„Marcin Bylica z Ilkusza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Életútja: Stilisztikai javítás
50. sor: 50. sor:


== Életútja ==
== Életútja ==
[[1452]]-ben elvégezte a [[krakkó]]i [[Jagelló Egyetem]]et, majd megismerkedett Martinus Rex de Zorawice híres asztrológussal, aki tanítványává fogadta. [[1461]]-ben európai útra indult. Első útja [[Bologna]] városába vezetett, ahol az [[Bolognai Egyetem|egyetemen]] [[Asztrológia|asztrológiát]] tanított. [[1464]]-ben [[Róma|Rómában]] találkozott [[Regiomontanus]]szal.
{{kronológia}}
=== Tanulóévei ===
* 1452. Elvégzi a [[krakkó]]i egyetemet, majd megismerkedett Martinus Rex de Zorawice-vel, híres asztrológussal, aki tanítványává fogadta.


[[1465]] után [[Vitéz János]] bemutatta [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] és [[Regiomontanus]]szal együtt tanárrá nevezték ki a [[pozsonyi középkori egyetem|pozsonyi egyetem]]en. Amikor [[Vitéz János]] [[esztergom]]i érsek a pozsonyi egyetem ügyeit elrendezte, a király tőle kért tanácsot az egyetem megnyitásának alkalmas időpontjára. Elkészítette a [[horoszkóp]]ot (amely a [[Ptolemaiosz]]-féle ''Almagest'' [[Bibliotheca Corviniana|Corvinában]] látható), a tudósok bolygója, a [[Merkúr (bolygó)|Mercurius]] delelési pontjának kijelölésével. A horoszkópon a következő felirat olvasható: ''„Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467.” („Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.”)''
=== Tanulmányútjai ===
* 1461. Európai útra indult Első útja [[Bologna]] városába vezetett, ahol az egyetemen asztrológiát tanított.
* 1464. [[Róma|Rómában]] találkozott [[Regiomontanus]]szal.
* 1465 után [[Vitéz János]] bemutatta [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]], és [[Regiomontanus]]szal együtt tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetemen.


[[1467]] után udvari asztrológus lett; a király papi javadalmakat adományozott neki. [[1468]]-ban [[Pozsony]]ban írta meg ''Indicium de Cometa quí apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről)'' c. munkáját. Ugyan ebben az évben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Csehország]] ellen folytatott hadjáratot. Mivel [[Pozsony]]ban, az egyetemen tartózkodott, Mátyás hazarendelte, tudni akarta, hogy elérkezett-e az idő a hadjárat megindításához. [[1469]]-ben közreműködött [[Regiomontanus]] ''Tabulae directionum'' című munkájának elkészítésében. [[1470]]-től egyes okmányokon „budai plébánosként” szerepel, ugyanis két [[Főesperes|főesperesség]]en kívül még három egyházjavadalmat kapott, öt éven keresztül. [[1485]]-ben, [[Bécs]] ostrománál a király szintén kikérdezte csillagjósait. Ilkus is köztük volt és az egész hadjárat alatt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] mellett maradt. [[1487]] után már „arcium et sacrae theologiae professzor” („bölcsészeti és teológiai doktor”) néven szerepel, a [[Buda (történelmi település)|budai]] egyetemen tanít, amellyel Mátyásnak nagy tervei voltak. A tanításban és a tantárgyakban reformot akart megvalósítani.
: Amikor [[Vitéz János]] [[esztergom]]i érsek a [[pozsony]]i egyetem ügyeit elrendezte, a király Ilkustól kért tanácsot az egyetem megnyitásának alkalmas időpontjára. Ilkus elkészítette a [[horoszkóp]]ot (amely a Ptolemaiosz-féle ''Almagest'' [[Bibliotheca Corviniana|Corvinában]] látható), a tudósok bolygója, a Mercurius delelési pontjának kijelölésével.
: A horoszkópon a következő felirat olvasható: ''„Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467.” („Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.”)''


