„Hermetizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|hermeneutika}} |
{{más|hermeneutika}} |
||
A '''hermetizmus''' a Krisztus utáni 1-3. században keletkezett, [[filozófia]]i és [[Mágia|mágikus]] tartalmú írásokat tartalmazó ''[[Corpus Hermeticum]]''ból {{Wd|Q205612}} ismert [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] gondolatrendszer. |
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a Krisztus utáni 1-3. században keletkezett, [[filozófia]]i és [[Mágia|mágikus]] tartalmú írásokat tartalmazó ''[[Corpus Hermeticum]]''ból {{Wd|Q205612}} ismert [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] gondolatrendszer. |
||
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} |
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} |
A lap 2018. július 25., 16:07-kori változata
A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a Krisztus utáni 1-3. században keletkezett, filozófiai és mágikus tartalmú írásokat tartalmazó Corpus Hermeticumból ismert gnosztikus gondolatrendszer.
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát Triszmegisztosz (Hermész)nek tulajdonítják. [1]
A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai újplatonista háttérrel rendelkeznek. [2]
Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. [3] Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak a tanítását hermetizmusnak.[4]
Etimológia
A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.
Nevezetes hermetikusok
- Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista;
- Arnoldus de Villa Nova , templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét;
- Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója;
- Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával;
- Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője;
- Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus;
- John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus
- Franz Bardon, okkultista, gyógyító
Jegyzetek
- ↑ Új Magyar Lexikon, 1962
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000
- ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007
- ↑ Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai