„Marton Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem Jeruzsálemben, hanem Tel Avivban
→‎Források: http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2895/ https://www.academia.edu/36434824/Marton_Ern%C5%91_karrierj%C3%A9nek_kezdete_Dics%C5%91szentm%C3%A1rtonban
33. sor: 33. sor:
== Források ==
== Források ==
* {{RMIL|3||m.htm}}
* {{RMIL|3||m.htm}}
* Olosz Levente: Marton Ernő karrierjének kezdete Dicsőszentmártonban (1896-1918). In: ''Múlt és Jövő'', 2018/1.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság||}}
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság||}}

A lap 2018. május 10., 15:40-kori változata

Marton Ernő
Született1896. május 17.
Dicsőszentmárton
Elhunyt1960. augusztus 28.
Tel-Aviv
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
szerkesztő,
műfordító
Tisztségefőszerkesztő (1948–1960, Új Kelet)
SírhelyeNahalat Yitzhak Cemetery
SablonWikidataSegítség

Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17.Tel-Aviv, 1960. augusztus 28.) magyar író, szerkesztő, műfordító.

Élete és munkássága

Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Kis-Küküllő vármegyében volt főispáni titkár 1917–18-ban, később kolozsvári alpolgármester lett. Mint az általa alapított Új Kelet főszerkesztője az Újvári Péter-féle Zsidó lexikon (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az erdélyi haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi sajtó modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után Budapesten a magyarországi zsidóság önvédelmében vett részt, majd Bukarestbe költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt zsidóság érdekében. 1946-ban kivándorolt Izraelbe, ahol ismét megindította a magyar nyelvű Új Keletet, amelynek haláláig főszerkesztője lett.

1960. augusztus 28-án hunyt el, az Új Kelet szerkesztőségében.

Művei

Magyarra fordította Max Brod A cionizmus három korszaka (Kolozsvár, év nélkül), Schemarja Gorelik Cion és Gólusz (Nagyvárad, 1920) c. munkáját és A zsidó békeprogram (németből, szerző nélkül, Nagyvárad, 1920) c. kiadványt.

Önálló munkái:

  • A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben (Kolozsvár, 1922)
  • A magyar zsidóság családfája (Kolozsvár, 1941; angolul Hungarian Jewish Studies, 1966. Ugyanott Vágó Béla életrajzi tanulmánya Marton Ernőről).

Források