„Hard science fiction” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
8 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
24. sor: 24. sor:
|chapter=Hard Science Fiction
|chapter=Hard Science Fiction
|quote=}}</ref> A kifejezést könyvben először 1957-ben használta [[P. Schuyler Miller]], amikor ismertetőt írt [[John W. Campbell, Jr.]] ''[[Analog Science Fiction and Fact|Astounding Stories]]''-ban található ''[[Islands of Space]]''-ről.<ref name="jesse2005">{{cite web
|quote=}}</ref> A kifejezést könyvben először 1957-ben használta [[P. Schuyler Miller]], amikor ismertetőt írt [[John W. Campbell, Jr.]] ''[[Analog Science Fiction and Fact|Astounding Stories]]''-ban található ''[[Islands of Space]]''-ről.<ref name="jesse2005">{{cite web
|url=http://www.jessesword.com/sf/view/1674
|url = http://www.jessesword.com/sf/view/1674
|title=hard science fiction n.
|title = hard science fiction n.
|accessdate=2007-10-07
|accessdate = 2007-10-07
|date=2005-07-25
|date = 2005-07-25
|work=Science fiction citations
|work = Science fiction citations
|publisher=Jesse's word
|publisher = Jesse's word
|quote=Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az ''A Fall of Moondust''-ot "hard" science fiction-nek hívta}}</ref><ref name="hartwell2002intro">{{cite book
|quote = Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az ''A Fall of Moondust''-ot "hard" science fiction-nek hívta
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070927003457/http://www.jessesword.com/sf/view/1674
|archivedate = 2007-09-27
}}</ref><ref name="hartwell2002intro">{{cite book
|last=Hartwell
|last=Hartwell
|first=David G.
|first=David G.
56. sor: 59. sor:
|chapter=Introduction
|chapter=Introduction
|quote=''hard science fiction'' ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957}}</ref> A kiegészítő kifejezés [[soft science fiction]](lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte<ref name="jesse2005b">{{cite web
|quote=''hard science fiction'' ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957}}</ref> A kiegészítő kifejezés [[soft science fiction]](lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte<ref name="jesse2005b">{{cite web
|url=http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|url = http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|title=soft science fiction n.
|title = soft science fiction n.
|accessdate=2007-10-07
|accessdate = 2007-10-07
|date=2005-07-25
|date = 2005-07-25
|work=Science fiction citations
|work = Science fiction citations
|publisher=Jesse's word
|publisher = Jesse's word
|quote=''Soft science fiction'', valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből}}</ref>) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.
|quote = ''Soft science fiction'', valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070927003551/http://www.jessesword.com/sf/view/1843
|archivedate = 2007-09-27
}}</ref>) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.


A kifejezés a "kemény" ([[természettudomány]]) és a "lágy" ([[társadalomtudományok listája|társadalomtudomány]]) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev [[rendszertan]] része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.
A kifejezés a "kemény" ([[természettudomány]]) és a "lágy" ([[társadalomtudományok listája|társadalomtudomány]]) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev [[rendszertan]] része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.
69. sor: 75. sor:
A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.<ref name="samuelson1993">{{cite journal |last=Samuelson |first=David N. | year=1993 | month=July | title=Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction | journal=Science Fiction Studies | volume=part 2 | issue=60 |series=20 | url=http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm | accessdate=2007-10-07 }}</ref> A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, [[P. Schuyler Miller]] [[Arthur C. Clarke]] 1961-ben írt regényét, az ''[[A Fall of Moondust]]''-ot hard science fiction-nek-nek hívta,<ref name="jesse2005" /> és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.
A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.<ref name="samuelson1993">{{cite journal |last=Samuelson |first=David N. | year=1993 | month=July | title=Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction | journal=Science Fiction Studies | volume=part 2 | issue=60 |series=20 | url=http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm | accessdate=2007-10-07 }}</ref> A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, [[P. Schuyler Miller]] [[Arthur C. Clarke]] 1961-ben írt regényét, az ''[[A Fall of Moondust]]''-ot hard science fiction-nek-nek hívta,<ref name="jesse2005" /> és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.


Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref> Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a [[fénysebesség]]nél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />
Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref> Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a [[fénysebesség]]nél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090422143721/http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|archivedate=2009-04-22}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />


A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld ([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld ([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
82. sor: 88. sor:
===Novellák===
===Novellák===
* [[Hal Clement]], ''[[Uncommon Sense]]'' (1945)
* [[Hal Clement]], ''[[Uncommon Sense]]'' (1945)
* [[James Blish]], ''[[Surface Tension]]'' (1952), (A''[[The Seedling Stars]]'' harmadik könyve [1957])<ref name="hartwell1997">{{cite book |editor=David G. Hartwell, Kathryn Cramer |title=The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF |url=http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |isbn=978-0312855093 |year=1994 |publisher=Published by Tom Doherty Associates, Inc. |location=New York}}</ref>
* [[James Blish]], ''[[Surface Tension]]'' (1952), (A''[[The Seedling Stars]]'' harmadik könyve [1957])<ref name="hartwell1997">{{cite book |editor=David G. Hartwell, Kathryn Cramer |title=The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF |url=http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |isbn=978-0312855093 |year=1994 |publisher=Published by Tom Doherty Associates, Inc. |location=New York |accessdate=2007-12-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080509182634/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |archivedate=2008-05-09 }}</ref>
* [[Tom Godwin]], ''[[Rideg egyenletek]]'' - ''The Cold Equations'' (1954)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Tom Godwin]], ''[[Rideg egyenletek]]'' - ''The Cold Equations'' (1954)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Poul Anderson]], ''Kyrie'' (1968)<ref name="hartwell1997"/> [http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html Hivatkozás információkkal a történetről (angol)]
* [[Poul Anderson]], ''Kyrie'' (1968)<ref name="hartwell1997"/> [http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html Hivatkozás információkkal a történetről (angol)]{{Halott link|url=http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html |date=2018-07 }}
* [[Frederik Pohl]], ''[[Day Million]]'' (1971)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Frederik Pohl]], ''[[Day Million]]'' (1971)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Larry Niven]], ''[[Inconstant Moon]]'' (1971) és ''[[The Hole Man]]'' (1974)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Larry Niven]], ''[[Inconstant Moon]]'' (1971) és ''[[The Hole Man]]'' (1974)<ref name="hartwell1997"/>
103. sor: 109. sor:
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20001120120000/http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html|archivedate=2000-11-20}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20001120120000/http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html|archivedate=2000-11-20}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21}} Review by Rich Horton]</ref>
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080511164344/http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |archivedate=2008-05-11 }} Review by Rich Horton]</ref>
* [[Ben Bova]], ''[[Grand Tour (regénysorozat)|Grand Tour]]'' series (1992-)
* [[Ben Bova]], ''[[Grand Tour (regénysorozat)|Grand Tour]]'' series (1992-)
* [[Nancy Kress]], ''[[Beggars in Spain]]'' (1993)<ref name="hartwell2002"/>
* [[Nancy Kress]], ''[[Beggars in Spain]]'' (1993)<ref name="hartwell2002"/>
121. sor: 127. sor:
==További olvasmányok==
==További olvasmányok==
* [http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm On Hard Science Fiction: A Bibliography], eredetileg itt kiadva: ''Science Fiction Studies'' #60 (1993 július).
* [http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm On Hard Science Fiction: A Bibliography], eredetileg itt kiadva: ''Science Fiction Studies'' #60 (1993 július).
* [http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Hartwell.html David G. Hartwell, "Hard Science Fiction,"], Introduction to ''The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard Science Fiction'', 1994, {{ISBN|0-312-85509-5}}
* [https://web.archive.org/web/20080509054556/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Hartwell.html David G. Hartwell, "Hard Science Fiction,"], Introduction to ''The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard Science Fiction'', 1994, {{ISBN|0-312-85509-5}}
* [http://cco.cambridge.org/extract?id=ccol0521816262_CCOL0521816262A018 Kathryn Cramer's chapter on hard science fiction in'' The Cambridge Companion to SF''], ed. [[Farah Mendlesohn]] & Edward James.
* [http://cco.cambridge.org/extract?id=ccol0521816262_CCOL0521816262A018 Kathryn Cramer's chapter on hard science fiction in'' The Cambridge Companion to SF''], ed. [[Farah Mendlesohn]] & Edward James.
* {{cite book|title=Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy)|author=Gary Westfahl|publisher=Greenwood Press|date=1996-02-28|isbn=0-313-29727-4}}
* {{cite book|title=Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy)|author=Gary Westfahl|publisher=Greenwood Press|date=1996-02-28|isbn=0-313-29727-4}}
129. sor: 135. sor:
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* [http://www.kheper.net/topics/scifi/grading.html Kheper realizmus-skála]
* [http://www.kheper.net/topics/scifi/grading.html Kheper realizmus-skála]
* [http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/aow.html The Ascent of Wonder] írta David G. Hartwell & Kathryn Cramer. Történet-feljegyzések és bevezetők.
* [https://web.archive.org/web/20080509185058/http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/aow.html The Ascent of Wonder] írta David G. Hartwell & Kathryn Cramer. Történet-feljegyzések és bevezetők.
* [http://hardsciencefiction.rogerdeforest.com Hard Science Fiction exkluzív interjúk]
* [https://web.archive.org/web/20090207221618/http://hardsciencefiction.rogerdeforest.com/ Hard Science Fiction exkluzív interjúk]
* [http://www.technologyreview.com/blog/editors/26836/ A tíz legjobb Hard Science Fiction könyv], az MIT szerkesztői által kiválasztva [[Technology Review]], 2011
* [http://www.technologyreview.com/blog/editors/26836/ A tíz legjobb Hard Science Fiction könyv], az MIT szerkesztői által kiválasztva [[Technology Review]], 2011


