„Borisz Vasziljevics Barnet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
| név = Borisz Vasziljevics Barnet
|név=Borisz Vasziljevics Barnet
| kép =
|kép=
| képméret =
|képméret=
| képaláírás =
|képaláírás=
| születési név =
|születési név=
| születés dátuma =[[1902]]. [[június 18.]]
|születési dátum=[[1902]]. [[június 18.]]
| születés helye = [[Moszkva]], [[Oroszország]]
|születési hely=[[Moszkva]], [[Oroszország]]
| halál helye =[[Riga]], [[Szovjetunió]]
|halál helye=[[Riga]], [[Szovjetunió]]
| halál dátuma = [[1965]]. [[január 8.]] {{életkor-holt|1902|6|18|1965|1|8}}
|halál dátuma= [[1965]]. [[január 8.]] {{életkor-holt|1902|6|18|1965|1|8}}
| nemzetiség =orosz
|nemzetiség=orosz
| házastárs =
|házastárs=
| szakma = [[filmrendező]]
|szakma=[[filmrendező]]
| művésznév =
|művésznév=
| becenév =
|becenév=
|IMDb=0055823
| szerepei =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| IMDb =0055823
}}
}}
'''Borisz Vasziljevics Barnet''' ({{oroszul|Борис Васильевич Барнет}}; [[Moszkva]], [[1902]]. [[június 18.]] – [[Riga]], [[1965]]. [[január 8.]]) orosz szovjet filmrendező.


'''Borisz Vasziljevics Barnet''' ({{oroszul|Борис Васильевич Барнет}}; [[Moszkva]], [[1902]]. [[június 18.]] – [[Riga]], [[1965]]. [[január 8.]]) orosz szovjet filmrendező.


Felesége, Alla Kazanszkaja (1920–2008) 1938-tól végig a moszkvai Vahtangov Színház színésznője volt, több mint harminc évig színészmesterséget is tanított. Házasságukból született lányuk, Olga Boriszovna Barnet (1951) szintén színésznő lett.
Felesége, Alla Kazanszkaja (1920–2008) 1938-tól végig a moszkvai Vahtangov Színház színésznője volt, több mint harminc évig színészmesterséget is tanított. Házasságukból született lányuk, Olga Boriszovna Barnet (1951) szintén színésznő lett.


== Indulása ==
== Indulása ==
A moszkvai képzőművészeti iskolában tanult, majd önként beállt vöröskatonának. Miután betegsége miatt leszerelték, bokszoló lett. Egy bokszmeccsen látta meg őt [[Lev Vlagyimirovics Kulesov|Lev Kulesov]], amikor ''Mr. West kalandjai a bolsevikok országában'' című készülő filmjének szerepére épp egy bokszolót keresett.
A moszkvai képzőművészeti iskolában tanult, majd önként beállt vöröskatonának. Miután betegsége miatt leszerelték, bokszoló lett. Egy bokszmeccsen látta meg őt [[Lev Vlagyimirovics Kulesov|Lev Kulesov]], amikor ''Mr. West kalandjai a bolsevikok országában'' című készülő filmjének szerepére épp egy bokszolót keresett.


Filmes pályáját színészként kezdte, Kulesov híres stúdiójának tagja lett. Kisebb szerepet kapott [[Vszevolod Illarionovics Pudovkin|Pudovkin]] ''Sakkláz''ában (1925), melyben a táncosnő-koreográfus Natalja Glan, első felesége (1926–1927) is szerepelt; epizodista volt Fjodor Ozep is (a később külföldre távozott filmrendező), akivel közösen készítették rendezőként első filmjüket, a bohózati elemeket is bőven tartalmazó ''Miss Mend''et (1926). A komédia egyik férfi főszerepét Barnet, női főszerepét Natalja Glan alakította; egy kis szerepben itt jelent meg először Anyel Szudakevics, aki később Anna Sten (Szten) néven vált ismertté és [[Hollywood]]ig jutott.<ref>{{cite web |url= http://www.russiancinema.ru/template.php?dept_id=15&e_dept_id=1&text_element_id=1289|title=Szten Anna |author= |publisher= Russiancinema.ru|date= |accessdate=2011-07-30|language =orosz }}</ref>
Filmes pályáját színészként kezdte, Kulesov híres stúdiójának tagja lett. Kisebb szerepet kapott [[Vszevolod Illarionovics Pudovkin|Pudovkin]] ''Sakkláz''ában (1925), melyben a táncosnő-koreográfus Natalja Glan, első felesége (1926–1927) is szerepelt; epizodista volt Fjodor Ozep is (a később külföldre távozott filmrendező), akivel közösen készítették rendezőként első filmjüket, a bohózati elemeket is bőven tartalmazó ''Miss Mend''et (1926). A komédia egyik férfi főszerepét Barnet, női főszerepét Natalja Glan alakította; egy kis szerepben itt jelent meg először Anyel Szudakevics, aki később Anna Sten (Szten) néven vált ismertté és [[Hollywood]]ig jutott.<ref>{{cite web |url= http://www.russiancinema.ru/template.php?dept_id=15&e_dept_id=1&text_element_id=1289|title=Szten Anna |author= |publisher= Russiancinema.ru|date= |accessdate=2011-07-30|language =orosz }}</ref>


== Rendezői pályafutása ==
== Rendezői pályafutása ==
Barnet filmrendezői pályája lényegében első önálló rendezésével, a ''Kislány a kalapdobozzal'' című lírai komédiával indult (1927). A vidékről Moszkvába feljutó kis kalaposlány történetét eleve Anna Sten számára írták. Első igazán sikeres filmje, a ''Ház a Trubnaja téren'' (1928) szatíra az úgynevezett [[Új Gazdaságpolitika|NEP-korszak]] moszkvai kispolgárairól; központi figurája ismét a faluról fővárosba került lány (takarítónő), ezúttal [[Vera Petrovna Mareckaja|Vera Mareckaja]] megformálásában.
Barnet filmrendezői pályája lényegében első önálló rendezésével, a ''Kislány a kalapdobozzal'' című lírai komédiával indult (1927). A vidékről Moszkvába feljutó kis kalaposlány történetét eleve Anna Sten számára írták. Első igazán sikeres filmje, a ''Ház a Trubnaja téren'' (1928) szatíra az úgynevezett [[Új Gazdaságpolitika|NEP-korszak]] moszkvai kispolgárairól; központi figurája ismét a faluról fővárosba került lány (takarítónő), ezúttal [[Vera Petrovna Mareckaja|Vera Mareckaja]] megformálásában.


Borisz Barnetnál hiába keresnénk [[Alekszandr Petrovics Dovzsenko|Dovzsenko]] patetikus emelkedettségét, [[Szergej Mihajlovics Eisenstein|Eisenstein]] bravúros montázsait, monumentális tömegjeleneteket. Igaz, az 1917. októberi forradalom tizedik évfordulójára ő is propagandisztikus filmet készített ''(Moszkva Októberben,'' 1927). Filmjei mégis különböznek a kor ismert alkotásaitól: ő az egyszerű emberek hétköznapi történeteihez és tárgyi világához vonzódik, alakjait természetes környezetükben, humorral vagy iróniával, de szeretettel ábrázolja.
Borisz Barnetnál hiába keresnénk [[Alekszandr Petrovics Dovzsenko|Dovzsenko]] patetikus emelkedettségét, [[Szergej Mihajlovics Eisenstein|Eisenstein]] bravúros montázsait, monumentális tömegjeleneteket. Igaz, az 1917. októberi forradalom tizedik évfordulójára ő is propagandisztikus filmet készített ''(Moszkva Októberben,'' 1927). Filmjei mégis különböznek a kor ismert alkotásaitól: ő az egyszerű emberek hétköznapi történeteihez és tárgyi világához vonzódik, alakjait természetes környezetükben, humorral vagy iróniával, de szeretettel ábrázolja.
41. sor: 35. sor:
Egy orosz filmtörténész a filmet Csehov darabjaihoz hasonlítva azt írta: „Fontos szerepet játszik benne minden, ami a szavak mögött van, – szereplőinek rejtett és visszafojtott érzelmei, a szünetek és sejtések, a körülmények és az atmoszféra, a komikus és drámai elemek kombinációja, mindez valami nagyszerű belső ritmust alakít ki.”<ref>Nyikolaj Lebegyev ''A szovjet film történetének vázlata'', Moszkva, 1956. Idézi: {{cite book |author=Jay Leyda |others=ford. Székely György|title=Régi és új| publisher= Gondolat Kiadó|location =Budapest|language = |year=1967|id= | pages=285 }}</ref>
Egy orosz filmtörténész a filmet Csehov darabjaihoz hasonlítva azt írta: „Fontos szerepet játszik benne minden, ami a szavak mögött van, – szereplőinek rejtett és visszafojtott érzelmei, a szünetek és sejtések, a körülmények és az atmoszféra, a komikus és drámai elemek kombinációja, mindez valami nagyszerű belső ritmust alakít ki.”<ref>Nyikolaj Lebegyev ''A szovjet film történetének vázlata'', Moszkva, 1956. Idézi: {{cite book |author=Jay Leyda |others=ford. Székely György|title=Régi és új| publisher= Gondolat Kiadó|location =Budapest|language = |year=1967|id= | pages=285 }}</ref>


A kor atmoszférájának élethű visszaadását a színészi játék természetessége is segítette. A szereplők között látható a Lev Kulesov alkotóműhelyéből kikerült Szergej Komarov és az akkor már szintén tapasztalt színész, [[Mihail Ivanovics Zsarov|Mihail Zsarov]], valamint az újonc [[Nyikolaj Afanaszjevics Krjucskov|Nyikolaj Krjucskov]].
A kor atmoszférájának élethű visszaadását a színészi játék természetessége is segítette. A szereplők között látható a Lev Kulesov alkotóműhelyéből kikerült Szergej Komarov és az akkor már szintén tapasztalt színész, [[Mihail Ivanovics Zsarov|Mihail Zsarov]], valamint az újonc [[Nyikolaj Afanaszjevics Krjucskov|Nyikolaj Krjucskov]].


Krjucskovot, a szovjet nézők későbbi kedvenc férfi színészét Barnet fedezte fel a film számára.<ref>{{cite web |url= http://www.kino-teatr.ru/kino/acter/m/sov/2277/bio|title=Nyikolaj Krjucskov életrajza |author= |publisher= Kino-teatr.ru|date= |accessdate=2011-07-28|language =orosz }}</ref> A fiatal színész Natalja Glannál tanult táncolni, így ismerte meg őt Barnet és egy kisebb szerepet bízott rá a ''Határvidék''ben, majd központi szerepet a két évvel később forgatott ''A kék tenger partján'' című vígjátékában. Partnere mindkét filmben a rendező második felesége, [[Jelena Alekszandrovna Kuzmina|Jelena Kuzmina]] volt. Kuzmina korábban is szerepelt filmen, de ekkor még pályakezdőnek számított és Barnet két filmjében tűnt ki. Az elsőben a cipészműhely tulajdonosának lányát alakítja, aki beleszeret a német hadifogoly segédbe; a másodikban csinos halászlányt játszik, akinek szívéért két férfi verseng (''A kék tenger partján'', 1936).
Krjucskovot, a szovjet nézők későbbi kedvenc férfi színészét Barnet fedezte fel a film számára.<ref>{{cite web |url= http://www.kino-teatr.ru/kino/acter/m/sov/2277/bio|title=Nyikolaj Krjucskov életrajza |author= |publisher= Kino-teatr.ru|date= |accessdate=2011-07-28|language =orosz }}</ref> A fiatal színész Natalja Glannál tanult táncolni, így ismerte meg őt Barnet és egy kisebb szerepet bízott rá a ''Határvidék''ben, majd központi szerepet a két évvel később forgatott ''A kék tenger partján'' című vígjátékában. Partnere mindkét filmben a rendező második felesége, [[Jelena Alekszandrovna Kuzmina|Jelena Kuzmina]] volt. Kuzmina korábban is szerepelt filmen, de ekkor még pályakezdőnek számított és Barnet két filmjében tűnt ki. Az elsőben a cipészműhely tulajdonosának lányát alakítja, aki beleszeret a német hadifogoly segédbe; a másodikban csinos halászlányt játszik, akinek szívéért két férfi verseng (''A kék tenger partján'', 1936).


A [[Kaszpi-tenger]]nél forgatott ''A kék tenger partján'' még megőrizte Barnet szabad, humorral és lírával átitatott stílusát, a ''Szeptemberi éjszaká''ban (1939) azonban ennek nyoma sincs. Itt már érződnek a Szovjetunióban végbement baljós társadalmi változások, a kultúrpolitika által követendőnek ítélt [[szocialista realizmus]] tendenciája: egy donyeci bányában növelni akarják a széntermelést, de ezt „a nép ellenségei” szabotázsakcióval próbálják megakadályozni. Az ''Öreg műlovar'' (1940) a moszkvai [[lóverseny]]ek világát mutatja be és a falujában tanítványát felnevelő kiöregedett zsokéról szól. A filmet betiltották, csak 1959-ben mutatták be. Nem kerülhetett nézők elé a ''Novgorodiak'' (1942) című vígjáték sem.
A [[Kaszpi-tenger]]nél forgatott ''A kék tenger partján'' még megőrizte Barnet szabad, humorral és lírával átitatott stílusát, a ''Szeptemberi éjszaká''ban (1939) azonban ennek nyoma sincs. Itt már érződnek a Szovjetunióban végbement baljós társadalmi változások, a kultúrpolitika által követendőnek ítélt [[szocialista realizmus]] tendenciája: egy donyeci bányában növelni akarják a széntermelést, de ezt „a nép ellenségei” szabotázsakcióval próbálják megakadályozni. Az ''Öreg műlovar'' (1940) a moszkvai [[lóverseny]]ek világát mutatja be és a falujában tanítványát felnevelő kiöregedett zsokéról szól. A filmet betiltották, csak 1959-ben mutatták be. Nem kerülhetett nézők elé a ''Novgorodiak'' (1942) című vígjáték sem.
52. sor: 46. sor:
''A kútba esett kérő'' (1955) [[Moldova|Moldáviában]] játszódó színes, zenés vígjáték három fiatal zenészről, akik munkájukat a kolhozban elhanyagolják, de végül megjavulnak. ''A költő''ben (1956) egy kikötőváros két költője irodalmi esteken lép fel, de polgárháborúban egyikük a fehérek, másikuk a vörösök oldalára áll. A filmben Nyikolaj Krjucskov mellett [[Izolda Vasziljevna Izvickaja|Izolda Izvickaja]] is fontos szerepet játszik, aki ugyanebben az évben tűnt fel [[Grigorij Naumovics Csuhraj|Grigorij Csuhraj]] ''[[A negyvenegyedik (film, 1956)|A negyvenegyedik]]'' című, szintén polgárháborús filmjében. Az ''Annuska'' (1959) címszerepét, a háború által meggyötört és utána három gyermekét felnevelő anyát a pályája elején álló [[Irina Konsztantyinovna Szkobceva|Irina Szkobceva]] játszotta; ritka filmszerepeinek egyike, ahol nem dekoratív szépséget, hanem egyszerű orosz asszonyt alakít.
''A kútba esett kérő'' (1955) [[Moldova|Moldáviában]] játszódó színes, zenés vígjáték három fiatal zenészről, akik munkájukat a kolhozban elhanyagolják, de végül megjavulnak. ''A költő''ben (1956) egy kikötőváros két költője irodalmi esteken lép fel, de polgárháborúban egyikük a fehérek, másikuk a vörösök oldalára áll. A filmben Nyikolaj Krjucskov mellett [[Izolda Vasziljevna Izvickaja|Izolda Izvickaja]] is fontos szerepet játszik, aki ugyanebben az évben tűnt fel [[Grigorij Naumovics Csuhraj|Grigorij Csuhraj]] ''[[A negyvenegyedik (film, 1956)|A negyvenegyedik]]'' című, szintén polgárháborús filmjében. Az ''Annuska'' (1959) címszerepét, a háború által meggyötört és utána három gyermekét felnevelő anyát a pályája elején álló [[Irina Konsztantyinovna Szkobceva|Irina Szkobceva]] játszotta; ritka filmszerepeinek egyike, ahol nem dekoratív szépséget, hanem egyszerű orosz asszonyt alakít.


