„Kesu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Amit a Források szakasz alá tettem, azok a szócikket elkezdő szerkesztő forrásai voltak (illetve eredetileg link formájában is mellékelve voltak egy-egy mondat mellett). Így amellett a mondat mellett is, ahol most "citation need" sablon volt. |
|||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [https://sobors.hu/2019/04/16/kesudio-kave-recept Kesudiókávé] |
* [https://sobors.hu/2019/04/16/kesudio-kave-recept Kesudiókávé] |
||
*[https://divany.hu/vilagom/2019/03/21/miert-draga-a-kesudio/ Miért olyan drága a kesudió?] |
|||
{{Taxonbar}} |
{{Taxonbar}} |
||
A lap 2019. július 5., 16:39-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szedésérett kesu Bissau-Guineában
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Anacardium occidentale L. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
Anacardium curatellifolium A.St.-Hil. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kesu témájú médiaállományokat és Kesu témájú kategóriát. |
A kesu (Anacardium occidentale) Közép-Amerikában őshonos örökzöld növény. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak.
Elterjedése
A szemiarid területeken Közép-Amerikától Északkelet-Brazíliáig honos, de a trópusokon világszerte termesztik. Fő kesutermesztők: India, Brazília, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia.[1]
A húsos „gyümölcs” a virágkocsány megvastagodásából származik. A „kesualmát” sokféleképpen fogyasztják. A vékony pergamenszerű héj alatt szúrós illatú, világossárga, lédús hús található. A valódi termés, a kesudió, a megvastagodott kocsány alján található. A vese alakú, hosszúkás, 2,5 cm-es mag belseje finom csemege.
A kesudióban nagyon sok értékes táp- és ásványi anyag található, többek között kiemelten magas a nátrium, kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén tartalma, vitaminokból pedig elsősorban folsavat, kolint, valamint K vitamint tartalmaz jelentős mennyiségben.[2] A kesudió antioxidáns hatású E-vitamin-tartalma is relatíve magas (1 mg/100g)[3], amely a szabad gyökök semlegesítésével hozzájárulhat a sejtek öregedésének lassításához.[4]
Túlnyomó részben telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így csökkenti a keringési betegségek kockázatát.[5]
Termesztése és betakarítása
A kesut trópusi klímában mintegy 1000 m magasságig ültetik, a szárazságnak legellenállóbb, igénytelen fák legjobban azokon a forró vidékeken teremnek, ahol évente több hónapos száraz évszak adódik. A növényt magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik. A kesualmákat a kesudiókkal együtt érett állapotban szedik. Ha csupán a diót szüretelik, akkor lehullásuk után összegyűjtik. A növények 3–5 éves korban fordulnak termőre, a kifejlett fák 5–50 kg diót produkálnak. A kesualma csak néhány napig tárolható.
Jegyzetek
- ↑ Trópusi diófélék. Vitaminbank.hu
- ↑ Nuts, cashew nuts, dry roasted, with salt added Nutrition Facts & Calories. SEFLNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ Foods highest in Vitamin E (Alpha Tocopherol). SELFNutrition Data. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ László Valéria, Falus András: Az öregedés sejttani és genetikai alapjai. Magyar Tudomány. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ kodpiszkalo: Életelixzsír. Ködpiszkáló, 2017. február 2. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