A lap 2018. július 25., 06:02-kori változata

A hard science fiction (szó szerint: „keményvonalas tudományos fantasztikum” vagy „kemény science fiction”) a science fiction egy kategóriája, aminek fő jellemzője a tudományos vagy műszaki részleteken, tudományos pontosságon vagy mindkettőn való nyomaték.[1][2] A kifejezést könyvben először 1957-ben használta P. Schuyler Miller, amikor ismertetőt írt John W. Campbell, Jr. Astounding Stories-ban található Islands of Space-ről.[3][4][5] A kiegészítő kifejezés soft science fiction(lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte[6]) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.

A kifejezés a "kemény" (természettudomány) és a "lágy" (társadalomtudomány) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev rendszertan része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.

Tudományos merevség

A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.[7] A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, P. Schuyler Miller Arthur C. Clarke 1961-ben írt regényét, az A Fall of Moondust-ot hard science fiction-nek-nek hívta,[3] és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.

Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.[8] Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a fénysebességnél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény[9]) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.[8]

A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az MIT-ben felfedezte, hogy a Hal Clement 1953-ban írt regényében, a Mission of Gravity-ben a Mesklin bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy floridai gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy Larry Niven 1970-ben írt regényében, a Ringworld (Gyűrűvilág)-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.[10] Ugyanebben a könyvben egy hatalmas pontatlanság volt: a könyv címét adó Ringworld nincs stabil űrpályán és aktív stabilizálás nélkül a napba csapódna. Niven a könyv folytatásában, a The Ringworld Engineersben kijavította ezeket a hibákat.

Jellegzetes művek

Kiadási dátum szerint időrendi sorrendben.

Novellák

Regények

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. ↑ Nicholls, Peter.szerk.: John Clute, Peter Nicholls: Hard SF, The Encyclopedia of Science Fiction (1993) 
  2. ↑ Wolfe, Gary K.. Hard Science Fiction, Critical Terms for Science Fiction and Fantasy: A Glossary and Guide to Scholarship (1986) 
  3. ↑ a b hard science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az A Fall of Moondust-ot "hard" science fiction-nek hívta”
  4. ↑ Hartwell, David G., Kathryn Cramer. Introduction: New People, New Places, New Politics, The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  5. ↑ a b c d Westfahl, Gary. Introduction, Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy). Greenwood Press, 2. o. (1996. február 28.). ISBN 0313297274. Hozzáférés ideje: 2007. október 7. „hard science fiction ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957” 
  6. ↑ soft science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Soft science fiction, valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből”
  7. ↑ Samuelson, David N. (1993. July). „Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies part 2 (60). (Hozzáférés: 2007. október 7.)  
  8. ↑ a b Westfahl, G. (1993. július 1.). „"The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies 20 (2), 157–175. o, Kiadó: SF-TH Inc. (Hozzáférés: 2009. április 28.)  
  9. ↑ Chiang, T.: Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép, 2009. április 15. [2009. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 28.)
  10. ↑ Gary Westfahl.szerk.: David Seed: Hard Science Fiction, A Companion to Science Fiction. Blackwell, 195–198. o. (2005. április 27.). ISBN 1405112182. Hozzáférés ideje: 2008. december 18. 
  11. ↑ a b c d e f szerk.: David G. Hartwell, Kathryn Cramer: The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF [archivált változat]. New York: Published by Tom Doherty Associates, Inc. (1994). ISBN 978-0312855093. Hozzáférés ideje: 2007. december 19. [archiválás ideje: 2008. május 9.] 
  12. ↑ a b c Hartwell, David G., Kathryn Cramer. The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  13. ↑ Chris Aylott: The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg'. [2000. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 27.) Some editions also inclide a preface by Larry Niven, admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"
  14. ↑ Alyott, Chris: The Vanishing Martian. SPACE.com, 2000. június 20. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  15. ↑ Horton, Richard R.: Blue Mars review, 1997. február 21. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.) Review by Rich Horton]
  16. ↑ Schild's Ladder by Greg Egan

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hard science fiction című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További olvasmányok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hard_science_fiction&oldid=20196124”