Barnet a Szovjetunió különböző filmstúdióiban működött. 1965-ben új filmjét Rigában forgatta volna, de a felvételek kezdete után nem sokkal egy rigai szállodában öngyilkos lett.
Barnet a Szovjetunió különböző filmstúdióiban működött. 1965-ben új filmjét Rigában forgatta volna, de a felvételek kezdete után nem sokkal egy rigai szállodában öngyilkos lett.


Több hangos filmjét a hazai mozikban is vetítették. Magyarországi bemutatóik: ''Veszélyes őrjárat'' – 1948. március, ''Végzetes éjszaka'' – 1949. szeptember, ''A kútba esett kérő'' – 1955. november, ''Annuska'' – 1960. október.<ref>{{cite book |author=|others=Főszerk. Molnár István |title= Szovjet játékfilmek katalógusa| publisher= Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum|location =Budapest|language = |year=1977|id= | pages= }}</ref>
Több hangos filmjét a hazai mozikban is vetítették. Magyarországi bemutatóik: ''Veszélyes őrjárat'' – 1948. március, ''Végzetes éjszaka'' – 1949. szeptember, ''A kútba esett kérő'' – 1955. november, ''Annuska'' – 1960. október.<ref>{{cite book |author=|others=Főszerk. Molnár István |title= Szovjet játékfilmek katalógusa| publisher= Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum|location =Budapest|language = |year=1977|id= | pages= }}</ref>
113. sor: 107. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{Portál|Filmművészet}}

{{DEFAULTSORT:Barnet Borisz Vasziljevics}}
{{DEFAULTSORT:Barnet Borisz Vasziljevics}}
[[Kategória:Orosz filmrendezők]]
[[Kategória:Orosz filmrendezők]]

A lap 2018. augusztus 13., 17:29-kori változata

Borisz Vasziljevics Barnet
Született1902. június 18.
Moszkva, Oroszország
Elhunyt1965. január 8. (62 évesen)
Riga, Szovjetunió
Állampolgárságaszovjet
Nemzetiségeorosz
Házastársa
GyermekeiOlga Barnet
Foglalkozásafilmrendező
Iskolái
  • Moscow School of Painting, Sculpture and Architecture
  • Geraszimov Filmművészeti Intézet
Kitüntetései
  • Sztálin-díj
  • Méltóság Érdemrendje
  • emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze
  • Ukrajna Érdemes Művésze
  • Mussolini Cup (1934)
Halál okaakasztás
SírhelyeRigai erdei temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Vasziljevics Barnet témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borisz Vasziljevics Barnet (oroszul: Борис Васильевич Барнет; Moszkva, 1902. június 18.Riga, 1965. január 8.) orosz szovjet filmrendező.

Felesége, Alla Kazanszkaja (1920–2008) 1938-tól végig a moszkvai Vahtangov Színház színésznője volt, több mint harminc évig színészmesterséget is tanított. Házasságukból született lányuk, Olga Boriszovna Barnet (1951) szintén színésznő lett.

Indulása

A moszkvai képzőművészeti iskolában tanult, majd önként beállt vöröskatonának. Miután betegsége miatt leszerelték, bokszoló lett. Egy bokszmeccsen látta meg őt Lev Kulesov, amikor Mr. West kalandjai a bolsevikok országában című készülő filmjének szerepére épp egy bokszolót keresett.

