„Marton Ernő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nem Jeruzsálemben, hanem Tel Avivban |
→Források: http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2895/ https://www.academia.edu/36434824/Marton_Ern%C5%91_karrierj%C3%A9nek_kezdete_Dics%C5%91szentm%C3%A1rtonban |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{RMIL|3||m.htm}} |
* {{RMIL|3||m.htm}} |
||
* Olosz Levente: Marton Ernő karrierjének kezdete Dicsőszentmártonban (1896-1918). In: ''Múlt és Jövő'', 2018/1. |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság||}} |
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság||}} |
A lap 2018. május 10., 15:40-kori változata
Marton Ernő | |
Született | 1896. május 17. Dicsőszentmárton |
Elhunyt | 1960. augusztus 28. Tel-Aviv |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, szerkesztő, műfordító |
Tisztsége | főszerkesztő (1948–1960, Új Kelet) |
Sírhelye | Nahalat Yitzhak Cemetery |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17. – Tel-Aviv, 1960. augusztus 28.) magyar író, szerkesztő, műfordító.
Élete és munkássága
Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Kis-Küküllő vármegyében volt főispáni titkár 1917–18-ban, később kolozsvári alpolgármester lett. Mint az általa alapított Új Kelet főszerkesztője az Újvári Péter-féle Zsidó lexikon (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az erdélyi haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi sajtó modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után Budapesten a magyarországi zsidóság önvédelmében vett részt, majd Bukarestbe költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt zsidóság érdekében. 1946-ban kivándorolt Izraelbe, ahol ismét megindította a magyar nyelvű Új Keletet, amelynek haláláig főszerkesztője lett.
1960. augusztus 28-án hunyt el, az Új Kelet szerkesztőségében.
Művei
Magyarra fordította Max Brod A cionizmus három korszaka (Kolozsvár, év nélkül), Schemarja Gorelik Cion és Gólusz (Nagyvárad, 1920) c. munkáját és A zsidó békeprogram (németből, szerző nélkül, Nagyvárad, 1920) c. kiadványt.
Önálló munkái:
- A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben (Kolozsvár, 1922)
- A magyar zsidóság családfája (Kolozsvár, 1941; angolul Hungarian Jewish Studies, 1966. Ugyanott Vágó Béla életrajzi tanulmánya Marton Ernőről).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Olosz Levente: Marton Ernő karrierjének kezdete Dicsőszentmártonban (1896-1918). In: Múlt és Jövő, 2018/1.