Marcin Bylica z Ilkusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marcin Bylica z Ilkusza
Született
1433[1]
Elhunyt
1493 (60 évesen)[1]
Buda
Állampolgársága lengyel
Foglalkozása csillagász

Marcin Bylica z Ilkusza vagy magyarosan Ilkusi Márton, Olkuszi Bylica Márton (Marcin Bylica, Marcin z Olkusza, Martin von Olkus, Martinus Bylica de Olkus néven is ismert) (1433 körül – Buda, 1493): lengyel matematikus, csillagász, asztrológus.

Életútja[szerkesztés]

Tanulóévei[szerkesztés]

  • 1452. Elvégzi a krakkói egyetemet, majd megismerkedett Martinus Rex de Zorawice-vel, híres asztrológussal, aki tanítványává fogadta.

Tanulmányútjai[szerkesztés]

Amikor Vitéz János esztergomi érsek a pozsonyi egyetem ügyeit elrendezte, a király Ilkustól kért tanácsot az egyetem megnyitásának alkalmas időpontjára. Ilkus elkészítette a horoszkópot (amely a Ptolemaiosz-féle Almagest Corvinában látható), a tudósok bolygója, a Mercurius delelési pontjának kijelölésével.
A horoszkópon a következő felirat olvasható: "Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467." ("Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.")

Mátyás király udvarában[szerkesztés]

  • 1467 után udvari asztrológus lett; a király papi javadalmakat adományozott neki.
  • 1468. Pozsonyban írta meg Indicium de Cometa quí apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről) c. munkáját.
  • 1469. Közreműködött Regiomontanus Tabulae directionum című munkájának elkészítésében.
  • 1468-ban Mátyás király Csehország ellen folytatott hadjáratot. Ilkus éppen Pozsonyban, az egyetemen tartózkodott. Mátyás hazarendelte, tudni akarta, elérkezett-e az idő a hadjárat megindításához.
  • 1470-től egyes okmányokon Ilkus "budai plébánosként" szerepel, ugyanis két főesperességen kívül még három egyházjavadalmat kapott, öt éven keresztül.
  • 1485-ben, Bécs ostrománál a király szintén kikérdezte csillagjósait, Ilkus Márton ekkor is köztük volt, és az egész hadjárat alatt Mátyás király mellett maradt.
  • 1487 után már "arcium et sacrae theologiae professzor" ("bölcsészeti és teológiai doktor") néven szerepel, a budai egyetemen tanít, amellyel Mátyásnak nagy tervei voltak, a tanításban és a tantárgyakban reformot akart megvalósítani.
  • 1490, a király halála után Ilkus nem tért vissza Lengyelországba, Budán maradt, itt is halt meg.

Hagyatéka[szerkesztés]

Hazájáról sem feledkezett meg. Sok könyvet, kéziratot ajándékozott a krakkói egyetemnek, végrendeletben műszereket - köztük a címerével ellátott asztrolábiumot (1480)[2] - is hagyott az egyetemre.
Munkái legnagyobbrészt kéziratban maradtak, és szétszóródtak. Nagy részük (többek között Corvin János horoszkópja[3]) Krakkóban az egyetemen, és Münchenben található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 121290891, 2015. augusztus 12.
  2. Zolnay 83., 84. ábra
  3. Zolnay 81. ábra

Források[szerkesztés]

  • Zolnay: Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp., Corvina, 1975.

További információk[szerkesztés]