Filmes pályáját színészként kezdte, Kulesov híres stúdiójának tagja lett. Kisebb szerepet kapott Pudovkin Sakklázában (1925), melyben a táncosnő-koreográfus Natalja Glan, első felesége (1926–1927) is szerepelt; epizodista volt Fjodor Ozep is (a később külföldre távozott filmrendező), akivel közösen készítették rendezőként első filmjüket, a bohózati elemeket is bőven tartalmazó Miss Mendet (1926). A komédia egyik férfi főszerepét Barnet, női főszerepét Natalja Glan alakította; egy kis szerepben itt jelent meg először Anyel Szudakevics, aki később Anna Sten (Szten) néven vált ismertté és Hollywoodig jutott.[1]

Rendezői pályafutása

Barnet filmrendezői pályája lényegében első önálló rendezésével, a Kislány a kalapdobozzal című lírai komédiával indult (1927). A vidékről Moszkvába feljutó kis kalaposlány történetét eleve Anna Sten számára írták. Első igazán sikeres filmje, a Ház a Trubnaja téren (1928) szatíra az úgynevezett NEP-korszak moszkvai kispolgárairól; központi figurája ismét a faluról fővárosba került lány (takarítónő), ezúttal Vera Mareckaja megformálásában.

Borisz Barnetnál hiába keresnénk Dovzsenko patetikus emelkedettségét, Eisenstein bravúros montázsait, monumentális tömegjeleneteket. Igaz, az 1917. októberi forradalom tizedik évfordulójára ő is propagandisztikus filmet készített (Moszkva Októberben, 1927). Filmjei mégis különböznek a kor ismert alkotásaitól: ő az egyszerű emberek hétköznapi történeteihez és tárgyi világához vonzódik, alakjait természetes környezetükben, humorral vagy iróniával, de szeretettel ábrázolja.

Hangos filmek

Ezek jellemzik első hangosfilmjét, a Határvidéket is (1933), melyet méltatói a korszak legjobb alkotásai közé sorolnak[2] (félrevezető magyar címváltozata: Külváros). Barnet „megdöbbentően atmoszferikus képet rajzolt egy határszéli kisváros lakóiról az I. világháború előtt, alatt és után. A soviniszta hangulat csak úgy megjelenik a filmben, mint a kiábrándulás, a kiszolgáltatottsággal, majd a forradalmat elfogadó megvilágosodással együtt. A rendező nem propagandát csinált. A társadalmi folyamatok emberi oldalát mutatta meg… Pedig nem ez a hangvétel jellemezte az 1930-1934-es évek filmjeit.”[3]

Egy orosz filmtörténész a filmet Csehov darabjaihoz hasonlítva azt írta: „Fontos szerepet játszik benne minden, ami a szavak mögött van, – szereplőinek rejtett és visszafojtott érzelmei, a szünetek és sejtések, a körülmények és az atmoszféra, a komikus és drámai elemek kombinációja, mindez valami nagyszerű belső ritmust alakít ki.”[4]

A kor atmoszférájának élethű visszaadását a színészi játék természetessége is segítette. A szereplők között látható a Lev Kulesov alkotóműhelyéből kikerült Szergej Komarov és az akkor már szintén tapasztalt színész, Mihail Zsarov, valamint az újonc Nyikolaj Krjucskov.

Krjucskovot, a szovjet nézők későbbi kedvenc férfi színészét Barnet fedezte fel a film számára.[5] A fiatal színész Natalja Glannál tanult táncolni, így ismerte meg őt Barnet és egy kisebb szerepet bízott rá a Határvidékben, majd központi szerepet a két évvel később forgatott A kék tenger partján című vígjátékában. Partnere mindkét filmben a rendező második felesége, Jelena Kuzmina volt. Kuzmina korábban is szerepelt filmen, de ekkor még pályakezdőnek számított és Barnet két filmjében tűnt ki. Az elsőben a cipészműhely tulajdonosának lányát alakítja, aki beleszeret a német hadifogoly segédbe; a másodikban csinos halászlányt játszik, akinek szívéért két férfi verseng (A kék tenger partján, 1936).

A Kaszpi-tengernél forgatott A kék tenger partján még megőrizte Barnet szabad, humorral és lírával átitatott stílusát, a Szeptemberi éjszakában (1939) azonban ennek nyoma sincs. Itt már érződnek a Szovjetunióban végbement baljós társadalmi változások, a kultúrpolitika által követendőnek ítélt szocialista realizmus tendenciája: egy donyeci bányában növelni akarják a széntermelést, de ezt „a nép ellenségei” szabotázsakcióval próbálják megakadályozni. Az Öreg műlovar (1940) a moszkvai lóversenyek világát mutatja be és a falujában tanítványát felnevelő kiöregedett zsokéról szól. A filmet betiltották, csak 1959-ben mutatták be. Nem kerülhetett nézők elé a Novgorodiak (1942) című vígjáték sem.

A háború után

Barnet sokáig nem is rendezett többet a Moszfilm Stúdióban, erre csak Sztálin halála után, 1956-ban nyílt először lehetősége. Következő két filmje a háború idején játszódik. A Végzetes éjszakában (1945) három lezuhant pilótát rejtegetnek egy kisvárosban a német megszállók elől. A Veszélyes őrjárat (1947) egy szovjet hírszerző (Pavel Kadocsnyikov alakítása) tevékenységéről szól; bár meséje primitív, és az ellenséges tisztek mind együgyűek, a film mégis igazi kasszasiker lett. Ez volt az első orosz, szovjet kémfilm és mintául szolgált több későbbi alkotás számára.

A kútba esett kérő (1955) Moldáviában játszódó színes, zenés vígjáték három fiatal zenészről, akik munkájukat a kolhozban elhanyagolják, de végül megjavulnak. A költőben (1956) egy kikötőváros két költője irodalmi esteken lép fel, de polgárháborúban egyikük a fehérek, másikuk a vörösök oldalára áll. A filmben Nyikolaj Krjucskov mellett Izolda Izvickaja is fontos szerepet játszik, aki ugyanebben az évben tűnt fel Grigorij Csuhraj A negyvenegyedik című, szintén polgárháborús filmjében. Az Annuska (1959) címszerepét, a háború által meggyötört és utána három gyermekét felnevelő anyát a pályája elején álló Irina Szkobceva játszotta; ritka filmszerepeinek egyike, ahol nem dekoratív szépséget, hanem egyszerű orosz asszonyt alakít.

Barnet a Szovjetunió különböző filmstúdióiban működött. 1965-ben új filmjét Rigában forgatta volna, de a felvételek kezdete után nem sokkal egy rigai szállodában öngyilkos lett.

Több hangos filmjét a hazai mozikban is vetítették. Magyarországi bemutatóik: Veszélyes őrjárat – 1948. március, Végzetes éjszaka – 1949. szeptember, A kútba esett kérő – 1955. november, Annuska – 1960. október.[6]

Filmjei

Forgatókönyvek

  • 1926 – Miss Mend (Мисс Менд) (Marietta Saginyan művei alapján, Fjodor Ozeppel)
  • 1955 – A kútba esett kérő (Ляна) (Valentyin Jezsovval és Leonyid Kornyanuval)

Filmszerepei

  • 1924 – Mr. West kalandjai a bolsevikok országában (Необычайные приключения мистера Веста в стране большевиков) – (R. Lev Kulesov)
  • 1925 – Sakkláz (Шахматная горячка) – (R. Vszevolod Pudovkin, Nyikolaj Spikovszkij)
  • 1925 – A helyes nyomon (На верном следу)
  • 1926 – Miss Mend, 1–3. rész (Мисс Менд)
  • 1927 – Moszkva Októberben (Москва в Октябре)
  • 1928 – Dzsingisz kán utóda (Потомок Чингисхана) – (R. Vszevolod Pudovkin)
  • 1928 – Ház a Trubnaja téren (Дом на Трубной)
  • 1929 – Élő holttest (Живой труп) – (R. Fjodor Ozep)
  • 1933 – Külváros [címváltozat: Határvidék] (Окраина)
  • 1945 – Végzetes éjszaka (Однажды ночью)
  • 1946 – Szinyegora (Синегория)
  • 1947 – Veszélyes őrjárat (Подвиг разведчика)