⚫
Mátyás halála után nem tért vissza [[Lengyelország]]ba, [[Buda (történelmi település)|Budán]] maradt, itt is halt meg.
=== Mátyás király udvarában ===
* 1467 után udvari asztrológus lett; a király papi javadalmakat adományozott neki.
* 1468. [[Pozsony]]ban írta meg ''Indicium de Cometa quí apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről)'' c. munkáját.
* 1469. Közreműködött [[Regiomontanus]] ''Tabulae directionum'' című munkájának elkészítésében.
* 1468-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Csehország]] ellen folytatott hadjáratot. Ilkus éppen [[Pozsony]]ban, az egyetemen tartózkodott. Mátyás hazarendelte, tudni akarta, elérkezett-e az idő a hadjárat megindításához.
* 1470-től egyes okmányokon Ilkus "budai plébánosként" szerepel, ugyanis két főesperességen kívül még három egyházjavadalmat kapott, öt éven keresztül.
* 1485-ben, [[Bécs]] ostrománál a király szintén kikérdezte csillagjósait, Ilkus Márton ekkor is köztük volt, és az egész hadjárat alatt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] mellett maradt.
* 1487 után már "arcium et sacrae theologiae professzor" ("bölcsészeti és teológiai doktor") néven szerepel, a [[Buda (történelmi település)|budai]] egyetemen tanít, amellyel Mátyásnak nagy tervei voltak, a tanításban és a tantárgyakban reformot akart megvalósítani.
⚫
* 1490, a király halála után Ilkus nem tért vissza [[Lengyelország]]ba, [[Buda (történelmi település)|Budán]] maradt, itt is halt meg.


== Hagyatéka ==
== Hagyatéka ==

A lap 2019. január 12., 10:57-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Marcin Bylica z Ilkusza
Született1433[1]
Olkusz[2]
Elhunyt1493 (59-60 évesen)[1][3]
Állampolgárságalengyel
Foglalkozása
IskoláiJagelló Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcin Bylica z Ilkusza vagy magyarosan Ilkusi Márton, Olkuszi Bylica Márton (Marcin Bylica, Marcin z Olkusza, Martin von Olkus, Martinus Bylica de Olkus néven is ismert) (1433 körül – Buda, 1493): lengyel matematikus, csillagász, asztrológus.

Életútja

1452-ben elvégezte a krakkói Jagelló Egyetemet, majd megismerkedett Martinus Rex de Zorawice híres asztrológussal, aki tanítványává fogadta. 1461-ben európai útra indult. Első útja Bologna városába vezetett, ahol az egyetemen asztrológiát tanított. 1464-ben Rómában találkozott Regiomontanusszal.

1465 után Vitéz János bemutatta Mátyás királynak és Regiomontanusszal együtt tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetemen. Amikor Vitéz János esztergomi érsek a pozsonyi egyetem ügyeit elrendezte, a király tőle kért tanácsot az egyetem megnyitásának alkalmas időpontjára. Elkészítette a horoszkópot (amely a Ptolemaiosz-féle Almagest Corvinában látható), a tudósok bolygója, a Mercurius delelési pontjának kijelölésével. A horoszkópon a következő felirat olvasható: „Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467.” („Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.”)

1467 után udvari asztrológus lett; a király papi javadalmakat adományozott neki. 1468-ban Pozsonyban írta meg Indicium de Cometa quí apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről) c. munkáját. Ugyan ebben az évben Mátyás király Csehország ellen folytatott hadjáratot. Mivel Pozsonyban, az egyetemen tartózkodott, Mátyás hazarendelte, tudni akarta, hogy elérkezett-e az idő a hadjárat megindításához. 1469-ben közreműködött Regiomontanus Tabulae directionum című munkájának elkészítésében. 1470-től egyes okmányokon „budai plébánosként” szerepel, ugyanis két főesperességen kívül még három egyházjavadalmat kapott, öt éven keresztül. 1485-ben, Bécs ostrománál a király szintén kikérdezte csillagjósait. Ilkus is köztük volt és az egész hadjárat alatt Mátyás király mellett maradt. 1487 után már „arcium et sacrae theologiae professzor” („bölcsészeti és teológiai doktor”) néven szerepel, a budai egyetemen tanít, amellyel Mátyásnak nagy tervei voltak. A tanításban és a tantárgyakban reformot akart megvalósítani.

Mátyás halála után nem tért vissza Lengyelországba, Budán maradt, itt is halt meg.

Hagyatéka

Hazájáról sem feledkezett meg. Sok könyvet, kéziratot ajándékozott a krakkói egyetemnek, végrendeletben műszereket - köztük a címerével ellátott asztrolábiumot (1480)[5] - is hagyott az egyetemre.
Munkái legnagyobbrészt kéziratban maradtak, és szétszóródtak. Nagy részük (többek között Corvin János horoszkópja[6]) Krakkóban az egyetemen, és Münchenben található.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  3. ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  4. ↑ psb.2513.1
  5. ↑ Zolnay 83., 84. ábra
  6. ↑ Zolnay 81. ábra

Források

  • ↑ Zolnay: Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp., Corvina, 1975.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marcin_Bylica_z_Ilkusza&oldid=20873904”