 200 évig tartó szamádhi meditációban volt.[2] A meditáció végeztével felismerte, hogy a mahászanghika tanítások csak a szútrák felszínes értelmezésai és ezért megalapította a bahusrutíja szektát.[3]
Tanok és a kánon
Paramartha jellemzése alapján a bahusrutíja irányzat elfogadta a hínajána és a mahájána tanításokat is.[4] Szerinte azért hozták létre ezt az új irányzatot, hogy magába foglalhassa mind a "konvencionális" és a "legvégső értelemben vett" igazságokat is.[5] Sree Padma és Anthony Barber ebbe a mahájána tanítások is beletartoztak.[6]
Vaszumitra szerint a bahusrutíják Buddha tanításai közül az állandótlanság, szenvedés, üresség és nirvána fogalmát természetfelettinek tekintették, más tanokat viszont világinak gondoltak.[7]
A többi mahászanghika szektához hasonlóan a bahusrutíja szekta szerzetesei is úgy tartották, hogy az arhatok esendőek.[8]
Tattvasziddhi Sásztra
A Tattvasziddhi Sásztra, vagy más néven Szatjasziddhi Sásztra egy létező abhidharma szöveg, amelyet egy indiai szerzetes (Harivarman) írt a 4. században. Harivarmanról úgy tartják, hogy a bahusrutíja iskolához tartozott, annak ellenére, hogy ez a szöveg jobban hasonlít a szarvásztiváda irányzatba tartozó Szautrántika iskola szövegeire. Ez az abhidharma ma a kínai buddhista kánon részét képezi, 16 füzetben (Taisó Tripitaka, 1646).[9] A tudósok egyetértenek abban, hogy ez az abhidharma szöveg hínajána és mahájána szövegek kombinációja.[10][11]
Kapcsolódó szócikkek
Források
- ↑ Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. p. 267
- ↑ Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. p. 267
- ↑ Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. p. 267
- ↑ Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 48
- ↑ Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 52
- ↑ Sree Padma. Barber, Anthony W. Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra. 2008. p. 61
- ↑ Dutt, Nalinaksha. Buddhist Sects in India. 1998. p. 117
- ↑ Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 218
- ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (K 966), <http://www.acmuller.net/descriptive_catalogue/files/k0966.html>
- ↑ Walser, Joseph. Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. 2005. p. 52
- ↑ Harris, Ian Charles. The Continuity of Madhyamaka and Yogacara in Indian Mahayana Buddhism. 1991. p. 99