Rendezői munkái

  • 1926 – Miss Mend (Мисс Менд) – (Társrendező Fjodor Ozeppel)
  • 1927 – Kislány a kalapdobozzal (Девушка с коробкой)
  • 1927 – Moszkva Októberben (Москва в Октябре)
  • 1928 – Ház a Trubnaja téren (Дом на Трубной)
  • 1930 – Élő dolgok (Живые дела) – (Ismeretterjesztő film)
  • 1930 – Hangszerek gyártása (Производство музыкальных инструментов) – (Ismeretterjesztő film)
  • 1931 – Jégtörő (Ледолом) – (Rövid játékfilm)
  • 1933 – Határvidék [címváltozat: Külváros] (Окраина)
  • 1936 – A kék tenger partján (У самого синего моря) – (Bakui filmstúdió, 1935; bemutató: 1936 )
  • 1939 – Szeptemberi éjszaka (Ночь в сентябре) – (Moszfilm Stúdió)
  • 1940 – Öreg műlovar (Старый наездник) – (Moszfilm Stúdió; bemutató: 1959)
  • 1941 – Bátorság (Боевой киносборник № 3 (часть «Мужество»)) – (Háborús filmalbum része, rövid játékfilm)
  • 1942 – Az „értékes” fej (Боевой киносборник № 10 (часть «Бесценная голова»)) – (Háborús filmalbum része, rövid játékfilm)
  • 1942 – Novgorodiak (Славный малый – Новгородцы) – (Alma-Atai filmstúdió; a filmet nem mutatták be)
  • 1945 – Végzetes éjszaka (Однажды ночью) – (Jereváni filmstúdió, 1944; bemutató: 1945)
  • 1947 – Veszélyes őrjárat (Подвиг разведчика) – (Kijevi filmstúdió)
  • 1948 – Az élet lapjai (Страницы жизни) – (Szverdlovszki filmstúdió; társrendező Alekszandr Macseret)
  • 1950 – Boldog nyár (Щедрое лето) – (Kijevi filmstúdió, 1950; bemutató: 1951)
  • 1952 – Hangverseny Kijevben (Концерт мастеров украинского искусства)
  • 1955 – A kútba esett kérő (Ляна) – (Gorkij Filmstúdió)
  • 1956 – A költő (Поэт) – (Moszfilm Stúdió; forgatókönyv: Valentyin Katajev)
  • 1957 – A birkózó és a bohóc (Борец и клоун) – (Moszfilm Stúdió; társrendező K. Jugyinnal)
  • 1959 – Annuska (Аннушка) – (Társrendező Georgij Natanszonnal)
  • 1961 – Aljonka (Алёнка)
  • 1963 – Kis állomás (Полустанок)

Jegyzetek

  1. Szten Anna (orosz nyelven). Russiancinema.ru. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
  2. Ulrich Gregor – Enno Patalas. A film világtörténete. Budapest: Gondolat Kiadó, 198. o. (1966) 
  3. Berkes Ildikó – Nemes Károly. Az orosz-szovjet film. Budapest: Uránusz Kiadó, 81. o. (2008). ISBN 978-963-9599-76-5 
  4. Nyikolaj Lebegyev A szovjet film történetének vázlata, Moszkva, 1956. Idézi: Jay Leyda. Régi és új, ford. Székely György, Budapest: Gondolat Kiadó, 285. o. (1967) 
  5. Nyikolaj Krjucskov életrajza (orosz nyelven). Kino-teatr.ru. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  6. Szovjet játékfilmek katalógusa, Főszerk. Molnár István, Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (1977) 

Források